Mikszath Kalman

Mikszáth Kálmán

iparosodó családi származás

sokoldalú alkotó: írt: novellákat, regényeket, karcolatokat, publicisztikákat.

sokáig Jókai utódjának vélték

korábban a romantika és realizmus között helyezték el, de kiveszett a romantikából a realizmusba.

Prózaművészete kötődik a romantikus természetfelfogáshoz, meseszövéshez, anekdotákhoz, és a realista életképekhez.

A klasszikus modernség idegen tőle.

Újító, mert újszerűen alkalmazza a hagyományos műfajokat, új az idő- és történelemszemlélete. Minden viszonylagossá válik.
Az elbeszélői hang nyomatékossá válik, új az epikus hangnem művésziességében, új a néz 717f53h őpontok kezelésében.
Hangnemében ironizál, relativizál.

Alkotásmódja: anekdota írásainak fő szervező elvévé válik, de fel is lazítja az írásai szerkezetét à Nyitott szerkezet jön létre a regényben, amely az idő és a cselekmény folyamatosságát felfüggesztő modern próza eredményei felől tűnik újításnak.

Első irodalmi sikere: 1871.: Ami a lelket megmérgezi c. írása.

1881.:A tót atyafiak c. elbeszéléskötettel beérkezett íróvá vált, majd
1882.: A jó palócok c. prózakötetével országos hírnevet szerzett magának.

Novellásköteteit több nyelvre lefordították.

A tót atyafiak

Ø      Négy, közepesen hosszú és különböző hangvételű elbeszélést tartalmaz.

Ø      E történetek hősei: magányos, vadonban élő, külsőleg durva, érzéketlen emberek, DE! belül érzékeny, finom emberek.

A jó palócok

Ø      Tizenöt rövidebb novellából áll, amely párbeszédekre épül.
De akár laza regényként is értelmezhető, mert a 15 novella összefügg.

Ø      Hősei:

A falu zárt közösségében élnek,

mindenki mindent tud a másikról,

mélyen hívő, babonás emberek,

sokkal beszédesebbek.

Ø      Történetei:

Anekdotikusak,

Életképszerűek,

Népballadával rendelkeznek.

Ø      Novellák közös jellemzője: személyes elbeszélésmód, erőteljes történetmondói hang.

Ø      Nehéz eldönteni, hogy a narrátor, valamelyik szereplő vagy a közösség nézőpontja érvényesül-e bennünk.

1901.: A piros harangok c. novella

1902.: Fili c. novella

Az a fekete folt

Ø      műfaja: elbeszélés

Ø      főhős: Olej Tamás:

bacsa (=juhász)

vadonban él

mogorva, szótlan, barátságtalan

"az erdők vadállatja", érzéketlen (à látszólag)

Ø      Belső monológ:

"azt gondolta, hogy." - függő beszéd - nem szó szerinti idézés

nincs bevezető ige, nincs kötőszó - szabad függő beszéd

Ø      Egyenes beszéd: valóságos vagy képzelt személy közléseinek szó szerinti idézése.

Ø      Sajátos időkezelés: jelen idő à múltbeli történet elbeszélése à jelen idő = legenda

Ø      visszautalás => cím

Ø      Nézőpontokat változtatja (pl.: Olej v. az elbeszélő szemszögéből látjuk a tájat az elején?)

Ø      Elbeszélő:

mindent tudó

majd Talári herceg megjelenésével a háttérbe szorul, és a párbeszédek veszik át a szerepet.

Ø      A műben a fő ellentét Olej és a herceg között található. A Taláry herceg tiszteletlen Olejjel szemben, nem emel kalapot, be sem mutatkozik, és juhásznak nevezi Olejt. Nyíltan udvarol Anikának, lekezelően bánik mindenkivel, feljebbvalónak érzi magát. Nem ismeri az alapvető tisztességet, rangban Olej felett áll, de erkölcsileg és fizikailag nem. Gyakorlatilag meg akarja venni Anikát.

Szegény Gélyi János lovai

Ø      balladaszerűség

Ø      nyugalmi helyzetből a mályvarózsa szimbolikával indulunk.

Ø      események: 3 szemszög:

Mesélő

Gélyi János

Vér Klára

Ø      Sejtetés à a tragédia ábrázolása

Ø      az elbeszélői hang és a szereplő belső monológja összefonódik

Ø      Külső és belső történéseket Gélyi látószögéből ismerjük meg

Ø      Legtöbbször úgy tesz az író, mintha az olvasó is tagja lenne a közösségnek (mintha mindent tudók lennénk)

Ø      Itt már korlátozott viszont a mindent tudás, ezért a kifejtettség hiányait a befogadónak kell kitöltenie képzelete, műveltsége, személyes élettapasztalatai mozgósításával.

Dzsentri = elszegényedett | lesüllyedt nemes

Ø      régi életformáját szeretné folytatni

Ø      szegénység

o        államhivatal

o        katona

Ø      két típusa:

o        nemes, tiszta, "úri" dzsentri (nagyon kevés)

"svihák" szélhámos
Kosztolányi Dezső

Ø      Született: 1885.: Szabadka

Ø      értelmiségi, nemesi család

Ø      apja: Kosztolányi Árpád - tanár

Ø      már kiskorában több nyelven tudott (magyar, angol, német, szerb)

Ø      beteges àasztma à halálfélelem már kiskora óta meghatározó

Ø      legjobb barátja Karinthy

Ø      "homo aesztheticus" - a Szépség megszállottja

Ø      Kosztolányi a Nyugat első nemzedékének egyik legkiemelkedőbb és legsokoldalúbb alkotója.

regény, novella, vers, újságcikk, tanulmány

kiváló műfordító és nyelvész

Pályaszakaszai

Ø      lírai munkássága emelkedik ki (versek)

Ø      Négy fal között c. kötet - 1907.

szimbolista és parnasszista hagyományokhoz kapcsolódik, de egyes darabjai jelentős irodalmi párhuzamokat létesítenek

meghat. versformája a szonett,

beszédhelyzetei a lírai én köré szerveződnek v. leíró jellegűek.

Ø      A szegény kisgyermek panaszai c. versciklus - 1910.

szecesszió, impresszionizmus, szimbolizmus, expresszionizmus jegyei is megjelennek

Ø      Modern költők - 1913.

műfordításait à művész sajátos felfogása + műfordító feladata

Kosztolányi szerint a fordítónak nem az eredeti szöveg szó szerinti fordítása a feladata, hanem a hangzásra, a formára, a nyelvi működésre, a szöveg értelmezésére kell összpontosítania.

A szegény kisgyermek panaszai - versciklus

Ø      szerepvers

Ø      a visszaemlékezés határozza meg

Mint aki a sínek közé esett

Ø      pillanatnyiság: "tűnő - cikázva lobban"

Ø      impresszionista (pl.: cím)

Ø      visszaemlékezés à lepereg előtte az élete

Ø      felnőtt tapasztalat: "a végtelent, a távol életet búcsúztatom."

Ø      gyermekkori tapasztalat: "mert messze mese lett."

Ø      szimbolikus értékű összegzés: "lepke álom, rémes, édes"

Ø      a halál rettenetes hangulatának visszaadása: "vad panoráma, rémes élvezet."

Ø      expresszionista

Ø      szecessziós

Ø      szimbolista

Anyuska régi képe

Ø      szecessziós versnyelv

Mostan színes tintákról álmodom

Ø      felnőtt             gyerekkor

Ø      sárga = elmúlás, de viszont érték

Ø      szecessziós: "krikszkraksz. kacskaringós"

Ø      szín szimbolika:

arany = érték

kék = tisztaság

zöld = nyugalom

Ø      szinesztézia: "tréfás - lila, bor színű, néma szürke."

színek hangulatának megteremtése

Menj, kisgyerek

Ø      a gyerekkori önmagát búcsúztatja benne

Ø      dalos = költő

Ø      végtelen          semmi

Ø      utalás Ady véleményére: "hadd nézzék benned, mi az irodalmi."

Ø      A kötet egészének látásmódja az élet legértékesebb, tiszta, naiv, őszinte szakasza a gyerekkor.

Ø      A felnőttkor a személyiség beszűkülését, az értékek elszegényedését jelenti.

Ø      Kör - körös szerkesztésű

Ø      Gyermekkor időtlensége szembeáll a felnőttkor idővesztésével.

Ø      halál = "semmi"

késői költészetének nagy témája

Ø      A megsemmisülés az idő és élet törvénye, az így van rendjén.

Ø      Kötet jelentősége: az ember lényegét a tudattalan adja, ezt a gyermeki élmények újra leélésével lehet elérni.

Ø      Kettős látásmód

Ø      Idő folytonosságát az idő játékával teszi lehetővé.

Ø      Kenyér és bor c. verseskötet - 1920.

Boldog, szomorú dal

összegez a vers első részében (anyagi javak, megvan mindene)

elmúlt a gyerekkor

nem érte el céljait, amelyeket gyermekkorában megálmodott

még nem írt olyan művet, ami igazán nagy siker lenne à elégedetlen

Ø      nagyrészt prózákat írt

Esti Kornél novellák

Édes Anna

Tanácsköztársaság bukása                                          Zöld kerítéses ház

Kun Béla                                                                       Kosztolányi

közösség                                                                       egyén

Nincs egy igaz érvényű állítás,

minden relatív.

Szereplők:

Ø      Vizy:

karriere értékteli

csalja a feleségét

Ø      Vizyné:

boldogtalan, mert elvesztette lányát, és tudja, hogy a férje csalja.

boldogságra, családra, szeretetre vágyik

Műfaj:

Ø      Nem történelmi regény, mert kitalált történet van benne.

Ø      Nem karrierregény

Ø      Nem cselédregény

Ø      Nem krimi, mert tudjuk ki a gyilkos.

Ø      Lélektani regény, de nem a hagyományos 19. századi lélektani regényhez hasonló, hanem a modern Fraud-i elméletű.

A 6. fejezet adja meg az alapszituációt:

à megérkezik Édes Anna

Ø      hallgatag, ösztönlény, 20. század embere

Ø      Anna = héber: kegyelem, irgalom

Ø      adatai à cselédkönyv

Ø      batyu à személyes dolgok + ajándékba kapott kis trombita

Ø      nem érzi jól magát à szag (kámfor)

Ø      Vizyné teszteli, hogy lop -e:

pénz

gyűrű

szekrény

Ø      kommunikációs képtelenség

Szereplők viszonyrendszere:

viszonyuk bonyolult: Ø      függőség (úr - szolga) Ø      mellérendelt (egymásra vannak utalva) Ø      belső térbe bezártak

Vizyné              Anna à alá- fölé rendeltség

külvilággal vannak kapcsolatban

Vizy úr

Jancsi úr

Ø      Piskóta jelenet: Vizyné megkínálja piskótával Annát, de ezt úgy teszi, mintha egy kutyához beszélne.

Ø      Moviszter = Kosztolányi szócsöve = rezonőr à az író értékszemléletének közvetítője

emberiség                    egyén
(elvont fogalom)

Ø      Jancsi:

szélhámos, éretlen

katonaiskolába járt

talpig fehérben jelenik meg Vizyéknél

dandy

Vizy elhelyezi a bankban

célja: munkát keresni

távolabbi cél: színésszé válni

Ø      Vizyék elmennek Egerbe (szüretre)

Ø      Egyedül marad otthon Anna és Jancsi:

Jancsi egész nap csak arra vár, hogy "megdöntse" Annát

Anna hagyja magát, mert ez annak idején megszokott dolog volt.

Jancsi udvarlása is szokatlan, mert először a testi kapcsolattal kezdi, és úgy halad tovább a csókig, kézcsókig. (Ez pont fordítva kéne, hogy legyen)

Ø      Anna teherbe esik à és még ő kér ezért bocsánatot Jancsitól

Jancsi nem akarja, hogy ez kiderüljön

Meg akar szabadulni Annától

port ad neki (4 adagot vesz be)
(kábítószer)

elköltözik; Annának sült gesztenyét és pénzt adott.

Ø      Báthory úr felajánlja, hogy elveszi Annát

Vizyné nem engedi el Annát: "Mostoha akar maga is lenni?"

Ø      Vizy eléri karrierének csúcsát: államtitkár lett à ünnep estély

Ø      Estély:

Moviszterné - Jancsi à nyakon csókolja àAnna meglátja, falnak megy à utolsó csepp a pohárban

elmennek a vendégek àsötétben pakol Anna

nagy durranás à eldöntötte a széket
à lélek szétdurranása

késsel bemegy a hálószobába és megöli Vizyéket
à nem előre megfontolt gyilkosság

Ø      Annát elviszi a rendőrség àpletykák sora

Ø      Bíróság:

még az apja is ellene van, kivéve Moviszter

Moviszter önmagát biztatja, hogy kiálljon beszélni

"úgy bántak vele, mint egy géppel."
à Legyen az ember úr, cseléd vagy szolga, mindenkinek kijár a részvét, szeretet, szolidaritás!

1930'as évek - Kosztolányi lírája a harmadik korszakban

Ø      novellista Kosztolányi

Ø      lírikus

Ø      halál = semmivel àmaga az elmúlás valós, megélt élménye

Ø      a sír széléről az élet szépségét énekli meg

Ø      a 30'as évek elején eltávolodik a klasszikus modernség látásmódjától, és a költészetében előtérbe kerülnek:

önmegértés,

kérdései.

lírai személyiség,

dolgok megnevezhetősége, nyelvi megragadhatósága,

hagyományokhoz való viszony

Ø      hagyomány àelőkészíti a késői modernt

Ø      1935.: Számadás c. verseskötet à számvetés, összegzés

központi kérdése a végesség tudat, az hogy az ember megfog halni, az elmúlással való nem tragikus szembenézés.

Ez a szembenézés alakítja a szerepek és magatartási formák különböző megnyilvánulásait:

Az élet intenzív megélését (Hajnali részegség)

A halál sztoikus elfogadása (Marcus Aurelius)

Az ifjú kor időtlenotthonossága (Szeptemberi áhítat)

Közös emberi sors- szenvedés elfogadása (Ének a semmiről;Halotti beszéd)

Megváltozik a költészete

Tömörebb, költői képekben, metaforákban gazdag. Nincs sajnálat.

Halotti beszéd

Ø      szövegköztiség

Ø      cím à közös emberi sorsról szól (ezt várjuk a címből)

Ø      kiderül, hogy egy ember haláláról szól

Ø     

élet metaforája

"kincstár"
 "Akárki is volt ő, de fény, de hő volt."

Ø      Az ember csak egyszer él:

"Egyedüli példány."

"egyetlen életének ősi titka."

"akárki megszülethet már, csak ő nem."

"Hol volt, hol nem volt a világon egyszer."

Esti Kornél (novellák)

1933.: Esti Kornél novellaciklus

1936.: Esti Kornél kalandjai

Esti Kornél

Tizennyolcadik fejezet,

amelyben egy közönséges villamosútról ad megrázó

leírást, s elbúcsúzik az olvasótól

Ø      közönséges                 megrázó

Ø      Van

E/3. sz. elbeszélő - "Ordított a szél - szólt Esti."

E/1. sz. - Esti az elbeszélt én, a történet szereplője

Ø      "villamos sárga fényszeme"

megindul az utazás

ez kihívás is egyben à társadalomba való beilleszkedés

lépcső à tornác

az emberek ellenségnek tekintik à küzdelem

beljebb lökik: tornác à villamos belseje = a szerencsének fontos szerepe van az életben

kabátjáról leesik pár gomb = az életben veszteségekkel is számolni kell

jön a jegyellenőr à Esti örült, hogy fizethetett neki, ugyanis a társadalomban már volt valamilyen szerepe

a küzdelmet fel akarja adni = vannak dolgok az életben, melyekért már úgy látjuk, hogy felesleges küzdeni.
De! à megpillant egy nőt à remény à

ablakülésnél foglal helyet = eléri életcélját

idáig az életcél eléréséről van szó

"Végállomás" = a halállal

visszautalás a címre à születünk - küzdünk - meghalunk

ironikus mosoly à tudomásul veszi a halált

Ø      Esti = Kosztolányi hasonmása | alteregója

élet átélője

Ø      Elbeszélő = élet értelmezője

Ø      életre a halál végpontjából tekint

Ø      Villamos út: allegorikus, metaforikus út à életcél