Vincenzo
Bellini
(1801-1835)
1801-ben született Cataniában. Apja templomi orgonista. Az ifjú Bellini
a nápolyi konzervatóriumban tanul, majd 1827 őszén megjelenik Milánóban, és
bemutatkozik a Scala színpadán 424f59e is. Első dalművei nem aratnak túl nagy sikert,
de 1833-ban bemutatott operája "Az alvajáró" már meghódítja a közönséget a
milánói Teatro Carcanóban, s alig egy év múltán a Scala színpadán "Norma" c.
operája arat fergeteges sikert.
Rossini pártfogásának köszönhetően Párizsban mutatják be világsikerű
művét, a "Puritánok"-at. Bellini csak a premieren jelent meg, a második
előadáson már üres volt a szerző páholya. Egy kirándulás során megbetegedett,
és néhány nap múlva meg is halt. Halála körül - hasonlóképpen, mint Mozartnál -
legendák terjengtek arról, hogy Bellinit megmérgezték. Ez a feltevés azonban
sohasem nyert bizonyítást, mivel ellenségei nem voltak, szelíd, olykor
melankóliára hajló természete volt. Rossini szerint egyike volt a leglelkiismeretesebb
mestereknek. Vígoperát sosem írt, zenéje sötétebb drámaiságot áraszt. Stílusára
a lírikus, melankolikus dallamvezetés jellemző.
