Zsémbes kis vers - Áprily Lajos
A zseniális zagyvaság ma
hat,
söt úgy látom, hogy
sokfelé divat.
Költök, csodálom
halandzsáitok,
de nem értem. S másoknak is
titok.
1964.
április
Fátyol mögött - Áprily Lajos
Úgy szomjazom szellödre,
jó idödre,
melyben nincs fagy, s nem
ernyeszt höje sem.
De még hüvös ködöt
küldesz elöre,
s mögötte jössz
fátylas-szemérmesen.
Jössz, jössz az erd
A szenvedö - Áprily Lajos
Sebet hordott a testén, sok
sebet,
félig-hegedtek voltak és
sötétek.
Ti azt mondtátok róla:
rejteget,
mert nem mutatta, emberek,
felétek.
S ha néma lesz, sajgástalan
tetem,
gyógyító csende
Temetés után - Áprily Lajos
Testvéreim, ma eltemettük
öt,
látogatjátok majd a
temetöt,
s mondjátok: sírba
fektettük, halott.
Nem kételkedtek: vajjon
ö az ott?
1966.
május
A varázs - Áprily Lajos
Szépségetekkel simogattatok,
vonzottatok és
varázsoltatok,
színetekben szabadság
tündökölt -
De aztán - annál
szörnyübb volt a föld.
Elkésett villám - Áprily Lajos
Őszi napon -
villámsugár.
Dörgése végigzeng az égen.
Tán búcsút villantott a nyár
ebben a késö, ritka
fényben?
Utána záporszél ered,
a hullt lombot vadul
kavarja.
Emeld fel megf