Reneszansz a vilagirodalomban

Reneszánsz a világirodalomban

I. Általános jellemzők

1. Mit jelent a reneszánsz elnevezés?

A reneszánsz a renaissance frencia szóból ered (olanszul: rinascimento) és újjászületést jelent. Elsősorban az ókori klasszikus szövegek, ismeretek és ezek hasznosításának művészeti és tudományos újrafelfedezésére utal. Másodsorban ezeknek a szellemi tevékenységeknek az eredményeként az európai kulturális élet általánosságban vett újjászületését is jelöli.

2. Röviden jellemezd a reneszánsz korszakot és stílustörekvéseit!

-1460-1640 között érvényesült

- a középkort követő korstílus

-az antik (ókori) kultúra felújítása jellemzi

-emberközpontúság →minden dolog végső célja az ember

-eltűnik a középkorra jellemző névtelenség (anonimítás)

- harmónia kedvelése

-ember és természet harmonikus egysége

-az irodalomban világi témákat dolgoznak fel (szerelem, imádat, természet, hősiesség)

-Itáliában kezdődött a 16. században

-kezdetét Észak-Itáliához kötik → Firenze volt a fő központja

-Medici család: gazdag bankárcsalád, a művészetek pártolója, mecénása

-Humanizmus: -a agya szóból ered és műveltségeszményt jelent, a agya tudományok művelését

stílusirányzat a reneszánsz korban

-Reformáció: a reneszánsz vallásos áramlata

-művészetekben: élethű, realisztikus ábrázolás jellem 333g68d ző

-nagy teret enged az egyéni kísérletezésnek

-Kelet-Európában később jelenik meg mint nyugaton a gazdasági elmaradottság miatt

-az irodalom nyelve a latin

3. A reneszánsz korszakai:

Trecento (1300-as évek), Központ: Sienna és Firenze. Dante, Petrarca,   Boccaccio

2.)Quattrocento (1400-as évek), Központ Firenze és Észak-Itália. Gutenberg, Janus Pannonius

3.)Cinquecento (1500-as évek), Központ: Róma és a pápai udvar. Leonardo da Vinci, Dürer, Michelangelo

4. Humanizmus:

stílusirányzat a reneszánsz korban

- a reneszánsz világi ideológiája:

-Petrarca alapította meg

-a reneszánsz fő eszmeáramlata

-az embert racionális lényként gondolták el, aki szabadon gondolkozik, ő áll a középpontban, nem Isten, mint a középkorban

-eszményképe: a sokoldalú, autonóm ember

-polgári és világi ideológia

-nem törekedtek a teológiai elméletek felhasználására

-régi klasszikusokat fedeztek fel újra: Arisztotelész, Catullus, Plátón, Szókrátész,

-lefordították a görög irodalom jelentős műveit latinra

-imitáció elve: utánzás, újraalkotás, az ókori görög szerzők utánzása, újra felfedezése, a költői önkifejezés eszközévé vált az ókori klasszikusok követése

-a agya szóból ered és műveltségeszményt jelent, a agya tudományok művelését

emberközpontúságot jelent és alapvetően erkölcsi kategória, mely a protagoraszi tételt állítja középpontba, az ember méltóságát hirdeti, természet és ember harmóniáját, a toleranciát

-művelői, az ún. Humanisták, akik szűk csoportot alkottak, jártasak voltak az agya auktorokban (=szerző), klasszikus-latin és -görög nyelveken írtak, művelték a klasszika-filológiát (=agya szövegek helyreállítása). Műveiket agya utalásokkal tűzdelték meg

5. Reneszánsz alkotók

Költők, írók: Petrarca, Boccaccio, Janus Pannonius, Ballasi Bálint, William Shakespeare

Festők: Leonardo da Vinci, Raffaello és Michelangelo, Albrecht Dürer

Építészek: Filippo Brunelleschi

Szobrászok: Donatello, Michelangelo

6. A könvnyomtatás felfedezése és jelent sége

-legelőször Kínában alkalmazták az eljárást a 11. században

nem a könyvek nyomtatása volt újdonság, hanem a különálló, mozgatható betűk használata

-a mai értelemben használt könyvnyomtatást 1450 körül Johannes Gutemberg (Német-Római Császárságban egy aranyművesből lett nyomdász) találta fel

1450-re egy mainzi aranyműves, Johann Gutenberg kitartó munkával kifinomította a mozgatható nyomóelemek széleskörű használatának technikáját, ahol a különálló részek, a betűk összerakva képezték a szöveget. Ő volt, aki először használta az olajból készített nyomdafestéket, a rongypapírt, kifejlesztette a betűöntő eljárást, a szedéstechnikát, fából sajtóprést készített

-előzőleg a könyveket főként monostorokban vagy bérmásolókkal másoltatták, ahol az írnokok kézzel másoltak. A könyv ennélfogva ritkaság volt. Amíg kézzel egy évig is eltartott egy Biblia lemásolása, a Gutenberg nyomdával ugyanennyi idő alatt több száz másolatot lehetett készíteni. Ugyan minden lapot külön kellett beletenni a gépbe, aminek korlátos volt a gyártási sebessége és minden laphoz kézzel kellett szedni a betűket, ami a különböző oldalak adott idő alatt előállított számát korlátozta, de mindezzel együtt is a sebesség növekedése hatalmas volt

-Gutenberg könyvnyomtatása gyorsan elterjedt egész Európában. A találmány 1453-as megjelenésétől számítva harminc agy belül Magyarországtól Spanyolországig és Olaszországtól Angliáig több városban is visszafordíthatatlanul megindult a könyvnyomtatás. 1533-ban megjelent Krakkóban Szent Pál leveleinek agyar fordítása - ez az első teljes egészében megjelenő agyar nyomtatvány. Elméletek alapján ez a hihetetlenül gyors expanzió nem csak az ipari fejlettség szintjét jelezte (az előző évszázadban megjelent magas minőségű papírüzemek támogatásával), hanem egy kimutathatóan magasabb szintű műveltséget is, mint amit amúgy becsülni lehetne

-az analfabetizmus visszaszorulása

-kultrúra terjedése

-a könyvek ára (értéke) csökkenni kezd, mert a nyomtatás feltalálásával gyorsabbá válik a sokszorosítás

a polgárosodás és a reformáció hozza magával a több információ iránti igényt

-az írásbeli kultúra lassan utoléri a szóbelit

-egyre több az írástudó → igény a könyvek iránt→ ezt az igényt már a másoló műhelyek nem tudják kielégíteni

- a 42 soros Biblia kinyomtatása (egy oldalon 42 sor szöveg volt)

- 641 lapból állt

- több  éven át dolgozott rajta (1452-55)

- 49 ismert példány maradt fenn - valószínűleg 180 készült)

- ebből 40 pergamenre, 140 papírra készült

-új információhordozó: a papír

-az 1500-ig nyomatott könyveket nevezzük ősnyomtatványnak = incunabulum

-első magyar nyomtatás: Chronica Hungarorum

II. Képz m vészet

1. A reneszánsz képz m vészet törekvései, képviselők

-A képzőművészet fogalma mindazon művészeti ágakat felöleli, melyek eredményét nézni, látni lehet

- az antic kultúra felújítása, a művészi önkifejezés eszköze

-emberközpontúságra törekedtek: minden dolog mértéke és végső célja az ember

-nagyban megnő az emberiség szerepe, emiatt eltűnik a középkorra jellemző névtelenség

-kiegyensúlyozottságra, harmóniára törekedtek

-népszerű témák: ember és természet és harmonikus egységük

Építészet - harmóniára, tökéletességre törekedtek

-az aranymetszés szabályait alkalmazták (aranymetszés szabálya: az aranymetszést esztétikai értékeket hordozó tökéletes arányként tartjuk számon. Gyakori megjelenése miatt a geometriában már ókori matematikusok is tanulmányozták az aranymetszést Tipográfiai szabály, amely szerint az egész két részre osztásakor a kisebb rész úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb rész az egészhez. A : B = B : (A + B). Számokkal kifejezve: 3 : 5 = 5 : 8.

-ablakok sokasága

-vízszintes tagolódás: árkád ((lat. arcus) ív, ívezet, ívsor, ívtornác. Szoros értelemben véve egy pilléreken v. oszlopokon nyugvó ív, mely lehet nyilt v. vak (arcade aveugle). Tágabb értelemben több ív egymásutánját egy egész ívsort értünk), ablaksorok, párkányok, oszlopok

- arányosság, szimmetria

- antik építészeti elemek alkalmazása - timpanon (az építészetben: ablak- és ajtózáradék felett alkalmazott díszítések megnevezésére használták.) oszloprend, lépcsősor, átriumos belső udvar (görög, az átrium a ház főrésze volt: négyszögű udvar, ahonnan a lakószobák ajtai nyíltak. Világosságát a tető négyszögü nyílásán (impluvium) át kapta) és kupola (római, az építészetben kör vagy ellipszis alaprajzú, jellemzően félgömbszerű, csúcspontján záródó boltozat)

- Mértéktartás a díszítésben, legkedveltebb díszítmények: akantuszlevelek, (Az akantusznövény levelét szép karéjai, finom tagozása, kecses hajlása minden más növény előtt kiválóan alkalmassá teszi arra, hogy az architektonikus díszítménynek felhasználtassék. Az ó-görög stílus legelőször a korintusi oszlopfőn alkalmazta), rozetták, (szirom, vagy rózsaszerű díszítőelem épületen belül és kívül , gyöngysorok, bőségszaru, gyümölcs és virágfüzérek, valamint meztelen gyermekalakok, a puttók

-Újfajta természetfelfogás à épületek kilátásokra, kertre néző kinyitása à kertek jelentős szerepet kapnak à középkori gyógy- és házikertek

- az épület belekomponálása a tájba

Képviselők:

• Brunelleschi: a.) Pitti-palota: olasz reneszánsz emlékmű Firenze történelmi központjában, mely 1982 óta az UNESCO Világörökség része. A folyosón a Mediciek által gyűjtött műkincsek tekinthetők meg.

b.) Pazzi-kápolna: Firenze, a Pazzi-család megbízásából a Santa Croce kolostor udvarán épült. Előtte   oszlopos előcsarnok húzódik 

 

c.) A firenzei Dóm kupolája

Michelangelo: A római Szent Péter bazilika kupolája

• -Más képviselők Jean Goujon- Pierre Lescot: Louvre Párizs központi részén található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb múzeuma. Múzeumként 1793-ban kezdett működni. Az 1200-as években épült, ezt XIV. Lajos újjáépíttette

   

Donato Bramante: Szent Péter-bazilika (Róma)

2. Mi a perspektíva?

Jelentése a képzőművészetben: tárgyak térbeliségi érzetét keltő ábrázolásmód sík felületen. A szemlélőhöz közelebbiek nagyobbnak, a távolabbiak kisebbnek látszanak, a mélységbe vezető vonalak pedig egymáshoz közelednek, s látszólag egy távoli pontban, az ún. enyészpontban futnak össze. Ha mindez geometriai precizitással párosul, akkor érvényesül a centrális perspektíva, a korai reneszánsz (quattrocento) nagy felfedezése ez. Főleg Leonardo da Vinci alkotásait, Utolsó vacsora c. képén a kép minden perspektíva vonala pontosan a geometriai középpontba vetül, Krisztus arcára:

A szokványos nézőponttól eltérő esetben ismeretes a békaperspektíva, amely a nagyon alacsonyról ábrázolt jelenetekre vonatkozik, ennek ellentéte a madártávlat, azaz a fentről, a magasból való ábrázolás

3. Festészet:

• A természet élethű utánzása (ezért modell után, komoly anatómiai ismeretek birtokában alkottak)
• Az emberi test szépségének ábrázolása (ezért sok a mezítelen testet ábrázoló mű
• Gyakori a bibliai és az antik mitológiai téma, de azokat újfajta szemléletmódban dolgozzák fel
• Fontos az érzelmek megjelenítése
• Perspektivikus ábrázolás
• Gyakori a természeti háttér
• Élénk, gazdag színvilág
• A bibliai és mitológiai témák mellett megjelenik a mindennapi élet, a tudományok tisztelete is
• Portréfestészet
• Fontossá válik a mozgások, érzelmek természetességének visszaadása

Képviselők:

a.) Leonardo da Vinci:

      

Mona Lisa: 77 x 53 c Az utolsó vacsora Athéni iskola

b.) Michelangelo:

Ádám teremtése Szent családm nÁdáagyságú srfatáblára olajjal festett portré

R

c.) Raffaello:

    

Az athéni iskola műve egy firenzei Három grácia kereskedő fel

d.) Donatello:

Önarckép

4. Szobrászat:

A természet élethű utánzása (ezért modell után, komoly anatómiai ismeretek birtokában alkottak)

Az emberi test szépségének ábrázolása (ezért sok a mezítelen testet ábrázoló mű

Gyakori a bibliai és az antik mitológiai téma, de azokat újfajta szemléletmódban dolgozzák fel

Fontos az érzelmek megjelenítése

Képviselők:

a.)   Michelangelo:

         

Mózes Pieta                      

b.)   Donatello:

Dávid Szent György

c.)   Ghiberti:

Ábrahám áldozata

5. Mi a piéta?

(szabad fordításban "A fájdalmas anya" - az olasz pietà, "szánalom" szóból) a keresztről levett Krisztust ölében tartó és fiát sirató Mária ábrázolása. Önálló kétalakos kompozícióként a német szobrászatban jelent meg először a 14. században (Vesperbild). Azóta is kedvelt témája mind a festészetnek, mind a szobrászatnak.

6. Híres mecénások a reneszánsz kori Itáliában:

- A leggazdagabb és a legnagyobb politikai befolyással bíró család voltak

Medici család: A család a Medici bank révén vált gazdaggá, amelyet 1397-ben alapítottak és amely a következő évszázadban Európa legnagyobb bankjává vált, behálózta az egész kontinenst. Szakértők szerint ez a bank Európa egyik leggazdagabb családjává tette a Medicieket, akik hihetetlen sokat költöttek és fordítottak vissza vagyonukból művészetre és Firenze építészetére. A Mediciek a bankár- és kereskedőoligarchiában a leggazdagabb és legnagyobb politikai befolyással bíró családnak számítottak; három olyan tagjuk is volt, akik intellektuálisan rendkívül magas szinten álltak, ízlésformáló szereppel bírtak; részt vettek különböző zsűrikben, ahol például szobrok helyes elrendezéséről vagy épületek terveiről döntöttek. Lorenzo de Medici asztaltársaságához tartoztak egyes filozófusok, irodalmárok, művészek. A tizenhatodik században a köztársasági intézmények megszűnésével és a nyílt diktatúra kialakulásával megjelentek az udvari művészek, mint például Agnolo Bronzino: nem volt a Medici családnak olyan tagja, akinek a portréját ne festette volna meg.

Strozzi, a Rucellai és a Pazzi család: minden névről egy-egy palota jut az ember eszébe. Ezeknek a családoknak megvoltak a saját kápolnái, sírhelyei, palotái, amelyeket művészekkel dekoráltattak ki.