CSELEKMÉNY, KONFLIKTUS, HŐS A DRÁMAI KÖLTEMÉNY MŰFAJÁBAN

MADÁCH IMRE: Az ember tragédiája című drámai költeménynek Felépítése: A 15 szín közül az első három és az utolsó a cselekményt egybefogó mitikus keretszínek.

I.          Menny I., II., III., XV. -bibliai keretszínek

II. Paradicsom

III. Paradicsomon kívül

IV. Egyiptom

V. Athén

VI. Róma

VII. Bizánc

VIII. Prága I.

IX. Párizs - álom az álomban

X. Prága II

XI. London

XII. Falanszter

XIII.         Űr

XIV.    Eszkimó-világ

XV. Paradicsomon kívül

Ádám, Éva és Lucifer sorsában az eszmék sorsa figyelhető meg. Ádám hisz valamiben és Lucifer erről mindig bebizonyítja, hogy értelmetlen, életképtelen ideálok, s ez által további keresésre kárhoztatja a hőst a történelmi színeken keresztül. A kezdő konfliktus Isten azon parancsán alapszik, hogy az Éden egyik fájának gyümölcséből nem ehetnek. Lucifer Évát ráveszi a bűnre, s ezáltal kiűzetnek e Paradicsomból. A profán földi lét értelmetlen munkák sorozatának tűnik, s a kísértő itt sem hagyja nyugodni őket. Különböző színeken keresztül próbálja bizonyítani az emberi lét hiábavalóságát. A következő dolgokban hisz Ádám: szabadság, egyenlőség, testvériség. ezekben csalódik; tudomány, a tehetség kibontakozásának a lehetősége..kiderül, hogy: a pénz, a politikai hatalom, a vallásos hit vagy vakbuzgóság, a szűkség, a kényszer, a természet törvényei.igazgatnak mindent

Színek:

I. A menny: a világ teremtése után az Úr és Lucifer - a tagadás szelleme - között vita alakul ki, Lucifer elhatározza, hogy meg fogja dönteni az Úr világát

II. A paradicsomban: Ádám és Éva úrnak érzik magukat a Paradicsomban, Lucifer megkörnyékezi Évát, tudást és örök ifjúságot ígér nekik.

III. Paradicsomon kívűl: a két főszereplő igen zord körülmények közé kerül, javítani, szépíteni próbál a környező világon munka révén, álom.

IV. Egyiptom Ádám mint fáraó, maradandót akar alkotni, a fáraót Éva ébreszti rá arra, hogy semmit sem ér az a dicsőség, melyet más vesztére ér el.

V. Athén: a néptömegeket politikailag befolyásolni lehet, Ádám mint Miltiádész, Athén megmentője a csőcselék áldozata lesz.

VI. Róma: az erkölcsi gátlástalanság, az élvezetek hajszolása befolyásolja az emberi gondolkodásmódot, Péter apostol az igaz szeretet, az új hit lényegét magyarázza.

VII. Bizánc: a vallásos hit dogmává torzul, megváltoztatja Ádám (Tankréd lovag) és a társadalom sorsát

VIII. Prága I: Ádám (Kepler) hisz a tudományban, de azt tapasztalja, hogy ez iránt közömbös világban él

IX. Párizs: Ádám és Éva váltakozó szerepe azt igazolja, hogy a francia forradalom egy véres, de ugyanakkor egyszerű eseménysorozat.

X. Prága II. Kepler tanítványát arra oktatja, hogy ne akarjon mindent tudni, mert ez lehetetlen és tapasztalatok árán jusson tudás birtokába.

XI. London az ipari forradalom idején játszódik, a kapitalista szabadversenyben a pénz kíméletlen, prózai világában áruvá válik a művészet, a szépség, a szerelem; az erős elnyomja a gyengét, a gazdag kifosztja és megalázza a szegényt; a szabadversenyből áttekinthetetlen zűrzavar lesz.

XII. Falanszter: a tudósok irányítják a falanszteri társadalmat, ahol a szűkség határozza meg azokat a szigorú törvényeket, melyek az emberiség fennmaradását segítik elő.

XIII. Az űr: Ádám azt hiszi, hogy ha elszakad a Földtől megválhat az anyagi világtól és annak a törvényeitől, de azt kell tapasztalnia, hogy szerelem és küzdés nélkül nincs értelme az életnek.

XIV. Az eszkimóvilág: a nap kihűlőben, az élet kipusztulóban, s az ember elállatiasodik

XV. Paradicsomon kívül: Lucifer terve majdnem sikerül, hiszen Ádám úgy dönt, hogy öngyilkos lesz, de ettől Éva és az Úr tartja vissza: "Anyának érzem, oh, Ádám magam " - mondta Éva.

Ádám a történelmi színek során folyton öregszik, míg Éva megőrzi örök ifjúságát. Ádám a hit, az eszme és a csalódás képviselője, a jóra és szépre törekvő ember jelképe. Éva a sokszínű, mindig megújuló természet és a szépség képviselője. Lucifer az örökké kételkedő, az örökké tagadó ember megtestesítője.