A XX. szazad masodik felének építészete Európaban és Amerikaban

A XX. század második felének építészete Európában és Amerikában

A modern építészet legfõbb jellemzõje a rendeltetés gondos elemzésén alapuló, az anyag tulajdonságainak és a szerkezet követelményeinek megfelelõ funkcionális alakítás. Többféle irányzat él egymás mellett, közös vonásuk, hogy a teret geometrikus formákra egyszerûsített alapelemek 949e43j bõl építik fel, a funkciónak megfelelõen.

- Az alkotók az élettel szoros kapcsolatban álló, belsõ törvényszerûségek által meghatározott építészet megvalósítására törekedtek. A belülrõl kifelé építkezés elvét követték, azaz a belsõ térre jellemzõ az egyszerûség, formai és funkcionális tisztaság, a környezethez azonban (tájolt) szervesen kapcsolódik.  Legjelentõsebb modern építészek: az amerikai Frank Loyd Wright, a német Ludwig Mies van der Rohe, a finn Alvar Aalto, a svájci származású francia Le Corbusier.

- Frank Loyd Wright építészetével foglalkoztam már az elõzõ korstílusnál is. Egyik érdekes késõi alkotása a New Yorki Guggenheim Múzeum (1959).

- Ludwig Mies van der Rohe a korszerû térszervezés, a nagyipari gyártás lehetõségeit hasznosító acélszerkezetek, a mérnökien pontos, racionális formálás felülmúlhatatlan mestere. Számos nagyszerû munkája közül a legjelentõsebbek a barcelonai Világkiállítás német pavilonja, a Michigan tó partján épült chicagói magas házak, a chicagói Mûszaki Egyetem építészcsarnoka és a New York-i Seagram irodaház.

- Alvar Aalto finn építészrõl is volt már szó. Säynätsalo: faluközpont (1950-52). Aalto egyik legszebb munkája. A kis lélekszámú település központjában a tanácsi hivatal, tanácsterem, könyvtár, szolgálati lakás és néhány üzlet kapott helyet. Az épületek egy megemelt szintû belsõ udvar négy oldalán állnak. A kiemelés méltóságot ad, az aránylag kisméretû udvart a közösségi élet szerény fórumává avatja.

- A Kultúrpalotát Aalto különféle munkásegyletek központjául tervezte. A képen látható központi csarnok (Concert Hall) kongresszusok, konferenciák, hangversenyek céljára készült óriási betonkagyló fával és téglával borítva. Aalto a forma kialakításánál különleges figyelmet fordított a terem minden pontjának tökéletes akusztikájára. Utolsó korszakának jelentõs alkotása Jyväskylä városközpontja.

Le Corbusier leghíresebb mûve a Zarándokkápolna (Ronchamp, 1955). A második világháború idején elpusztult, régebbi templom helyén, a megmaradt kövek felhasználásával épült, részben falazott, részben vasbeton szerkezettel. A szabad vonalvezetésû, íves határfalak sejtelmes hatású, félhomályban úszó teret zárnak körül.

- Merész, szokatlan és meghökkentõ formájú kultúrpalota Ausztráliában, a Jörn Utzon dán építész készítette  - Sidney, Operaház.

A modern építészet egyik legismertebb alkotásánál az amerikai Wright és a finn Aalto építészete inspirálta a dán mûvészt. Az Opera építése 1958 és 1972 között tartott, 1973-ban elkészült és átadásra került.

- A 20. századvégi modern építészet érdekessége, Ricardo Boffil spanyol építész munkái. Egyik közülük a "Tres Coronas", 1969-ben készült. (Sitges, Spanyolország)

- Párizsban, 1977-ben Renzo Piano és Richard Rogers tervei alapján elkészült kulturális és mûvészeti központ, azaz a Pompidou-központ, a high-tech elsõ és leghíresebb épülete. A küllemét tekintve olajfinomítóhoz vagy gyárépülethez hasonlító, a csúcstechnológia mindenhatóságát éltetõ épület kezdetekben valósággal sokkolta az embereket.

- A high-tech épületnek tartó- és épületgépészeti elemek, csõrendszerek, vezetékek képezik a központ ornamentikáját (díszítési mód).  Egyesek élesen bírálják, mások rajonganak érte, ám bármilyen meglepõ, közszemlére tett tartószerkezete miatt többen az antik templomokhoz hasonlítják.