kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
A "görög" piramisok titka
Megoldódni látszik egy régi rejtély: egy új módszerrel meghatározható
régi építményeknek az életkora. Az eljárás azért forradalmian új, mert eddig
többnyire csak az építményben vagy annak közelében talált mütárgyak
kormeghatározásából tudtak az épület 232g64c korára következtetni. Ez meglehetösen
bizonytalan eljárás, hiszen legfeljebb arról ad felvilágosítást, hogy melyik az
a legkésöbbi idöpont, amikor az épületet használták.
Az építmények korának meghatározására most alkalmazott fizikai jelenséget, a
termolumineszcenciát már régóta használják régészeti feltárások során
elökerülö, föként agyag tárgyak kormeghatározására. Maga a
fizikai jelenség azzal magyarázható, hogy az agyagban elöforduló bizonyos
kristályokban - például a földpátban, a mészköben és a kvarcban - a
természetes háttérsugárzás hatására gerjesztett elektronok jönnek létre, a
rácshibákon befogódnak, majd melegítés hatására kiszabadulnak a csapdából, és
fénykisugárzással újra alapállapotba kerülnek. Változatlan erösségü
háttérsugárzás mellett a kisugárzott fény mennyisége arányos a földben
eltöltött idövel.
A kor divatja: az egyiptomiakkal egy idöben
Görögország földjén is emeltek piramisokat
Robert Galloway edinburghi és Pericles Liritzis athéni kutató most
üledékes közetekböl faragott építökövek kormeghatározására
alkalmazta ezt a módszert. Ehhez azt a tényt használták fel, hogy
észrevehetö különbség mutatható ki az építmény külsö és belsö
falairól vett minták termolumineszcenciájában. Ez abból adódik, hogy a
napfénynek kitett külsö felületeken a sugárzás már "kiszabadította" a
gerjesztett elektronok nagy részét, a sötét belsö falakról származó
mintákban viszont befogódva maradtak. A kettö közti különbség így
egyértelmüen kapcsolatba hozható az építmény emelésének idöpontjával.
A kutatók elöször két rejtélyes görögországi piramis korának a
meghatározására alkalmazták a módszert. Ezek egyike Hellinikonban, a másik a
Peloponnészoszi-félszigeten levö Liguriszban található. Építésük idejét
eddig - a környéken végzett ásatások során feltárt agyagedények
kormeghatározása alapján - nagyjából Kr. e. 400-ra tették. A termolumineszcens
módszer azonban ennél jóval régebbi kort jelzett: a hellinikoni piramist Kr. e.
2730-ban, míg a liguriszit Kr. e. 2260-ban emelhették, vagyis nagyjában az
egyiptomi piramisokkal egy idöben.
Galloway szerint ez megerösíti a Kr. u. II. században élt görög író,
Pauszániusz leírását, aki szerint a hellinikoni piramist azoknak a
hösöknek az emlékére emelték, akik az argoszi király, Danaosz unokáinak,
Proitosznak és Akriziosznak a testvérháborújában estek el, nagyjában a
termolumineszcens módszerrel meghatározott korban.
(New Scientist)
Találat: 1508