A MEGSZAKÍTOTTSÁG ALAKZATAI AZ ELBESZÉLŐ
MŰFAJOKBAN elhallgatás, kihagyás, nézőpontváltás
JÓKAI MÓR Egy magyar
nábob című regényében többféle eszközt felhasználva szakítja meg a
mesélés, történet fonalát. A párizsi eseménysorozat után Rudolf által ismét
visszakerülünk Budapestre, megszakítva a pár 212h71c izsi helyszínt és Rudolf történetét
is "Tehát ismét itthon vagyunk, a kedves, szegény Magyarhonban."
mondattal mesélni kezd a Pünkösdi királyságról, s visszatér a régen
elhanyagolt Jancsi úrhoz. Az Ezernyolcszázhuszonöt című fejezet
közvetlenül a pünkösdi király története után áll, de azt nem folytatja, hanem
korrajzba, a társadalomról való elmélkedésbe kezd, a téma sem, az idő sem
egyezik az előző fejezetben taglaltakkal. (Az idő valóban 1825- a pozsonyi
országgyűlés, de gondolatmenetében saját jelenét is emlegeti "nem szólok
azon év politikai eseményeiről, országgyűlési tusáiról; sem elég eszesnek, sem
elég botornak nem tartom magamat arra, hogy most (1853!) e tárgyról írni
tudjak."). Ez a rész teljesen "kilóg" a történetből, a regényből, mintha
egy tudományos írást tartanánk a kezünkben. A történet fő szála szintén megakad
a Mayer család bemutatásával, s azok történetével, hiszen három
fejezeten keresztül róluk van szó, s csak pár eddig már szerepelt személy által
(Rudolf, Abellino) kapcsolódnak (jobban mondva Fanny kapcsolódik) a történet
folyamához.
MÓRIZC ZSIGMOND Barbárok
című novellájában a dialógusok uralkodnak, az írói közlés, leírás csak a
legszükségesebbekre szorítkozik, csaknem teljesen háttérbe szorul, s ez teszi
rendkívül tömörré, balladaszerűvé az elbeszélést. A novella három része a
drámai események három "felvonása". Ritmikusan változik az időtartam is.
Az első és utolsó rész legfeljebb pár órát, a középső több mint egy évet ölel
fel. Bodri juhász felesége a népmesék lehetetlent is legyűrő hőseként
keresi férjét és fiát. Ebben a részben az író is a népmesék ritmikus
stílusfordulatait használta fel: "Haza se nézett, csak elment, addig ment,
addig ment, míg a puszta el nem nyelte. Addig ment, addig ment, míg el nem érte
a Dunát. Azon is általment, ladikos embert lelt, az áttette. És ment." A
harmadik rész, a vizsgálóbiztos vallatása, csupán párbeszédekből áll.
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Édes Anna című
regényében az eddigiekhez képest más módon szakítja meg elbeszélésének
folyamát: nézőpontváltással. Egy ideig Annát követjük (mintegy kamerán
keresztül néznénk a történteket), az ő mozdulatait látjuk, gondolataiba
pillanthatunk be - majd hirtelen teljesen más szereplőt követhetünk nyomon. Pl.
a gyilkosság előtti részben, jelenetben Anna"az előszoba ajtajára borult,
mintha ki akarna innen menni valahová. De mást gondolt, hangosan a fürdőszobába
futott, onnan a sárga tapétaajtón a hálóba. - Vizyné arra ébredt, hogy az ágya
szélén valaki ül."
