A kastély marketingtevékenysége

A kastély marketingtevékenysége

A szállodák erőssége és gyengesége nagymértékben attól függ, hogy milyen az adott szálláshely marketingtevékenysége. Az Almásy Kastélyhotel ebből a szempontból az erős kategóriába sorolható, ami nem csoda, hiszen a szállodavezetés ez irányú tevékenysége szakmailag is nagyon elismert és ez biztosította számára a piacon való maradást és az eredményes működést.

A marketingtevékenység egyik alapvető eleme a piacelemzés. A marketing szempontjából a piac a vállalat számára folyamatosan változó értékesítési lehetőséget jelent. A piaci szereplőket és a közöttük fennálló kapcsolatokat, működési elveket foglalja magában.[1] A piacelemzés legfontosabb feladata a szálloda helyének meghatározása a versenytársak és a fogyasztók között.

Egy induló szálloda esetében fontos a piackutatás végzése, mert ezáltal be lehet határolni a piaci keresletet., ezért célszerű felmérni a környéken esetlegesen jelenlévő versenytársak helyzetét. Erre lehet építeni aztán a szálloda profilját, rendeltetését és osztályba sorolását. Az Almásy Kastélyhotel értékesítésének ezért az elsődleges feladata volt olyan szolgáltatások nyújtásának biztosítása, melyek a piac részvevőinek csoportjába tartozó vendégek igényeinek teljes mértékben megfelelnek, és ők teljes mértékben el is fogadják ezeket azok használatával.

6.1. A szálloda profiljának vizsgálata

A szállodai termékek közé a megfogható és megfoghatatlan tényezők tartoznak.  A megfogható tényezők közé a ház fizikai állapotát soroljuk. Ez a kastély esetében adott volt, ezért fordulhatott elő az, hogy több lakószobát nem lehetett kialakítani a felújításkor és a költségvetési szempontok sem voltak elhanyagolhatóak.

A szolgáltatások szintje magas és színvonala is minden igényt kielégítő és az eddigiek alapján elmondhatjuk, hogy a vendégek felől az esetek többségében pozitív visszajelzéseket kaptak erre vonatkozóan.

Itt emelném még ki azt a tényt, hogy egy szálloda indulásakor meg kell határozni annak osztályba sorolását, mely a 45/1998. (VI.24.) IKIM rendelt alapján történik. Ennek alapján a kastélyt a három csillagos kategóriába sorolták, azért, mert sok olyan beruházást kellene elvégezni ahhoz, hogy a négy csillagot megkapja a szálloda, amelyre jelenleg nem áll a tulajdonosok rendelkezésére a megfelelő pénzügyi fedezet.

A versenytárs analízis

Ennek vizsgálatához három szempontot kell figyelembe venni: A közelséget, a helyettesíthetőséget és az átlagárat.

A közelség azt jelenti, hogy minél közelebb található a hotel a mi szállodánkhoz, annál inkább tekinthető versenytársnak a piacon. Helyettesíthetőség szerint az a kérdés, hogy a vendégünk elfogadná-e gondolkodás nélkül a másik szállodát, ha a miénk tele lenne? Az átlagár szempontjából pedig azt nevezzük versenytársnak, ha ez a két szempont teljesül, valamint az átlagárak eltérése 15%-nál nem nagyobb.

Mivel az Almásy Kastély megnyitásakor nem működött más kastélyszálló a megyében, ezáltal versenytársa sem volt. Egyedül a Tiszaroffon található Borbély Kastély hasonlít legjobban a szálloda profiljára, de mivel 45 km-re található, ezért nem tekinthető igazi versenytársnak, bár a vendégösszetétel hasonló.

6.3. A kastély vendégösszetétele

Minden szállodánál, így az Almásy Kastélyhotelnél is a szolgáltatások nyújtásával egy 646e45g meghatározott vendégkört kívántak és kívánnak megcélozni.

Ebben az esetben elsődlegesen a vadászok voltak a megcélzott vendégkör, ami nem is csoda, hiszen a szálloda az Alföld szívében helyezkedik el. Több vadásztársaság is található a kastély környékén és a megye vadállományban gazdag, főleg kisebb vadakban és őzekben. Másodsorban a vadászok, a magasabb jövedelmű és ezáltal a magasabb költésű fogyasztói réteget képviselik. Harmadsorban pedig azért, mert ők 5-7 vendégéjszakát is eltöltenek a kastélyban és a csendesebb, vagy holtszezonnak számító októberi, novemberi hónapokat foglalják le, ami azért is fontos, mert ezekben az időszakokban indul be a vadászidény hazánkban. Többnyire Németországból, Olaszországból és az Amerikai Egyesült Államokból érkeznek és többségük visszatérő vendég. A német vadászok egyénileg inkább őzbakra, míg az amerikaiak csoportosan fácánra vadásznak.

Olyan vendégek is igénybe veszik ilyenkor a szálloda szolgáltatásait, akik egyébként nem látogatnának el kis hazánkba, mint például a Luxemburgi Herceg, az amerikai vadászok között pedig olyanok is akadnak, akik magával Bush elnökkel szoktak együtt vadászni.

Sajnos az utóbbi pár évben így 2007-ben is a vadászturizmus visszaesőben van, a kastély szolgáltatásait sem veszik olyan sűrűn igénybe, mint eddig. Ennek az az oka, hogy Magyarországon jelentősen megdrágult ez a fajta tevékenység, annak ellenére, hogy beléptünk az Európai Unióba és a fegyvereket, lőszereket, vadakat szabadon lehet kivinni és behozni az országba. A másik oka a visszaesésnek, hogy Románia és Szlovákia sokkal olcsóbb nálunk, ezért a vadászok inkább ezeket az országokat választják helyettünk.

A másik fontos megcélzott vendégkör a konferenciavendégek. Az ő szobafoglalásukban is megfigyelhető bizonyos rendszeresség, hiszen ők a tavaszi, valamint az őszi időszakokat foglalják le, ezek számítanak ugyanis főként konferencia időszaknak, valamint ezekben az időszakokban még nem történtek meg a szabadságolások. A konferenciavendégek a presztízs-fogyasztók közé tartoznak.

A vadászturizmussal egyetemben a konferenciaturizmus is visszaesett az utóbbi években, bár 1999-ben még nagyon sok konferenciának és csapatépítő tréningnek adott helyet a kastély. Ennek okai talán azok lehetnek, hogy a vállalkozásoknak nincs pénze, vagy pedig nem rendelkeznek a szükséges kapacitással.

A másik hátrány az, hogy a konferenciavendégek egyre inkább hétvégén szeretnek érkezni, nem pedig hétköznap, ami azért jelent gondot, mert az egyéni vendégek is a hétvégéket kedvelik, ezért nem lehet velük megtölteni a szállodát, a hétköznapokban pedig így üresedés van ezekben az időszakokban. Nagy népszerűségnek örvendenek a konferenciázók körében a csapatépítő és outdoor tréningek, de a termékbemutatók rendezése sem ritka. Ebbe a szegmentumba tartozó vendégek többnyire 1-2 éjszakára veszik igénybe a kastély által nyújtott szolgáltatásokat.

Egyre többen foglalnak szállást az interneten keresztül, ez a leggyakoribb, de a telefonon történő szállásfoglalásnak is ugyanolyan nagy jelentősége van, előnye az, hogy gyorsabb, a telefaxon történő szállásfoglalás elég ritka.

Az egyéni vendégek között előfordulnak kisgyermekes családok, akik főleg a nagyobb ünnepekkor érkeznek, mint például Húsvét, Karácsony, Október 20.-ai hosszú hétvége, Szilveszter, de fiatal párok is találhatók köztük, elég sűrűn nászutasok. Ők főleg a nagyobb városokból utaznak le. A külföldi egyéni vendégek főként a környező országokból,- úgymint Románia, Ausztria, Olaszország, Németország- látogatnak el a kastélyba. A kisgyermekes családoknál nem ritka, hogy 4-5 napot, vagy akár egy teljes hetet is eltöltenek a kastélyban, az esküvői vendégek pedig főként májustól szeptemberig biztosítják a töltést, de a január és február a holtszezonba tartozik. A ház kapacitáskihasználtsága is ezeknek megfelelően alakul, ami 50-55% éves szinten, de a késő tavaszi és a nyári hónapokban, egészen augusztus végéig elérheti akár a 95%-ot is.

6.4. A szálloda termékpolitikája

A szállodai termék egyik fontos összetevője a márka és a márkanév. A márka=név, meghatározás, jelzés, jel, vagy forma, amelynek funkciója az áruk, szolgáltatások vagy ezek gyártóinak, forgalmazóinak megkülönböztetése a versenytársaktól.[3] A szállodaipari márkanevek két csoportba sorolhatók, az egyik a személyhez kötődő, míg a másik a nem személyhez kötődő fantázia elnevezések. Az Almásy Kastélyhotel esetében a személyhez, mégpedig az eredeti tulajdonosokhoz, vagyis az Almásyakhoz kötődik az elnevezés.

A szálloda termékpolitikájában fontos szerepet tölt be annak közvetlen környezete. Ez a kastély esetében nagyon csendes, hiszen magától a falutól is több kilométer távolságban található, közvetlen környezetében terül el a tanyavilág. A legtöbb vendég ezért is kedveli ezt a szállodát, mert csendes helyen található, így kiváló kikapcsolódási lehetőséget nyújt távol a "világ zajától". Ide valóban pihenni jön a vendég.

Az épület maga nagyon barátságos, vendégcsalogató, egyszerű, ámbár mégis szép és családias.

A vendégeknek van kedvük belépni és zord elemek sem találhatók sem magában az épületben, sem pedig a hatalmas kastélykertben, ami elriasztaná az idelátogatókat.

A parkolóhely nagyon tágas akár 20 autó és egy utóbusz is kényelmesen elfér benne. A járdák terméskővel kirakottak, a kertet a szállodavezető saját termesztésű rózsái és a gondosan nyírt gyep teszik még szebbé. A szálloda megközelítési módja nem könnyű tekintve, hogy elég kies helyen található és az út minősége sem megfelelő, mert a vasútépítéskor a teherautók tönkretették és azóta nem lett felújítva, de ez nem a kastély hibája, bár emiatt a közelmúltban tetemes bevételtől estek el mikor egy cég lemondta az ide tervezett kilenc konferenciáját.

Az épület könnyen felismerhető, éjszaka szépen kivilágított.

Az elszállásolás a legfontosabb termékelem, mert ez tekinthető a szállodák, így a kastély alapfunkciójának is, hiszen ebből képződik az összforgalom legjelentősebb része, a szállodai árbevétel. A vendégszobák kialakítása és komfortfokozata minden esetben meg kell feleljen az osztályba sorolási feltételeknek, illetve a piaci szegmentumok elvárásainak.

Az éttermi jellegű szolgáltatásokat tekintve a kastély étterme az I. kategóriába tartozik, és a szálloda önállóan üzemel, tehát nem tartozik egyik szállodalánchoz sem.

Az animáció és atmoszféra is fontos tényező a termékpolitikában. Az animáció a szállodai életet meghatározó koncepció, mely magába foglalja mindazokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak, ahhoz, hogy a vendég jól érezze magát. Ide tartozik az építészeti koncepció, valamint a belső terek, a szórakozás és a vendég fogadásának koncepciója.[4] A kastélyban megtalálható minden olyan eszköz és szolgáltatás, mely teljes mértékben alkalmas ezek kielégítéséhez.

A szállodai termékpolitika fontos eszköze még továbbá a szállodai termék életútja. A kastélyban olyan szolgáltatások és programcsomagok is találhatók, melyek már kezdetektől fogva nagy sikernek örvendenek a vendégek körében azok bevezetésétől fogva, de vannak olyanok is melyek csak az idők folyamán alakultak ki. A régi jól bevált programok közül emelném ki a konferenciavendégeknek szóló Kastélyos vigadalmak fantázianevű csapatépítő tréninget ami azért is népszerű, mert a kastély távol esik mindentől és ezáltal a résztvevők teljes mértékben a feladatukra tudnak koncentrálni, másrészt a sok program is leköti őket. Az újabbak közül pedig a 2007. évi Szilveszteri programajánlatot emelném ki.

A lehetséges stratégiák rövid felvázolásához kitűnő kiindulási alap H. Igor Ansoff piac-termék mátrixa.[6] Ezek alapján a piac kihasználásának stratégiája megkísérli, hogy a vállalat helyzetét meglévő termékeivel jelenlegi piacain erősítse. A szállodában ez többek között a Sales promocion akciók segítségével történhet. Így például a hűséges vendégek megjutalmazását sorolhatjuk ide.

A második marketing-alapstratégia a piacbővítés, vagy piacteremtés stratégiája, ami egyrészt arra irányul, hogy a meglévő termékek piacát bővítse, másrészt arra, hogy a vállalt új piacokon vesse meg a lábát. A szállodában új vendégkör meghódítását célozza. A kastélyban ez az új vendégkör a kisgyermekes családok voltak, akiknek számos programot, illetve gyermekkedvezményt, játszószobát és játszóteret is biztosítanak. Erre azért volt szükség, mert voltak olyan szállodák akik nem látták szívesen őket, ezért a kastély igyekezett ezt kompenzálni.

A harmadik eszköz a termékfejlesztés és a piaci rések feltárásának, betöltésének stratégiája. Ezt differenciálásnak is szokták nevezni: a kínálat és a választék folyamatos fejlesztését jelenti. Itt említhetjük meg a meglévő vendégkör igényeinek megfelelő változtatásokat. Pl. nemdohányzó emelet kijelölése a szállodában, szauna kialakítása, vegetáriánus menü bevezetése stb. A kastélyban a vendégek minden igényét igyekeznek kielégíteni, dohányozni így csak a biliárdteremben és a földszinti hallban lehet.

A negyedik és egyben utolsó elem a diverzifikációs stratégia, ami azt jelenti, hogy új termékekkel lépünk fel a piacon. Az új terméket jelen esetben a külső fedett medence kialakítása jelentené, amire a vendégeknek lenne is igénye, de ez a jelen körülmények között nem megvalósítható, ugyanis nincs meg rá a szükséges fedezet. A másik probléma az, hogy a szálloda elég kevés szobával rendelkezik, ami miatt nem egy konferenciát transzferrel oldottak meg, amikor a vendégek egy része a mezőtúri szállodában aludt, de mivel a kastélynak adottak a fizikai lehetőségei ezért ez ellen nem lehet mit tenni.

Mindezektől függetlenül a szállodavezetés és az értékesítés is természetesen teljes körűen alkalmazta és alkalmazza is mind a négy stratégiát.

6.5. Az árpolitika

Az értékesítés egyik legfontosabb építőköve a megfelelő, piacképes árak kialakítása.  Szállodai és az éttermi árak ma már minden egyes vendéglátó ipari egységben szabadon, kötöttségek nélkül kerülnek kialakításra. A költségek álladó magas aránya miatt a megfelelő eredményesség elérése érdekében csak józan és jól megfontolt árpolitikával lehet a piacon maradni és elérni azt a bevételt, ami fedezi a kiadásokat és nyereséget is eredményez. A legnagyobb problémát az okozza, ha a lefoglalt szobát a vendég visszamondja és azt már nem lehet értékesíteni. Ebben az esetben az abból származó bevétel elveszett, amit már nem, illetve nagyon nehezen lehet pótolni. Nem csak az utóbbi években, hanem folyamatosan fordulnak elő olyan esetek, mikor a vendég lemondja a foglalást, vagy pedig meg sem érkezik, de előzetesen ezt nem jelezte. Ilyenkor a szálloda bevételtől esik el.

Minden egyes szállodánál megfigyelhető az árak sokrétű differenciálása. Az árpolitika kialakításánál természetesen ügyelni kell arra, hogy az a megcélzott szegmensnek elfogadható legyen, ezáltal szinte vonzza a vendégeket. Másrészt az árak differenciálása azért is fontos, mert ezáltal a minőségbeli különbségek is érvényre jutnak. Ezért van, hogy az egy-, két-, illetve háromágyas szobák és az apartmanok árai eltérnek egymástól. A kastélyban egyágyas szoba nem található, ezért a kétágyas szobákat szokták többnyire egyágyasként értékesíteni.

Jó marketing stratégiának számít az árkedvezmények nyújtása, melyet az Almásy Kastélyhotel is előszeretettel alkalmaz. Ennek mértéke 10% az utazási irodák felé, amennyiben a vendég azon keresztül érkezik.

A szálloda szobaárai 2006 óta nem változtak és a következőképpen alakultak 2007-ben, illetve az említett időszakban:

1.számú táblázat: Az Almásy Kastélyhotel szobaárai

Forrás: az Almásy Kastély saját honlapjáról

A szállodai árak meghatározásánál számos szempontot kell figyelembe venni:[7]

I. A gazdasági környezet hatása:

v     általános gazdasági környezet

v     a piacon jelenleg alkalmazott árstruktúrák

v     a konkurencia kínálata és ára

v     a szállodánk iránti piaci kereslet rugalmassága

v     a szezonalitás specifikumai régiónkban

v     értékesítési csatornáink, kereskedelmi kapcsolataink haszonkulcsa

v     inflációs ráta mértéke, árfolyamok változásai

v     a szállodai termék elismertsége, imázsa

v     stb.

II. Belső tényezők:

v     állandó és változó költségek nagysága

v     osztályba sorolás

v     a szolgáltatások mennyisége, a kínálat színvonala

v     az értékesítés várható nagysága

v     ösztönző jutalékok alkalmazása

v     a vállalti hitelpolitika

v     a vállalti üzletpolitikai célok

v     stb.

A szállodai szobaárak meghatározásánál számos módszert alkalmaznak a szakirodalom szerint. Az egyik ilyen módszer a $ 1 per Thousand Pricing (árazás ezredrészének megfelelően) amely szerint az ármegállapítás alapja az egy szobára jutó beruházási költség, de ez csak hozzávetőleges segítséget ad az ár megállapításához hiszen nem veszi figyelembe a beruházás nagyságrendje alapján változó, egy szobára jutó eltérő öltségeket, valamint az éttermi és egyéb szolgáltatások súlyát.

A második módszer a versenytársak alapján történő árképzés, amely kizárólag a versenytársak árait veszi figyelembe, és ez saját áraink meghatározásánál nagyon veszélyes dolog, mert nem számol sem a szállodák közötti minőségi különbségekkel, sem pedig ezek eltérő pénzügyi helyzetével.

A kastélynak nincs közvetlen konkurenciája, mégis megnyitásakor figyelembe kellett vennie a környező versenytársak árainak alakulását, valamint szolgáltatásaik minőségét ahhoz, hogy a saját árait ki tudja alakítani. Ezért történhetett, hogy, míg 1999-ben 15.000 Ft-ba került egy kétágyas szoba éjszakánként, addig négy év alatt 21.000 Ft-ra emelkedett, de azóta nem változott ez az ár. Ennek oka a konkurenciában keresendő., ugyanis az elmúlt pár évben nagyon sok kastélyszálloda nyitotta meg kapuit, melyek minőségi szolgáltatásokat nyújtanak és a piac sem engedi az áremelkedést. Az éttermi árak meghatározásánál a 3-as szorzót használják a bekerülési értékhez és az önköltséget veszik alapul.

A harmadik módszer a kereslet alapján történő meghatározás. Ennek kizárólagos alkalmazása a szállodaiparban elképzelhetetlen. Elsősorban a nagy fogyasztású termékeknél lehetséges a fogyasztók vizsgálása annak érdekében, hogy pontosan ki tudjuk mutatni a termékünk iránti fizetőképességüket.

Végül a negyedik és egyben utolsó ármeghatározó eszköz a költségek alapján történő árképzés. Ez a módszer részlegenként figyelembe veszi a jelentkező állandó és változó költségeket.

A fedezetszámítás ismerete viszont elengedhetetlen tényező, hiszen ezzel megállapítható, hogy az adott ár és a változó kereslet mellett mennyi nyereség képződik.

A pszichológiai tényezők is fontos szerepet töltenek be az árképzésben. Ezen belül természetesen külön kell választanunk a szállodai és az éttermi árakat. A szállodai szobák értékesítésénél gyakran találkozunk presztízsárral, főleg a magasabb kategóriák esetében, de ez valójában a hotel imászát foglalja magában és egy hagyományos terméknél az értékesítés növeléséhez elegendő lenne csökkenteni az árat. Egy 4-5 csillagos szálloda esetében a vendégek körében viszont már bizalmatlanságot szülne. Az éttermekben sokszor irracionálisnak tűnő árképzéssel találkozunk, melynek az a szerepe, hogy érzékelje a vásárló az árat a valóságosnál kevesebbnek.

6.6 A szálloda értékesítési csatornája és értékesítési politikája

Az értékesítési csatornán keresztül megy végbe a termékek, szolgáltatások elosztása, a termelőtől a fogyasztóhoz való eljuttatása, az idegenforgalomban a szolgáltatási elemek fogyasztóképessé tétele.[8]

A szállodás feladata annak eldöntése, hogy milyen módon kínálja fel és értékesíti a terméket a potenciális vevők részére. Alapvetően választani kell e közvetlen és a közvetett út között. A közvetlen esetében a figyelem a meglévő törzsvendégkörre kell hogy irányuljon. A közvetett értékesítési út esetében célszerű a hatékony értékesítési mód kiválasztása, hiszen a turisztikai kereslet és kínálat egymástól távol esik, ezért a hatékony értékesítési mód kiválasztása létfontosságú, másrészt a kínált termékekről és szolgáltatásokról az értékesítési hálózat résztvevői megfelelő színvonalú tájékoztatást kell hogy kapjanak.

A szállodák és az utazási irodák kapcsolata nagyon fontos tényező, hiszen ezen az úton keresztül is érkezhetnek vendégek az adott szállodába. Az Almásy Kastélyhotel értékesítési részlege is fontosnak tartja ezt, ezért számos utazási irodával működik együtt ennek érdekében és jutalékot ad nekik a foglalások után.

A ház folyamatosan tartja a kapcsolatot az egész országot behálózó  Tourinform irodák helyi és környékbeli kirendeltségeivel, valamint a Turizmus Rt. Regionális Irodáival és promóciós anyagokat biztosít részükre, továbbá részt vesz a belföldi turisztikai vásárokon. A 2004. évi budapesti Utazás Kiállításon is jelen volt, amit március 18 és 21 között rendeztek meg.

A rendezvényszervezőkkel is nagyon jó kapcsolatokat ápolnak, többek között például a Day Holiday-el, a Best Conference-el és a Confhotel-el. Ez azért is fontos, mert az általuk kialakított kép közvetítése nagyban befolyásolja a hotel megítélését a vendégek körében.

A szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás érdekében 2002-ben Étlapbemutatót szervezetek, melyen megjelent többek között a Turizmus Rt. Marketing igazgatója, a Szállodaszövetség elnöke. A turizmusért felelős államtitkár beszédet is tartott ennek tiszteletére.  Több ilyen bemutató szervezése is szükség lenne, mert ezáltal több vendéget lehetne ide vonzani.

Az értékesítés, mint arról már a korábbi fejezetekben szó volt telefonon, emailben és telefaxon történik. Az interneten történik a szobafoglalások 80-85%-a. Ez azért is népszerű, mert gyors, és akinek otthon nincs internete, az a munkahelyéről is könnyedén elintézheti a szobafoglalást. A telefonon történő szobafoglalás is elég gyakori, míg a postai úton történő ajánlatkérés ma már nem tartozik a gyakori értékesítési módok közé azért, mert rendkívül költséges és nagyon lassú.

Az internet további előnyei, hogy bárki használhatja és hirdethet rajta, kedvező a költségvonzata, ezáltal bárki számára jól megfizethető, és használata szinte korlátlan, ugyanis nincsenek területi határai, ezért fordulhatott elő az, hogy a hotel értékesítése is előszeretettel alkalmazza ezt a fajta értékesítési módot. Ezen keresztül került fel néhány turisztikai portál, köztük a Travelport.hu internetes oldalára, és főleg ezt használta fel a vendégkapcsolatok ápolására, mikor olyan honlapot szerkesztett, amely könnyen felhívja a figyelmet a kastélyra, és minden részletes információ megtalálható rajta, mind a szállodáról, mind az általuk ajánlott programcsomagokról és szolgáltatásokról. A külsős vendégek megcélzására viszont nagyon kevés figyelem irányul, ezért az értékesítésnek ezt a vendégkört is célszerű lenne megcélozni.

6.7. Marketingkommunikáció a szállodában

A marketingkommunikáció célja az értékesítés centrikus tájékoztatás.[9] A szállodai kommunikáció nem más, mint szolgáltatásokra vonatkozó információk közvetítése, átadása.

A marketingkommunikáció szerepe: rendszeres kapcsolattartás a piaccal. Ide tartozik egyrészt a vevőkör, az értékesítési hálózat és a vállalat egyéb kapcsolatainak tájékoztatása magának a vállalatnak a létezéséről, szolgáltatásairól, valamint ezek előnyeiről. Másrészt a vállaltnak is folyamatosan tájékozódnia kell a piacról és valamennyi környezeti tényezőkről.

A vállalati kommunikációs politika eszközei: az Advertising vagy reklám, a Public Relations vagy "kapcsolatszervezés", a Personal Seling vagy személyes eladás, illetve a Sales Promotion vagy eladásösztönzés.

6.7.1. A reklám, mint marketingkommunikációs eszköz

A reklám a kiválasztott célcsoporthoz történő eljuttatása történhet közvetett és közvetlen módon.[10] A közvetett módon történő eljuttatásba olyan eszközök tartoznak, amelyek reklámhordozó segítségével a széles nyilvánossághoz jutnak el. Ide tartozik a sajtó, a rádió, a televízió, a film, a plakát, stb. A közvetlen módon történő eljuttatás reklámhordozó beiktatása nélkül történik, fő eszköze a levélreklám, vagy Direct Mail.

6.7.1.1. A sajtóhirdetés

Előnyei:

v     széles publicitás

v     folyamatos kapcsolatot teremt az eladó és a vevő között

v     területileg és érdekkör tekintetében is jól irányítható

v     aránylag olcsó és gyorsan bevethető reklámeszköz

v     hosszabb, sőt sorozathirdetések közlésére is alkalmas

Hátrányai:

v     rövid élettartam

v     tetemesre nőhet költsége egy-egy reklámakció során

A kastély még a kezdetek kezdetén jelentetett meg ilyen irányú hirdetéseket megyei és heti lapokban főleg a rendezvényszervezésére vonatkozóan, de ez nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket, ugyanis ez egy nagyon kis szálloda és hosszabb időre történő hirdetés esetén ez veszteségként jelent meg, és a megtérülési ideje is nagyon hosszú, ezért ezt a fajta kommunikációs technikát csak nagyobb szállodák esetében célszerű alkalmazni. Ma már elég ritkán használják ezt a fajta marketing eszközt.

6.7.1.2. Reklámfilm

Ezt a fajta reklámhordozót nem alkalmazzák, mert magas a költségvonzata, annak ellenére, hogy nagyon széles kört céloz meg, és jó figyelemfelkeltő eszköz. Betöltheti akár a Sales Promotion szerepét is, de csak nagyobb szállodákban történő alkalmazása célszerű, hiszen itt térül meg teljes mértékben ez a befektetés.

6.7.1.3. Levélreklámok

A közvetlen reklám leggyakoribb formája. A címzés módja szerint kétfajta levélreklám létezik, az egyik a Mailing, a másik a címzés nélküli levélreklám. A ház a Mailinget alkalmazza leggyakrabban, főleg cégeknek történő karácsonyi és szilveszteri rendezvények kiajánlása esetén. Ez címlista alapján történik, és személyre szóló, ezáltal figyelemfelkeltő hatású, és gyorsan célhoz ér. A vállaltok az első megcélzott célcsoport, a másik pedig maguk a vendégek, ezért célszerű velük kitöltetni megérkezésűkkor a Fizető vendégkönyvet, mert ezáltal megkapják a pontos adatokat, és így fel tudják használni a Direct Mailek kiküldése esetén.

A szálloda prospektusnak is ezért van nagy szerepe, mert a levélreklámokban el lehet küldeni. Ezeket a recepciós pulton helyezik el. Magyar, német és olasz nyelven készülnek és nagy népszerűségnek örvendenek a vendégek körében, mivel egyszerűek, mégis színesek és minden lényeges információ megtalálható rajtuk a szállodáról röviden és tömören.

6.7.2. Public Relations

Azoknak az akcióknak az összessége, amelyek valamely vállalt tevékenységét illetően a közvéleményben előnyös visszhangot szándékoznak kiváltani.[11] A leglényegesebb célként megjelölt vonásai a megértés és a bizalom. A megértés feltétele az, hogy a vállalat minden lényeges eseményről őszintén tájékoztassa saját környezetét, a bizalmat pedig úgy lehet megszerezni, ha olyan légkör alakul ki amelyben nyilvánvaló: a vállalatnak és környezetének érdekei fő vonásaikban egybeesnek. Megteremtheti a kedvező feltételeket, mely következtében a reklámozás és az eladásösztönzés teljes sikert érhet el, főként annak köszönhetően, hogy a vállalt kereskedelmi tevékenysége ideális feltételek között bonyolódhat. A P.R. végső célja leplezetten a termék eladása és a vállalat profitjának növelése. A bizalom légkörének megteremtéséhez és fenntartásához egészséges kereskedelempolitikát kell folytasson. Ennek bizonyos mértékig átlátszónak kell lennie, erre használják a franciák az üvegház kifejezést. A valóságot tiszteletben tartva kell információt adni, valamint őszintének, nyíltnak kell lenni.

A munkatársakkal való kapcsolat nagyon fontos tényező, hiszen a szálloda vezetése és a beosztottak viszonya hozzájárulhat a termelékenység növeléséhez. A kastélyban már a kezdetektől kezdve szinte családias légkör uralkodik, ugyanis itt nem éreztetik a beosztottakkal, hogy ki a főnök és ki az átlagos dolgozó. Ez a módszer hozzájárult ahhoz, hogy mindenki elmondhatja saját véleményét és "csapatjátékosnak" érezheti magát, ezáltal jó munkamorál alakult ki a dolgozók között és ez hozzájárult a jó csapatmunka elvégzéséhez, másrészt tudják mit várhatnak el a másiktól. A másik dolog ami hozzájárul a jó összhanghoz, az a dolgozók ösztönzése. Erre a legjobb példa, mikor a rendezvényszervezőt beíratta a vezetőség egy sommelier tanfolyamra, amit ő sikeresen el is végzett. A másik ösztönző eszköz a viszonylag rugalmas munkaidő, valamint az, hogy a kollektíva beszerezési áron fogyaszthat a megrendelt italok közül, továbbá az ebéd is 10 étkezésig ingyenes, csak az e fölött elfogyasztott ételt kell fizetni. A közlekedés 86%-át is megtérítik és nagyobb rendezvények esetén ha a dolgozók nem tudnak hazamenni ott aludhatnak a kastélyban, amiért nekik semmilyen felárat nem számolnak fel. Védőitalként jár a személyzetnek ásványvíz, melye összegét szintén nem kell megtéríteni, továbbá a vendégek által otthagyott borravalót is minden hónapban megkapják egyenlő mértékben elosztva.

A vendégpanaszokat is nagyon rugalmasan kezelik. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vendégek jól érezzék magukat és kellemes élményekkel távozzanak, hiszen a szájpropagandának nagyon nagy szerepe van, és a rossz hírnév sajnos hamarabb elterjed, mint a jó. Ezért a dolgozók igyekeznek a vendégek minden kívánságát teljesíteni, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vendégek semmiben ne szenvedjenek hiányt és igyekeznek minden vendéggel kialakítani a megfelelő kapcsolatot, hiszen ennek a növekvő versenyben és a vendégek egyre nagyobb igényességében egyre nagyobb lesz a szerepe. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a kastély nagyon családias hangulatú, dolgozói vendégközpontúak és barátságosak.

6.7.3. A személyes eladás

A legfontosabb alapkategóriái az élőszó és a meggyőzés. A legkézenfekvőbb formája, mikor az értékesítésnek sikerül közvetlen kapcsolatba lépni a potenciális vendéggel. Az értékesítést végző dolgozók legfontosabb feladata az, hogy a vállalat marketing tevékenységét és elképzeléseit tökéletesen ismerniük kell.

A recepció, vagy Front Office az első hely, ahol közvetlen kapcsolatba kerülnek a dolgozók a vendéggel. Ezt nem csak a szobafoglalásra és bejelentkezésre lehet használni, hanem a recepciós itt elmondhatja a szobák jellegzetességei, leegyeztetheti a vendégekkel, hogy a különböző programokat mely időpontokban szeretnék igénybe venni. A recepciósnak és az értékesítési dolgozónak ezért nagyon jól kell ismernie a kedvezményeket, a programcsomagokat és azok árait, valamint az egyes üdülési csekkek használatát.

A szakácsok, szobaasszonyok és gondnokok nem kerülnek közvetlen kapcsolatba a vendégekkel, mégis hozzájárulnak a személyes eladáshoz az ételek megfőzésével, a szobák kitakarításával, az ágyneműk mosásával és a szállodai berendezések karbantartásával. 

6.7.4. Eladásösztönzés

A Sales Promotion nem tartozik a személyes eladás és a reklám és a Public Relations fogalmába, általános célja a reménybeli fogyasztók és az értékesítési hálózat kedvező irányú befolyásolása főképpen direkt és személyes akciók bevezetésével.[12]

Az ösztönzés alanya szerint lehet:

Consumer Promotion (Fogyasztókat ösztönző módszerek)

Jellemző célok:

v     termék megismertetése, kipróbálás lehetőségének megismerése

v     termék előnyeinek hangsúlyozása konkurens árakkal szemben

v     törzsvendégréteg kialakítása

v     magas ár ellensúlyozása

v     szálloda imázsának növelése

Trade Promotion (Értékesítési hálózat befolyásolása)

Jellemző célok:

v     helyfoglalás elérése

v     hatékony munka erősítése

v     termék megismertetése

v     holtszezoni időszak kitöltése

Staff Promition (Szállodai személyzet ösztönzése)

Jellemző célok:

v     dolgozók motiválása

v     kreatív munkatársak felfedezése

v     team-munka megteremtése

v     rutinból végzett munka felszámolása

A kastélyban mindhárom eladásösztönzési módszer jól működik és a vendégek komfortérzetének biztosítása mellett árkedvezményekkel igyekeznek és igyekeztek a vendégeket a szállodába vonzani, ezzel is biztosítva a megfelelő töltést és azt, hogy mennél több vendéget csábítsanak a kastélyba.

Ez a fejezetrészlet összefoglalója a kastély marketingtevékenységének és remekül megmutatja, hogy a szálloda igyekszik mindent kihasználni annak érdekében, hogy az itt tartózkodó vendégek jól érezzék magukat és megkapják azt a többletet ami miatt ezt a kastélyt választják, dolgozóik részére pedig igyekeznek olyan munkahelyet teremteni, ahol egyenrangú emberként kezelik őket és ahol érzik, hogy az ő véleményük is számít.

Összegzés

Amikor gyakorlati helyet kerestem, mely alapján meg tudom írni a szakdolgozatomat nem hittem volna, hogy olyan helyet találok majd, mint az Almásy Kastélyhotel. Mikor az interneten megláttam a képeket a szállodáról úgy éreztem keresve sem találhattam volna jobb helyet a dolgozatom elkészítéséhez és amikor pár hónappal ezelőtt beléptem a kapun elámultam, mert a valóságban még szebb volt mint a képeken. Bár az igazgatónővel Brilli Klárával és férjével Federico Brillivel személyesen még nem sikerült találkoznom, de a velük folytatott levelezés is megerősített abban, hogy itt segítő kezekre találok majd. Ezúton szeretnék köszönetet mondani, hogy így látatlanban is segítettek munkámban és köszönet jár még továbbá a kastély összes dolgozóinak, hogy teljes értékű munkatársnak kezelnek és nem "csak" egy gyakornoknak és teljes értékű tagja lehetek egy jól összeszokott csapatnak. Ha egykor voltak is kételyeim azt illetően, hogyan fognak hozzám viszonyulni ezek a számomra ismeretlen és azelőtt soha nem látott emberek, mára már teljesen eloszlottak.

Nagyon nagy munka és kitartás áll a hátuk mögött, hogy abból a leromlott állagú épületből mára egy szép, barátságos és minden igényt kielégítő szállodát tudtak létrehozni. Ez az élő példa, hogyha valakinek vannak álmai és kitartása hozzá, akkor érdemes azokat megvalósítani.

Szakdolgozatom fő vázát személyes élményeim és tapasztalataim szerint írtam. Ezek alapján elmondhatom, hogy a kastély által nyújtott szolgáltatásokra egyre nagyobb igény mutatkozik, hiszen a kastélyszállók mára már egyre keresettebb turisztikai termékké váltak, másrészt a vendégeknek is egyre nagyobb az igényük arra, hogy ilyen környezetben töltsék el azt a pár napot, melyen itt tartózkodnak. A szállodát ez arra sarkalja, hogy mindig megújuló programcsomagokkal és kedvezményekkel, illetve az ehhez szükséges marketinggel próbálja meg a kastélyba csalogatni a vendégeket és ezáltal új vendégkört célozzon meg.

Azt viszont már el lehet mondani, hogy a kastélynak az elmúlt évek során sikerült betörnie a turisztikai piacra és biztosítania ezt a pozícióját. Folyamatosan megújuló termékeivel és szolgáltatásaival talán sikerül is ezt a helyet megtartania. Erre megvan minden esélye, de ez már a jövőtől és a továbbfolytatott marketingszemlélettől is függ.