AZ ELÉGIA MODERN VÁLTOZATA
Elégia a görög líra
egyik ága az eposzból fejlődött ki, disztihonban (hexaméter+pentamméter) írt
műalkotás, melyben a lírai jelenlét mellett epikus vonások is felfedezhetőek.
Az elégia fogalma idővel válto
Az irodalmi dzsentrikérdés
Történeti szempontú bevezetés
A Noszty fiú., Gavallérok és a Rokonok
dzsentriregényként való értelmezése irodalmi közhely. A történettudományban
kanonizált hagyományos dzsentrikép: a rendi társadalom és a polgári kö
SZEMÉLYESSÉG ÉS SZEMÉLYTELENSÉG A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK LÍRÁJÁBAN
VAJDA JÁNOS a századvég új
tartalmakat, kifejezési lehetőséget kereső költői közé tartozik. Szembefordul a
népnemzeti irodalom epigonizmussá merevített eszményeivel, elfordu
CSELEKMÉNY, KONFLIKTUS, HŐS A DRÁMAI KÖLTEMÉNY
MŰFAJÁBAN
MADÁCH IMRE: Az ember tragédiája című drámai költeménynek Felépítése:
A 15 szín közül az első három és az utolsó a cselekményt egybefogó mitikus keretszínek.
I. Men
A MEGSZAKÍTOTTSÁG ALAKZATAI AZ ELBESZÉLŐ
MŰFAJOKBAN elhallgatás, kihagyás, nézőpontváltás
JÓKAI MÓR Egy magyar
nábob című regényében többféle eszközt felhasználva szakítja meg a
mesélés, történet fonalát. A párizsi eseménysorozat ut
AZ ÉN MEGSOKSZOROZÓDÁSA A KÉSEI
MODERNSÉG LÍRÁJÁBAN
WEÖRES SÁNDOR pályája
folyamán keresi a más helyzetekbe illeszkedés lehetőséges művészi módozatait.
Más személyiségekkel azonosulva szeretné túllépni saját egyénisége határait. Az
MIKSZÁTH Kálmán
Nincs recepciótörténeti
földolgozása. Németh G. Béla fedezte föl öregkori novelláit.
Tót atyafiak című, 1881-es novelláskötete előtt számos műve volt már: Ami a lelket megmérgezi; Lutri. stb.
1878-ra már A tót atyafiak mind a
A MAGYAR TÖRTÉNELMI DRÁMA
KATONA JÓZSEF: Bánk bán című drámáját voltak, akik rossz, elhibázott
alkotásnak vélték, mások a remekműnek kijáró hódolattal és alázattal beszéltek
és beszélnek róla. A Bánk bánban egyszerre van
jelen a történelmi és s
A HIMNUSZ MŰFAJA. A HIMNUSZ KÖZÉPKORI VÁLTOZATA
A himnuszok is közösségi célra,
közösségi éneklésre születtek, akárcsak a zsoltárok. Különösen gyakoriak a
középkori vallásos költészetben egyházi énekek formájában. A himnusz
eredetil
A DRÁMA XX SZÁZADI VÁLTOZATA
ÖRKÉNY ISTVÁN: Tóték
1964-ben keletkezett kisregényét átírta drámává 1967-ben. Az eddigi drámákhoz
képest sok minden változott:
1.
IMITÁCIÓ A HUMANISTA KÖLTÉSZETBEN
A reneszánsz legfontosabb áramlata a
humanizmus, melynek képviselői az antik művelődés megismerését és
újraértelmezését, a klasszikus műveltség elsajátítását és terjesztését tűzték
ki célul. Mivel a
Az európai széppróza
néhány képviselôje
(Olvasmány)
Thomas Hardy (1840-1928) a század utolsó
évtizedében Tolsztoj, Zola, Flaubert
eredményeihez emelte
az angol regényt. Szembeszáll a korabeli képmutató erkölcscsel, s a marad
AZ ÖNÉRTELMEZÉS A KÉSEI MODERNSÉG LÍRÁJÁBAN
JÓZSEF ATTILA: Tudod, hogy nincs
bocsánat (1937) című költeménye életének utolsó hónapjaiban
keletkezett. Élmény- és gondolatvilága igen bonyolult. Elbeszélést, leírást,
jelenetet nemigen találunk ben
A
Nyugat első nagy nemzedékének költői
Babits Mihály (1883. Szekszárd -
1941. Budapest)
Költő, műfordító
(Dante: Isteni színjáték, középkori vallásos himnuszok), az MTA tagja (1940-),
a Baumgarten-díj kurátora, a Nyugat állandó
Jelek és
jelrendszerek a nyelv, mint jelrendszer
Jel: érzékszerveinkkel felfogható, (
látható, hallható, tapintható ) jelenség, melynek jelentése van. Jelek sokasága
vesz minket körül, melyek segítenek a tájékozódásban.pl.:iskolai cseng
Kölcsey Ferenc 1790-1838
Nemzeti imánk, a
Hymnus költője. A magyar klasszicizmus, szentimentalizmus és romantika
stílusváltásainak határán helyezkedik el. Korának nemcsak kiemelkedő költője,
irodalomkritikusa volt, hanem a magyar értekező p
Babits Mihály 1883-1941
Babits Mihály
a Nyugat első nagy nemzedékének kiemelkedő alkotója, aki egyik
legjelentősebb és legsokoldalúbb életművét hozta létre, hiszen egyaránt kitűnő
lírikus, epikus, kritikus,
irodalomtörténész és műfordító
A TÖRTÉNELMI BALLADA
Arany János: Szondi két apródja
Tételek:
Írjon értekezést arról, hogy a ballada műfaji sajátosságai hogyan
alakítják a műbeli történetet
A történelmi tárgyú műballada műfaji sajátosságai
A szereplők
Bertolt Brecht
Koldusopera
Színmű három felvonásban
Fordította: Vas
István
TARTALOM
ELŐJÁTÉK
ELSŐ FELVONÁS
ELSŐ JELENET
Peachum reggeli korálja
Hecc-dal
MÁSODIK JELENET
Nászdal egyszerűbb embereknek
Kalóz Jenn
