|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
A német zenei romantika egyik vezéregyénisége. Nemcsak zeneszerző volt,
hanem kritikus és újságíró is: Schubert, Chopin, Brahms művészetének első igazi
megértője és méltatója.
1810-ben született Zwickauban, apja nagy műveltség 424f53e ű könyvkereskedő. A szülői
ház légkörét irodalom, zene, tudomány, művészet tölti be. Schubertet fiatal
korától 2 nagy szenvedély köti le: az irodalom és a zene szeretete. 20 éves
koráig maga sem tud választani e kettő közül. Lipcsében - szülői kényszernek
engedve - jogot tanul, s az itteni neves zongorapedagógusnak, Friedrich
Wiecknek lesz a tanítványa. 1830-ban hallja először Paganini játékát egy
hangversenyen, s ez az élmény végleg a zenei pálya felé irányítja.
Zongoraművészi ambícióiról azonban le kellett mondania, mert az egyik ujja
megbénult. Ezért főként a komponálásba veti bele magát lelkesen, és az irodalom
iránti érdeklődése is megmarad. 1834-ben megalapítja, majd 10 éven át vezeti a
"Neue Zeitschrift für Musik" c. folyóiratot, melynek programjában fiatal és
tehetséges zeneszerzők műveiről közöl zenekritikákat. Néhány soros méltatásával
lehetőséget ad a pályakezdő művészeknek, hogy felszínre kerüljenek az
ismeretlenség homályából, s hogy tehetségük a nagyközönség számára is ismertté
váljon. Zenekritikáiban Schubertről is elragadtatással ír.
1840-ben feleségül veszi volt zongoratanárának leányát Wick Klárát, kora kiváló zongoraművészét, akiben ideális élettársat talál. Házasságának első boldog éve bőséges zenei termést eredményezett. (Ez évben 138 dalt írt.) A zenetörténet a "dalok éve"-ként nevezi ezt az esztendőt. A továbbiakban egyre több, magasabb szintű alkotás kerül ki a keze alól (szimfóniák, kamaraművek).
1850 körül betegsége kezdi hatalmába keríteni, hallucinációi elől az alkotásba, a kimerítő hangverseny utakba menekül. Elköltözik Lipcséből, Drezdában, majd Düsseldorfban telepszik le. 1854-ben egy sikertelen öngyilkossági kísérlete miatt a Bonn melletti Endenich idegszanatóriumba szállítják. Itt halt meg 1856-ban, elborult elmével.
Világnézetét és művészi magatartását nagymértékben befolyásolta az 1830-as júliusi forradalom eszmeisége. Ennek szellemében vezeti az új humanista német zene megteremtéséért vívott harcot. Művészi hitvallása teljes gazdagságában bontakozik ki zenei folyóiratának programjában.
Művészetének középpontjában zongoramuzsikája áll. Zongoraműveit gazdag fantázia, líra és szenvedély hatja át: többségük ciklikus, azaz több szakaszból álló hosszabb kompozíció.
"Jugend album" és a "Novellettek" (Novellácskák) az ifjúkor emlékeit őrzik.
"Kinderszenen" (Gyermekjelentek)
"Kreisleriana" és a "Nachstück" (Éjidarabok) Hoffmann képzeletvilága ihlette
"Bécsi farsang"
"Karnevál"
A zongoramuzsika után ez a másik termékeny műfaja, mely működése alatt indult virágzásnak. Schumann dalaiban a költészet és a zene szépsége egyesül. Dalai bár érzelmileg nem olyan gazdagok, mint Schubertté, de ízlése választékosabb és irodalmibb. A világirodalom nagy költőinek verseiből választotta dalszövegeit. Legszívesebben Heine, Goethe, Schiller és Byron verseit zenésítette meg. Dalait, akárcsak zongoraműveit, gyakran sorozattá fogta össze.
Dalciklusai: "Mirtuszok" (több költő nyomán)
"Dalkoszorú" (Eichendorf költeményeinek feldolgozása dalciklussá)
"Asszonyszerelem, asszonysors" (Chamisso nyomán)
"A költő szerelme" (Heine verseire)
Dalaiban a zongoraszólamnak fontos feladata van az érzelmek, a mondanivaló kifejezésében. Szép példája ennek a Heine versére komponált "A két gránátos" c. variált strófikus dalforma. A versszakok dallama nem teljesen egyforma, s a mű érdekessége a 4. versszakban fölhangzó "Marseillaise" dallama.
Schumann a klasszikus mesterek művészetét folytatja, ezért is soroljuk a romantika "konzervatív" szárnyához, bár ezekben a műfajokban is születtek kimagasló alkotásai.
"III. és IV. szimfónia"
"a-moll zongoraverseny"
"Esz-dúr zongoraötös"
Schumann zenetörténeti jelentősége az, hogy a korai romantika eredményeit szinte minden műfajban meggyőző, nagyvonalú összefoglalássá érleli. Zongoradarabjai a mai művészeknek is legfőbb repertoár-darabjai közé tartoznak. Zenekari nyitányai, a-moll zongoraversenye, 4 szimfóniája állandó koncertdarabok.
Találat: 1532
