Vitorlas hal

Vitorlás hal!

A vitorláshal (Pterophyllum scalare) az Amazonas középső szakaszán őshonos. Az egyik legkedveltebb és legtetszetősebb akváriumi hal, gyakran nevezik az akvárium királyának. Nevét vonzó külsejének és mé 656j94g ltóságteljes úszásmódjának köszönheti. 

A legelterjedtebb színváltozatok:

A leggyakoribb változatnál a test ezüstszínű, fekete keresztsávok díszítik. Az 1960-as évek elejétől új, érdekes színváltozatok jelentek meg. Ilyenek például: teljesen fekete, füstszínű, márványos, fakó, zebra, leopárd, arany vagy sárga stb. A márványvitorlás testén szabálytalan elrendezésben találhatunk ezüst, fekete és arany pikkelyeket. Az aranyvitorlás fiatal korban még nem annyira mutatós, viszont ha felnő, annál inkább. Vörös vitorlásként is emlegetik őket, a hímek homlokán található narancsos-vöröses elszíneződés miatt. A szellemvitorlást pedig különlegessége miatt kedvelik, de ezzel a tenyéssz változattal óvatosabban kell bánni, mert különösen érzékeny a gombás, parazitás fertőzésekre.

Békés természetű: Békés, nyugodt hal. Igényli a tágas teret (legalább 100-120 literes akváriumot), mivel teste meglehetősen "magas" úszói miatt. Eredeti élőhelyén 10-12 cm-re nő meg, tenyéssz változatai (mutációi) azonban 16 cm-esek is lehetnek.

Az akvárium vize mindig kristálytiszta, oxigén dús, enyhén savanyú és 24 ºC-os legyen. Érzékeny a szennyezett vízre (nitritek), amelytől az úszói megtöredezhetnek. Az akváriumba tiszta, mosott homokot tegyünk, melybe telepítsünk hosszúkás növényeket (pl. lándzsás vízipáfrányt, amazonasi kardfüvet). Szereti a búvóhelyeket is, melynek tökéletesen megfelel a lapos kövekből készült barlang vagy kisebb cserepek.

Mindenféle eleséget szívesen fogyaszt:

Igaz, szinte mindenevő, de azért előnyben részesíti az élő eleséget, a jól átmosott tubifexet és a szúnyoglárvát. Ha optimálisan, igényeinek megfelelően tartjuk, akkor körülbelül 11-12 hónapos korában lesz ivarérett, ekkor választ párt magának. Az ívás megkezdése előtt a kiszemelt helyet elkezdik tisztogatni, amely lehet széles levelű növényzet, lapos kő, vagy az akvárium üvegfala.

A nőstény körülbelül 3-400 ikrát rak le gyöngysorszerűen, a hím pedig  megtermékenyíti azokat, majd felváltva őrzik, legyezik, tisztogatják a csemetéket. Az ikrák azonban ritkán élik meg a kétnapos kort, mert a túlzott féltés és egyet nem értés kialakulása következtében gyakran felfalják azokat. Ezért ha szaporítani szeretnénk halainkat, akkor az ikrákat a lerakás utáni napon ki kell vennünk és mesterségesen felnevelnünk.