|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
Német zeneszerző, Schumann kortársa. Soha nem volt merész újító, arra
törekedett, hogy a klasszicizmus és a romantika éles ellentéteit kiküszöbölje,
s hogy hidat verjen közöttük.
1809-ben született Hamburgban, szerencsés körülmények között, egy dúsgazdag családban. Nagy 919b12j apja korának neves humanista gondolkodója, apja pedig egy híres berlini bankház megalapítója. A műveltség és a vagyon lehetőségei veszik körül, A Mendelssohn-ház írók és művészek állandó találkozóhelye. Kitűnő házitanítók foglalkoznak vele: ügyesen rajzol és fest, széles irodalmi műveltségre tesz szert, s 12 éves korában már Goetheval levelezik.
Zenei fejlődésére is bőven akad
lehetősége: anyja zeneértő, Zelter pedagógus nagyszerű tanárnak bizonyul, Bach
zenéje és a családban rendszeresített házi hangversenyek pedig zenei ízlésére
vannak nagy hatással. Apja házi zenekart szerződtet, mely Mendelssohn egy-egy
művét is bemutatja, s így kitűnő karmesteri készsége is kibontakozik. 17 éves,
amikor már teljes művészi érettségről tesz tanúbizonyságot, s ekkor írja
mindmáig egyik legnépszerűbb művét, a "Nyitány"-t Shakespeare: "Szentivánéji
álom" c. mesejátékához. Beutazza egész Európát, mint kiváló zongoraművész, majd
karmester. (Anglia, Skócia, Olaszország)
Tevékeny életének Berlin, Düsseldorf és Lipcse a központjai. Karmesteri tevékenységéhez fűződik 1829-ben Berlinben Bach "Máté passió"-jának bemutatása. Ezzel nemcsak dirigensi hírnevét alapozza meg, de nagymértékben hozzájárul Bach zenéjének népszerűsítéséhez, újra felfedezéséhez.
Sokat utazó művész, majd élete utolsó 12 évében a híres lipcsei Gewandhaus zenekarának vezetője. Itt válik Európa szerte elismert karnaggyá! Itt mutatja be elsőnek Schubert addig teljesen ismeretlen művét, a C-dúr szimfóniát. Az ő kezdeményezésére alakul meg Lipcsében a zenekonzervatórium.
28 évesen megházasodik, s boldog családi otthont alapít. Azonban túlérzékeny, és a munkától túlhajtott idegrendszere nem bírta elviselni szülei, hozzátartozói, barátai egymást követő halálát. 1847-ben, 38 éves korában halt meg, szeretett Fanny nővérének elvesztése siettette halálát.
Mendelssohn egyik legfőbb eredetisége, hogy klasszikus külső keretbe foglalja a romantikus tartalmat. Művészetére rányomta bélyegét derűs élete: a kiegyensúlyozott családi légkör, a korlátlan anyagi jólét, sikeres pálya. Nem látta a korabeli Európa mélyebb válságát. Művészete is ezt a világgal megbékélt ember portréját állítja elénk. Zenéjében érzelmes dallamosság és könnyed játékosság vegyül.
Leghíresebb műve a Shakespeare azonos című művéhez írt kísérőzenéje, nyitánya, melyet még egészen fiatalon, 17 éves korában komponált. A mű sajátos klasszikus, romantikus kétarcúságot mutat. Klasszikus a zenekar összetétele, a mű felépítése: szonátaforma. Romantikus a témaválasztás és a téma megragadásának módja, a zene erős ábrázoló hajlama. (A magas regiszterben elhelyezett moll karakterű, a vonóskaron sajátos zizegő hatást keltő zenei anyag érzékletesen simul a mesés színpadi kép hangulatához).
A Nyitány a mesejáték 3 szereplőcsoportját varázsolja elénk:
Főtéma: az első, gyors iramú, magas fekvésű téma Oberon, Titania és a tündérek világát idézi.
Melléktéma: a második, széles ívű dallam a szerelmeseké.
Zárótéma: a kissé vaskosan ható, esetlen mozgású harmadik téma az athéni kézműveseké.
Zenekarának új atmoszférateremtő hangzásvilága még Webert is felülmúlja. Ezt igazolja az éjszakai tündér és mesevilág zenekari ábrázolása.
Jelentősek hangszeres művei: kamarazenéje, szimfóniái, zongoradarabjai, valamint dalai.
Legismertebb művei: "Hegedűverseny"
"Hebridák-nyitány"
"Olasz szimfónia"
"Skót szimfónia"
Találat: 1652
