ELMENT A GYERMEK Baka István
Mozdulataimból, szememből
elment a gyermek, aki
voltam,
ráncokba gyűr a fodrozó
víz,
árnyam sötétlik rajta
holtan.
Elment, mint rongyaikba
ázva
a hómunkások márciusban,
kerek
Őszvégi kicsi dal - Áprily Lajos
Kengyelfutó lett a nyár,
mint a fecske, messze jár.
Hülö erdön
sír az öz,
búskomorrá nö az
ösz,
fénye, színe ködbe hal...
Mért kísérgetsz, kicsi dal?
Ö
Ada-Kalé - Áprily Lajos
Diákok voltunk. Vitt hajónk
Turn' Severin felé.
Tavaszi napban ragyogott
Tündér Ada-Kalé.
Egy lány is jött velünk:
Teréz,
báj s jókedv jött vele.
S tizenhétesztendös
szívem
sugárral volt
Nem maradt tovább - Áprily Lajos
Marasztottam, de nem maradt
velem.
Elszaggatta iszalag-kötelem.
Rigó dala szívére nem
hatott,
bármily büvösen
fuvolázhatott.
Bozót között a karcsú test
kifért,
az agancs-zár elöl
c
Így akarja a sors - Áprily Lajos
Makkai Sándornénak
Fordul az út. Amerre száll a
nap,
a messzeségben síkok
integetnek.
Emlékjelül, ha jö a
pillanat,
mit hagyok itt a búcsúzó
hegyeknek?
A bús királyi asszony jár
esz
Világítás - Áprily Lajos
A nyír-csoport. A dér
megeste fáit,
s a hüs kristálybolt új
deret jelez.
Azt hinnéd, éj van és a hold
világit,
pedig a nyír-lomb
szökesége ez.
Csend, I - Áprily Lajos
Nem húz az égen több
vadlúdcsapat,
szél sem rezzenti künn a bús
határt.
Halkan feszül a néma
pillanat,
s nézd: száll a hó. Az
elsö. Csendre várt.
Az öszre várj - Áprily Lajos
Nyáron ne járj az
erdön. Őszre várj,
mikor fel nem verik
turista-szók,
arany ruhába öltözik a táj
s a magasból megjö a
halk pirók.
Szél jár feletted, hosszú
sóhajú,
bágyad
Déli szél - Áprily Lajos
Már langyosan fú dél szele,
az út tócsákkal van tele
s a cinke torka hangol.
Indul a kedvem messzire
s messzire elbarangol.
A kedvem újra gyermekes,
járnám a hófoltos
mezöt,
hogy azt a fé
A zarándok - Áprily Lajos
Körösi Csoma Sándor emlékének
1
Én láttam öt a városvég
felett
indulni könnyü bottal,
egymagában.
Ott ültem fenn az
erdöszéli domb
galagonyavirágos oldalában.
A templom
Költözö madár - Áprily Lajos
Ázott mezökröl
száll az öszi szag.
Hol jársz te már,
gyönyörü gyurgyalag?
Lobogva kéklö déli ég
alatt
arany sugár villantja
tolladat.
Madarak - Áprily Lajos
"Pascua qui volucrum vivus
Walthere, fuisti..."
Hó esett. A tar hegy orma
habfehéren integet.
Erdökböl a hó
leüzött
öszapókat, pintyeket.
Almafánk és csipkebokrunk
madarak tanyáj
Félelem nélkül - Áprily Lajos
Én Istenem, mi lett velem:
nincs bennem többé félelem.
Szólítgatom, de nem felel, -
Istenem, hol vesztettem el?
Mert megvolt bennem, meg,
nagyon.
Ő volt riasztó nagy
bajom.
Szo
Denevér - foly a vér - Áprily Lajos
Elsö fiam elsö rímére
Enyeden van egy kicsi út,
éjjel csavargó s róka járja.
Juhar-során már nem megyünk
az erdök epres
laposára.
A Holt-Marosba nem megyünk
kecskebékás
Tavaszi viharok - Áprily Lajos
Ó, hogy szeretem a
viharokat,
mikor heves tavasszal erre
járnak,
a mennydörgésük nyájat
riogat,
vizük üdvösség a szikkadt
határnak.
Lelkem meglebben
nyughatatlanul,
ha zúg a záporszél a
s
Fáradtság - Áprily Lajos
Kifárasztott a rettentö
malom,
fejem már zúg és
csendességre vár.
Ne szállj lelkemre,
életunalom,
te halkan vijjogó, sötét
madár.
Novemberi esöben - Áprily Lajos
Ez volt világra-szülö
hónapom.
Míg ballagok, esöje
hüvösen ver.
Flagelláns lettem, hogy így
biztatom:
Zuhogtasd sújtó záporod,
november?
Tavaszelöi szél - Áprily Lajos
Harsogva zúdul szerteszét
barbár eröd, szelek
királya.
A tenger vad lélegzetét
belezúgod a rom-világba.
Rohamodtól köszál
reped,
súlyod lereng a mély
gyökérhez,
vén testem,
Nyárvégi játék - Áprily Lajos
Már nem jutok sem Svájcba,
sem Tirolba.
De itt a tornyos felhök
fényesek.
S mintha minden
felhönek bérce volna,
fel-felragyognak, mint az
Alpesek.
Játékot üz az ég
nyárvégi kedv
SZÉP ESTE Baka István
A megnyúlt árnyaktól
riadtan
égnek futott a fény
szilánkja,
s lágy földmeleggel ült a
hűvös,
szélfútta csillagok
szagába.
Behálóz egy kopottas
fácska
kék árnya, mint a vérerek,
por
