Hídon - Áprily
Lajos
Megnéztem a Nádast, a
patakom,
szalad-e a mezöbe
szabadon?
Tükrét fodrozza még a
füzfa-gally?
szivárványozza még a
gyár-olaj?
(Rio de la Platám volt s
tengerem,
ahol cél villan és kal
TEMESVÁR UTÁN. AZ ERDŐN Baka István
Temesvárból részeg strázsa
bámulja erdők gyűrűjét:
városa ujjára vontat,
ki most ülte menyegzőjét.
Fái - tornyok vőlegénye,
kapuk hártyáját szakító,
bokrain madarak vére:
Egyedül - Áprily Lajos
A völgyünkben síró, sötét
köd ül.
Ma nem járt erre még a zord
vadör sem.
Ma egyedül maradtam.
Egyedül?
Az ablakomra szállt egy víg
ökörszem.
Vonatra várok - Áprily Lajos
Páros vasív feszül a
láthatáron.
Vonatra várok. Reggel óta
várom.
Idöt mulatni kisvárosba
térek,
zászlók dagadnak ott a nyári
szélnek.
Rácsok mögött a nyár virágot
ápol,
szédül a sz
Jó vagy, Ravenna... - Áprily Lajos
Jó vagy, Ravenna. Városom
szavánál,
Fiorenzánál érdesebb neved,
de úgy nézel szemembe,
mintha szánnál
s megvéd podestád és
becsületed.
A poklot járva mécs világa
mellett
még bünös
Búcsú a hótól - Áprily Lajos
Maholnap eltünsz,
kedves hó-alap,
mely - hogyha nem kúszott a
köd reád -
beintettél hozzám az
ablakon,
mihelyt széthúztam
könnyü függönyét.
Mutattad a víg szajkó
mese-kék
s a bús pirók
Kritika - Áprily Lajos
Egyhangúak, tudom, nagyon:
anyjára ütne mindenik,
s az édesanyja: fájdalom.
Kösöntyü nem jutott
nekik,
mint únt bilincset árva rab,
a jámbuszt sírva csörgetik.
Sötét hajók. Egynémelyik
lend
Vihar után, I - Áprily Lajos
Olosz Lajosnak
Hajnal felé rejtett üregje
résén
- rémülve még - kijött
bozontos Ős.
Nagy, búskomor,
barlang-sötét szemébe
szélvész csapott, sikoltó,
eszelös.
A völgyön tompa rengés
res
A növekedö fényhez - Áprily Lajos
Ó, gyözni fogsz! Fagy
árthat, üzhet, ölhet:
te fény vagy, és a fénynek
gyözni kell.
Naponta érzem pezsdülö
erödet,
varázsától tágul a téli
mell.
Menekülnek a v
Faust ünnepén - Áprily Lajos
Barkás füzek között a
tóban
tükröt talál az ég-azúr.
Cigánytanyán kamasz kezében
hallelujázva zeng a húr.
Milyen jó volna most örülni,
dalolva, mint a húr örül.
A bánat fekete kutyája
Pilinkézz, porka hó - Áprily Lajos
Pilinkézz, porka hó,
szitálj,
fehéredjék a barna táj.
Tüntess el minden
föld-sebet,
boríts fázó vetéseket.
A lombtalan fát cicomázd,
derítsd a bút, enyhítsd a
gyászt.
Pilinkéz
Ludak - Áprily
Lajos
1
Felkelnek hühós, zagyva
gágogással,
azt hinnéd: messze
készülö hadak.
De nemsokára lankadt
szárnyalással
a víztükörre visszahullanak.
2
De láttál-e szigoru, hosszú
ékben
a
Süvöltö - Áprily Lajos
Füttyent, hogy néma házam
üdvözölje,
a füttye: egyhang, nem
melódia.
De ha megjön, vele leszáll a
völgybe
a novemberi melancholia.
Két város - Áprily Lajos
Kolozsvár, Enyed
Egyiknek eget vert a kedve,
harangozott, tombolt,
dalolt.
A másik ült a nagy
homályban,
és a harangja néma volt.
Egyiknek forró még a szíve,
ontja felém a sugarat.
A másik ha
Naplemente, I - Áprily Lajos
Ne menj tovább. Hull már a
harmat,
fejünk felett a végtelen
kék;
lent zúg a víz és sír a
fecske:
várjuk meg itt a
naplementét.
Egy szót se szólj. Csak nézz
a napba,
míg én a fejemet lehajtom
Halálpatak - Áprily Lajos
Mártának
Parajd felett van egy patak,
a Küküllö-ágba szakad,
vele összeölelkezik,
Halál-patak, így nevezik.
Egyszer hegy lakói voltunk,
vizek mellett kóboroltunk,
megpihentünk öreg fánál,
Irigyemnek - Áprily Lajos
Vénülsz s meg tudtál ádáznak
maradni,
mikor a kórtól minden fog
kihull.
El-eltünödöm: hogy
tudsz még harapni
(ínnyel? protézissel?) -
fogatlanul?
