Tanmenetjavaslat az 5. évfolyam Természetismeret tantargyhoz

5. évfolyam

A változat

B változat

szakrendszerű oktatás

2 óra

1,5 óra

nem szakrendszerű oktatás

0,5 óra

0,5 óra

heti óraszám:

2,5 óra

2 óra

éves óraszám

92,5 óra

74 óra

Témakörök

A változat

B változat

Szakrend-szerű

Nem szakrend-szerű

Szakrend-szerű

Nem szakrend-szerű

I. Gyümölcs- és zöldségféléink és károsítóik

II. Változások környezetünkben

III. Az időjárás és az éghajlat

IV. Tájékozódás a térképen

V. A folyóvizek és a tavak

VI. A természet erői

VII. Háziállatok

VIII. Ház körül élő állatok

Összes óraszám

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

Hogyan tanuljuk

a természetismeret

tantárgyat?

Ismerkedés a tananyaggal

Beszélgetés, egyéni és páros munka

Nem szakrendszerű

I. Gyümölcsféléink, zöldségeink és károsítóik

A szilvafa

A szilva fő termesztési körzetei (Zalai-dombság, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) jelentősége, felhasználása

A szilvafa szervezeti felépítése: gyökérzetének, törzsének, lombkoronájának, jellemzői.

A szilvafa csonthéjas termése és a termés részei: héj, hús, csonthéj, mag.

A szilvamoly kártétele, az ellene való védekezés, vegyszeres és környezetbarát módon.

Környezetismeret 1-4. o.:

Környezetünkben előforduló

növények megfigyelése (élőhely, alak, méret).

Termesztett növény megfigye-

lése.

Gyümölcsök, zöldségek szerepe

az egészséges táplálkozásban.

Növények életéhez szükséges

környezeti feltételek.

A növények és az állatok kapcsolata, egymásrautaltsága.

Természetismeret 5. o :

Hazánk éghajlatának jellemzői.

Frontális munka

dia vagy színes kép a szilvafáról, virágzó fáról; hajtásrészlet:

vessző, levelek, termés, kettétört csonthéj,

egyéb csonthéjas gyümölcsök:

őszibarack, sárgabarack,

cseresznye,

interaktív tábla

Az almafa

Az almafa fő termesztési körzetei, igényei a környezeti igényei.

Az alma jelentősége egészségünk megőrzésében.

Az almafa jellemzői.

Az almatermés részei: héj, hús, hártyás rekesz, mag.

Az almamoly és kártétele. Az almamoly elleni

védekezés.

Környezetismeret 1-4. o.:

ugyanaz, mint a szilvafánál

Természetismeret 5. o.:

A szilvafa lombkoronája és a

csonthéjas termés részei.

Hazánk éghajlatának jellemzői.

Frontális munka

dia vagy színes kép az almafáról,virágzó fáról; almafa hajtásrészlet; különböző almatermések:

alma- és körtefajták

interaktív tábla

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

A szőlő

A szőlő őse a ligeti szőlő.

Csemege- és borszőlőfajtáink fő termesztési körzetei, jellemzői. A szőlő szervezeti felépítése: gyökérzet, tőke, vessző, levél, kacs.

A bogyótermés részei: héj, hús, mag. A szőlő kártevője a peronoszpóra és a lisztharmat.

Környezetismeret 1-4. o.:

ugyanaz, mint a szilvafánál

Természetismeret 5. o.:

A csonthéjas és az almatermés

részei.

Hazánk éghajlatának jellemzői.

Az emberi tevékenység felszínformáló hatása.

Technika és életvitel 1-4. o.:

Az ember természetátalakító

munkája.

Természetes, mesterséges

környezet.

Frontális munka

Szőlőtőke, vessző levelekkel, kacsokkal;

csemege- és borszőlőfürt, peronoszpórával vagy lisztharmattal fertőzött levél, termés,

interaktív tábla

színes képek, videofilm (vagy megfigyelések) a gyümölcsös kertek műveléséről.

Paprika és paradicsom

A paprika és a paradicsom őshazája. A felfújt bogyótermés és a bogyótermés közti különbség.

Az egyszerű levél és az összetett levél.

Termesztésük és környezeti igényeik.

Az egynyári növény jellemzői.

Környezetismeret 1-4. o.:

a növények életéhez szükséges

környezeti feltételek;

az évszakok jellemző időjárása;

a növényi élet évszakos ritmusa; zöldségfélék szerepe az egészséges táplálkozásban;

Természetismeret 5. o.:

eddig tanult termések;

hazánk éghajlatának jellemzői;

Frontális munka, páros munka

paprika- és paradicsomnövény,

bogyó és felfújt

bogyótermés,

fűszer- és étkezési paprika fajták, őrölt paprika, paprikából és paradicsomból készült tartósított készítmények,

paradicsom- és paprika magok és palánta-növények,

interaktív tábla

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

A sárgarépa és

a petrezselyem

A sárgarépa őse a vadmurok.

Termesztésének környezeti feltételei.

Megvastagodott főgyökér, rövid szár, virágai

virágzatot alkotnak, termésük ikerkaszat termés.

Kétnyári növények, csak a magvetést követő

második évben virágoznak és érlelnek termést.

vadmurok; hidegtűrő, megvastagodott főgyökér,

Környezetismeret 1-4. o.:

ugyanaz, mint a paradicsom,

paprika növényeknél;

frontális osztálymunka

sárgarépa és petrezselyem

növény, vadmurok,

sárgarépafajták,

hosszmetszet a sárgarépa

raktározó főgyökeréről,

sárgarépamagok,

ikerkaszat termés,

interaktív tábla

A fejes káposzta

és

egyéb

káposztafélék

A fejes káposzta őse a vadkáposzta.

Hidegtűrő, magvetéssel szaporítják.

Palántanevelés, kiültetés és öntözés.

A fejes káposzta testfelépítése: rövid szár

(torzsa), szorosan egy 616d33g másra boruló levelek. Sok vitamint, ásványi anyagot, rostanyagot tartalmaz.

Kétnyári növény, a második évben hozza keresztes

virágát és becőtermését.

Kártevője a káposztalepke.

Egyéb káposztaféléink: a kelkáposzta, a karfiol,

karalábé, bimbóskel.

Környezetismeret 1-4. o.:

ugyanaz, mint a paradicsom,

paprika növényeknél;

Természetismeret 5. o.:

napsugárzás, napfény, hőmérséklet;

hazánk éghajlatának jellemzői;

a paprika egynyári, a sárgarépa

kétnyári növény;

frontális osztálymunka

fejes káposzta növény;

egyéb káposztafélék;

félbevágott káposzta;

keresztes virág, becőtermés

modellje, rajza;

A vöröshagyma

és a fokhagyma

A vöröshagyma termesztésének feltételei. A magvetéssel és a dughagymáról történő szaporítási

módok. A hagyma felépítése: mellékgyökérzet, tönk, húsos hagymalevelek, száraz buroklevelek. Virágzás után tokterméseket fejleszt.

A fokhagyma hagymája gerezdes. Évelő növény.

Környezetismeret 1-4. o.:

ugyanaz, mint a paprika, paradicsom növényeknél;

Természetismeret 5. o.:

egynyári, kétnyári növények;

frontális osztálymunka

teljes vöröshagyma

növény; vöröshagymamagok;

különböző vöröshagyma fajok;

dughagyma; félbevágott vöröshagyma, fokhagyma;

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

A burgonya

A burgonya jelentősége a táplálkozásban. Termesztésének környezeti igényei. Fő termesztési körzetei. Szervezeti felépítése. A gumó a talajban lévő megvastagodott szár. Mérgező bogyótermése van. Kártevője a burgonyabogár.

Környezetismeret 1-4. o.:

ugyanaz, mint a paprika, paradicsom

növényeknél;

Természetismeret 5. o.:

a sárgarépa, a káposzta és a vöröshagyma

szervezeti felépítése;

hazánk éghajlatának jellemzői;

burgonyagumó;

különbözőburgonya-fajták gumói;

a burgonya termése;

hajtatott burgonyagumó;

burgonyabogár;

jód, keményítő

A májusi cserebogár

és fejlődése

A májusi cserebogár testfelépítése: testét kitin

borítja, fején két összetett szem, lemezes csáp

és rágó szájszerv van.

A toron helyezkedik el a két pár szárny, az alsó

Hártyás, a felső pár kemény fedeles szárny.

Három pár ízelt lába van.

A kemény szárnyfedőjű rovarok a bogarak.

A potroh a legnagyobb testrésze, rajta légzőnyílások

vannak, légzőszerve a légcsőrendszer.

A májusi cserebogár lárvái négy évig fejlődnek

a talajban. A lárvából báb, a bábból bogár

fejlődik ki. Fejlődésük teljes átalakulás.

Vegyszerezéssel védekeznek ellene.

Természetes fogyasztói a rovarevő emlős állatok

és a madarak.

Környezetismeret 1-4. o.:

az állatok életéhez szükséges

környezeti feltételek felsorolása;

Természetismeret 5. o.:

a káposztalepke,az almamoly és

a szilvamoly kártétele és fejlődésük;

preparált cserebogár;

rajz v. transzparens a testfelépítésükről,

szaporodásukról;

interaktív tábla

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

A környezetbarát

növénytermesztés

Műtrágyák alkalmazásával és vegyszeres

gyom- és rovarirtással nagyobb terméseredmények

érhetők el. A műtrágyák és vegyszerek környezeti károkat okozhatnak. A biogazdálkodás környezetbarát termesztési mód,a biokertészetekben mérgező vegyszerek nélkül folyik a termelés.

A műtrágyákat istállótrágyával és komposzttal

helyettesíthetjük.

Környezetismeret 1-4. o.:

élettelen természet alapismeretei,

talaj-, víz-, levegőszennyezés

megelőzése; a növények és az állatok egymásrautaltsága;

a szennyezések hatása az élőlényekre;

Természetismeret 5. o.: az eddig tanult zöldség- és gyümölcsféléink termesztési igényei.;

Technika és életvitel 1-4. o.:

természetes és mesterséges környezet;

különböző műtrágyák;

környezetbarát növényvédő szerek;

néhány gyom- és rovarirtó szer, komposztkészítése;

a komposztálható háztartási hulladékok;

képek a kártevők természetes ellenségeiről,

interaktív tábla

Egészséges

táplálkozás

Legfontosabb tápanyagaink a szénhidrátok, zsírok, fehérjék, vitaminok. ásványi anyagok. Energiát adó tápanyagaink a zsírok és a szénhidrátok,

a szervezet építőanyagai a fehérjék.

A zöldség- és gyümölcsfélék különösen sok

vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak.

Naponta ötször kell étkezni. Egészségünk érdekében

fontos, hogy ételeink változatos összetételűek legyenek és tartalmazzák a fenti anyagokat.

Környezetismeret 1-4. o.:

élelmiszerek, legfontosabb táplálékaink;

egészség betegség;

egészséges életmód, helyes napirend;

az egészséget károsító szokások;

a betegség tünetei;

a legfontosabb tápanyagainkat

tartalmazó élelmiszerek

bemutatása;

Nem szakrendszerű

Rendszerezzük ismereteinket!

A témakörben megismert gyümölcs- és zöldségféléink szervezeti felépítése, termesztése, környezeti igénye, jelentősége.

A kártevők elleni védekezés különböző módjai.

Az egészséges táplálkozás fontossága.

a témakör tanítása során

használt szemléltető anyagok;

Ismétlő, rendszerező óra.

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

Témazáró feladatlap megoldása

A témazáró

feladatlap A és B változat

II. Változások a környezetünkben

A hőmérséklet

és mérése

A hőmérséklet mérése, a hőmérő részei, működése.

A Celsius-féle hőmérsékleti skála alappontjainak

bemutatása. A hőmérő helyes leolvasása.

A hőmérséklet-változás nyomon követése.

Az adatok táblázatba foglalása. A diagram

szerkesztése és annak értelmezése a hőmérő

megfigyelése alapján.

Elemi szakkifejezések helyes használata.

Technika és életvitel 1-4. o.:

Mérés

Becslés, mérés, egymás mellé

rendezés. A mérési eredmények

feljegyzése.

Ember és környezete

Az évszakok és az időjárási elemek megismerése, és tulajdonságaik jellemzése.

Környezetismeret 1 -4. o.:

Az időjárás elemeinek megfigyelése.

A dolgok érzékelhető tulajdon-

ságainak megtapasztalása.

Összehasonlítások az érzékletek

alapján.

Mérések, mértékegységek használata.

Eszközök: Alkoholos és higanyos

hőmérő.

Tanulókísérleti hőmérő

[-10 °C - 105 °C ]

Tanári kísérlet: Hőmérsékleti alappontok meghatározása.

Cél: A Celsius-skála bemutatása.

Gyakorló óra

Tanulói kísérlet: hőmérséklet mérése a víz melegítése során. Cél: Kísérleti eszközök helyes használata. A hőmérő pontos leolvasásának gyakorlása, a hőmérséklet-változás megfigyelése,

Beszélgetés, frontális osztálymunka, tanulói kísérlet─kooperatív technikák

Csoportonként: Bunsen-állvány vaskarikával, azbesztes drótháló, 100-250cm³ főzőpohár, tanulókísérleti hőmérő,

Nem szakrendszerű

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

az adatok

táblázatba foglalásának és grafikon készítésének

gyakoroltatása.

Kísérlet -megfigyelés -következtetés.

kémcsőfogó, dió, borszeszégő, törlőruha,

Anyagok: 50-100cm³ víz,

50cm³ denaturált szesz

A hőtágulás

Szilárd test lineáris és térfogati hőtágulása; folyadékok és gázok hőtágulása.

A hőtágulás kísérleti bemutatása, megfigyelése,

a kísérletből adódó következtetések levonása.

A kísérlet eredményeinek általánosítása.

Kísérlet -megfigyelés -következtetés

Elemi szakkifejezések helyes használata.

Az előző órák kísérleti tapasztalatai

Technika és életvitel 1-4. o.:

Ember és környezete

A környezet tárgyainak anyagai.

A szerkezeti anyagok és szerepük.

Épített környezet (hidak).

Környezetismeret 1 -4. o.:

Az élettelen természet alapismeretei.

Technika és életvitel 5 -8. o.:

Az anyagok csoportosítása.

A kísérlet eredményeinek általánosítása.

Frontális osztálymunka, tanári kísérlet

Tanári kísérlet:

A szilárd testek hőtágulásának kísérleti bemutatása.

A folyadékok térfogati hőtágulásának kísérleti bemutatása.

A gázok térfogati hőtágulásának kísérleti bemutatása.

Érdekességek, megfigyelések, kísérletek

A hőmérséklettel, a hőmérséklet méréssel és a hőtágulással kapcsolatos tanult fogalmak elmélyítése

Környezetismeret 1 -4. o.

Beszélgetés, frontális osztálymunka, tanári és tanulói kísérlet, csoportmunka-kooperatív technikák

Tanári kísérlet:

A különböző anyagi minőségű folyadékok különböző mértékű hőtágulásának bemutatása

Nem szakrendszerű

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

Hogyan terjed

a hő?

A hőforrások meghatározása.

A hô terjedésének különböző módjai:

szilárd testekben -vezetéssel; folyadékokban

és gázokban -áramlással.

A hőterjedés sugárzással.

A hősugarak visszaverődése és elnyelődése.

Kísérlet -megfigyelés -következtetés

Elemi szakkifejezések helyes használata.

Technika és életvitel 1-4. o.:

Háztartástan, életvitel

Az időjárásnak megfelelő öltözködés.

Épített környezet:épületek.

Technika és életvitel 5 -8. o.:

Az anyagok érzékelhető tulajdonságai,

az egyszerű anyagi tulajdonsá-gok megismerése.

Környezetismeret 1-4. o.:

A környezet szervezetünkre

gyakorolt leggyakoribb ártal-mas hatásai

Tanári kísérlet: Fémek hővezetése.

Cél: A fémek hővezetésének

szemléltetése egyszerű eszközökkel.

Hőáramlás folyadékok-ban. Amelegített folyadékban létrejövő

hőáramlás bemutatása

hipermangán-kristályok-kal megfestett vízzel.

A hősugárzás,egyben a hősugarak visszaverődé-sének és elnyelődésének

kimutatása.

Tanulói kísérlet: Kísérlet papírkígyóval.

Cél: Egyszerű kísérleti eszköz készítése és használata a levegőben létrejövő hőáramlás

kimutatására. A kísérlet

eredményeinek általáno-sítása.

Jég, víz, gőz

A halmazállapotok meghatározása. Az olvadás és fagyás körülményei; fagyáspont, olvadáspont.

A párolgás és a forrás körülményei. A forrás

és a lecsapódás. A forráspont.

Technika és életvitel 1-4. o.:

Ember és környezete

Az évszakok és az időjárási elemek megismerése, és tulajdonságaik jellemzése

Tanári kísérlet: A víz forrásának vizsgálata.

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

Kísérlet -megfigyelés -következtetés

Elemi szakkifejezések helyes használata.

Háztartástan, életvitel

A balesetveszélyek fölismerése

és megelőzése a háztartásban.

Környezetismeret 1-4. o.:

Az időjárás elemeinek megfigyelése;

a víz különböző megjelenési

formáinak felismerése.

A forrási hőmérséklet állandó értékeinek megfigyelése. A forró gőz lecsapódása hideg felületen.

Érdekességek, megfigyelések, kísérletek

A hővezetéssel kapcsolatos tanult fogalmak elmélyítése. Érdekességek a mindennapi életből a tanult fizikai ismeretek megvalósulása a gyakorlatban.

Környezetismeret 1 -4. o.

Technika és életvitel 1 -4. o.

Beszélgetés, frontális osztálymunka, tanári kísérlet, csoportmunka-kooperatív technikák

Tanári kísérlet:

Kísérlet a párolgás

hőelvonásának kimutatására.

Nem szakrendszerű

Miért láthatjuk

a tárgyakat?

Fényforrások. A fény és anyag kölcsönhatása:

visszaverődés.

Irányított és szétszórt visszaverődés.

Kísérlet -megfigyelés -következtetés

Elemi szakkifejezések helyes használata.

Technika és életvitel 1-4. o.:

Ember és környezete

A környezet tárgyainak anyagai.

Az anyagok vizsgálata. Az

anyag látható szerkezete.

tanári kísérlet tanulói kísérlet kooperatív technikák, frontális osztálymunka, egyéni munka

Tanári kísérlet:

A fény visszaverődésének tanulmányozása

Tanulói kísérlet:

A napfény vetítése zsebtükörrel.

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

Megtörik

a fény

Fénytörés.

A fénytörés jelenségeinek megismerése.

A fénytörés mértékének függése a beesés irányától.

A fény elnyelődése az átlátszó anyagokban. Kísérlet -megfigyelés -következtetés

Elemi szakkifejezések helyes használat

Technika és életvitel 1-4. o.:

Ember és környezete

A környezet tárgyainak anyagai.

Az anyagok vizsgálata.

frontális osztálymunka, tanári kísérlet, tanulói kísérlet ─ kooperatív technikák

Tanári kísérlet: Fénytörés mértékének függése a beesés irányától

A vízből a levegőbe lépő fény törése

Tanulói kísérlet

A fényáteresztés és fényelnyelés vizsgálata

A "törött ceruza" kísérlet

Színes világban

élünk

A napfény felbontása prizmával. A színkép

színeinek megfigyelése, megismerése. A napfény és az izzólámpa fényének hasonlósága.

A fehér fény és az egyszínű fény összehasonlítása.

A fény és anyag kölcsönhatása: a testek színe

(a színes anyagok szelektív visszaverése, illetve

átengedése).

Kísérlet -megfigyelés -következtetés

Elemi szakkifejezések helyes használata

Környezetismeret 1-4. o.:

A dolgok érzékelhető tulajdon-ságainak megtapasztalása.

Technika és életvitel 1-4. o.:

A szín, a forma és a harmónia

hatása a közérzetre.

Technika és életvitel 5 -8. o.:

Az anyagok érzékelhető tulaj-donságai. frontális osztálymunka, tanári kísérlet,

Tanári kísérlet:

A napfény színképének előállítása prizmával

Izzólámpa által kibocsátott fény színképének előállítása. Egyszínű (vörös) fény előállítása diavetítővel;

vörös fénnyel megvilágí-tott zöld papír színválto-zásának bemutatása.

Érdekességek, megfigyelések, kísérletek

A fényjelenségekkel kapcsolatos tanult fogalmak elmélyítése. Érdekességek a mindennapi életből a tanult fizikai ismeretek megvalósulása a gyakorlatban. Az infravörös és UV fény  és néhány gyakorlati alkalmazásuk.

Környezetismeret 1-4. o.:

A dolgok érzékelhető tulajdon-ságainak megtapasztalása.

Technika és életvitel 1-4. o.:

A szín, a forma és a harmónia

hatása a közérzetre.

Technika és életvitel 5 -8. o.:

Az anyagok érzékelhető tulajdonságai.

Tanári kísérlet:

A színkép nem látható infravörös és UV részeinek bemutatása.

Tanulói kísérlet

Nem szakrendszerű

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

Beszélgetés, frontális osztálymunka, tanári kísérlet, csoportmunka-kooperatív technikák

Rendszerezzük ismereteinket!

A témakörben megismert gyümölcs- és zöldségféléink szervezeti felépítése, termesztése, környezeti igénye, jelentősége.

A kártevők elleni védekezés különböző módjai.

Az egészséges táplálkozás fontossága.

Frontális osztálymunka, egyéni munka, asszociációs játék

A témakör tanítása során

használt szemléltető anyagok;

Ismétlő, rendszerező óra.

Témazáró feladatlap megoldása

A témazáró feladatlap A és B változatát

III. Az időjárás és az éghajlat

A levegő és a

légkör

A levegő tulajdonságai, fontosabb alkotórészei.

A gázok összenyomhatósága.

A levegő térfogatának kimutatása, nyomásának kísérleti igazolása.

A légnyomás eredete.

Környezetismeret 1-4 .o.

Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése.

A tanuló közvetlen környezeté-ben lévő tárgyak érzékelhető tulajdonságainak (alak, szín, stb.) megtapasztalása. A lakó-hely levegőjének tisztasága, szennyezettsége.

Tanári kísérlet:

A levegő térfogatának kimutatása

A levegő részbeni összenyomhatóságának vizsgálata.

Tapadókorongos kísérlet légnyomás kimutatása vizespohár szájára szorított papírlappal. barométer bemutatása.

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközök-kel.

Technika és életvitel 5-8. o.:

A tömegközlekedés levegő-szennyező hatásai.

A kerékpár története.

A kerékpár karbantartása.

frontális osztálymunka, tanári kísérlet

Sok és kevés levegő

Az üvegházhatás és következményei

A levegővel kapcsolatos tanult fogalmak elmélyítése. Érdekességek a mindennapi életből a tanult fizikai ismeretek megvalósulása a gyakorlatban. Az üvegházhatás.

Beszélgetés, tanári kísérlet, frontális osztálymunka, kiselőadás

Tanári kísérlet: Vákuumfóliás élelmi-szerek bemutatása. A vákuum megszüntetése a kávé csomagolásában.

A "fecskendős" kísérlet megismétlése, össze-hasonítása a kerékpárgumi felpumpálásával. az üvegházhatás bemutatására.

Nem szakrendszerű

Az időjárás és

az éghajlat

Az időjárás fogalma és elemei

Az éghajlat fogalma és elemei

Az időjárás és az éghajlat közötti különbségek

Az időjárás előrejelzésének eszközei

A meteorológusok munkája

Környezetismeret 1-4.

Az évszakok ő

A levegő és a légkör

transzparensek, videofilm az évszakokról

interaktív tábla

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

A napsugárzás

és a hőmérséklet

Mit köszönhetünk a Napnak?

A felszín és a felszín feletti légrétegek felmelegedésének

a folyamata.

Mitől függ a felmelegedés?

A napsugárzás mérése.

Folyamatok, összefüggések:

A nap hajlásszöge és a felmelegedés mértéke közötti összefüggés.

A napsugárzás időtartama és a felmelegedés mértéke közötti összefüggés.

A lejtő iránya és a napsugarak beesési szöge közötti összefüggés. A napszakok, évszakok és felmelegedés közötti összefüggés.

Mitől függ a felmelegedés mértéke? A napi, havi és az évi középhőmérséklet  A napi és az évi közepes hőingás Miért fontos ezen értékek ismerete?

Folyamatok,összefüggések: a hőmérséklet

alakulása és a tengerszint feletti magasság közötti

összefüggés. A lejtő iránya és a hőmérséklet közötti összefüggés. A napszakok, évszakok és felmele-gedés közötti összefüggés.

Környezetismeret 1-4.

Az időjárás elemeinek a megfigyelése

Természetismeret 5.

Változások a környezetünkben

A napsugárzás, a fény tulajdonságai

transzparensek, videofilm a napenergiáról, diaképek

napfénytartam mérő

tematikus térképek

különböző hőmérők

Gyakorló óra

Egyszerű időjárási jellemzők kiszámítása─ napi és évi középhőmérséklet, napi és évi közepes hőingadozás.

Kooperatív technikák, egyéni és páros munka

Nem szakrendszerű

A szél

A szél erőssége, iránya

A szél irányának és erősségének a mérése

A szél jelentősége

A szél erejének a kihasználása

Környezetismeret 1-4.

Az időjárás elemeinek a megfigyelése

Természetismeret 5.

Változások a környezetünkben

A levegő nyomása

transzparensek, videofilm a szélről és a szél erejének a hasznosításáról, diaképek

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

Folyamatok, összefüggések:

A szél keletkezése

A levegő hőmérséklete és térfogata közötti összefüggés

A levegő hőmérséklete és mozgásiránya közötti összefüggés

Kooperatív technikák, egyéni és páros munka

szélzászló,

kanalas szélmérő,

szélkakas,

(lehetőség szerint)

tematikus térképek

A csapadék

A víz körforgása

A csapadék mérése

A csapadék térbeli és időbeli eloszlása

A csapadék okozta veszélyhelyzetek

Folyamatok, összefüggések:

A csapadékképződés folyamata

A levegő vízgőztartalma

- A napsütés és párolgás mértéke

- a felhők és a közelgő időjárás

- a felhőréteg vastagsága és a lehűlés mértéke közötti összefüggés

transzparensek, videofilm csapadékmérő edény

tematikus térképek

interaktív tábla,

Milyen csapadékfajtákkal találkozhatunk?

A különböző csapadékfajták - az eső, a hó, a

havas eső, a jégeső, a dér, a zúzmara, a harmat

és a köd - kialakulása és jellemzőik

Környezetismeret 1-4.

Az időjárás elemeinek a megfigyelése

Az évszakok jellemző időjárása

A víz megjelenési formái a természetben.

Az időjárási jelenségek

és az anyag tulajdonságainak

a változása

Természetismeret 5.

Változások a környezetünkben

A levegő nyomása

Kooperatív technikák

transzparensek, videofilm

az egyes csapadékfajták

képződéséről, diaképek,

interaktív tábla

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

Gyakorlati óra

Az időjárás megfigyelése

Az időjárás elemeinek megfigyelése, mérések végzése. Az időjárás megfigyelésére szolgáló műszerek adatainak leolvasása, az adatok értékelése, grafikonok, diagramok leolvasása, elemzése, megfigyelési táblázat és grafikon készítése.

Az ismeretek gyakorlati alkalmazása.

Kooperatív technikák, egyéni munka

léghőmérő,

szélsebességmérő,

szélzsák,

csapadékmérő

Nem szakrendszerű

Mi jellemzi hazánk éghajlatát?

Hazánk időjárási és éghajlati jellemzői.

Természetismeret 5-6.

Az időjárás elemei

Hazánk éghajlata

Képek, diagramok elemzése, szemelvények feldolgozása

egyéni és páros munka, kooperatív technikák

transzparensek, tematikus térképek hazánk időjárásáról

diaképek, videofilm,

interaktív tábla

Mit tehetünk veszélyhelyzetek-ben?

A leggyakrabban előforduló veszélyhelyzetek hazánkban. Hogyan oldhatjuk meg ezeket?

Környezetismeret 1-4.

Milyen természeti viszonyok

között élünk?

Természetismeret 5-6.

Az időjárás elemei

Hazánk éghajlata

Kiselőadás, projektmunka, kooperatív technikák

transzparensek, interaktív tábla

diaképek

videofilm

Rendszerezzük ismereteinket!

A témakörben szereplő legfontosabb fogalmak, folyamatok és összefüggések átismétlése.

Frontális osztálymunka, egyéni munka, asszociációs játék

A témakör tanítása során

használt szemléltető anyagok;

Ismétlő, rendszerező óra.

Témazáró feladatlap megoldása

Feladatlap A és B változat

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

IV. Tájékozódás a térképen és a természetben

A térképészet

rövid története

A Csendes-óceán szigetein élő népek térképei

Az ókori görögök térképei

Térképészet a rómaiak korában

A középkor térképei

Mercator

Az első magyar térképek

Szövegfeldolgozás, kiselőadás

interaktív tábla, atlasz, térképek

Nem szakrendszerű

Amit a térképről

tudni kell

A térképészet alapfogalmainak megismertetése: méretarány, vonalas mérték, néhány térképfajta ismerete, mérés a térképen

Környezetismeret 1-4:

A tárgyak alaprajza

Kicsinyítés rajzolással

frontális osztálymunka, egyéni és páros munka,

Atlasz, Magyarország autós atlasza,

turistatérképek,

Magyarország atlasza

Transzparensek, interaktív tábla, projektor

Hogyan lehet

egy ismeretlen

helyet megkeresni

a térképen?

A keresőhálózat.

Ismeretlen helyek megkeresése a keresőhálózat.

segítségével

Névmutató, keresőhálózat Atlasz, Magyarország atlasza

interaktív tábla, projektor

Hogyan ábrázolja

a térkép

a domborzatot

és a vizeket?

Az egyes felszínformák és jellemzőik, ábrázolásuk a térképen. A különböző vizek és ábrázolásuk a térképen. A szintvonalas ábrázolás.

Környezetismeret 1-4:

A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen

frontális osztálymunka, egyéni és páros munka,

Magyarország domborzati térképe

transzparensek, atlasz

interaktív tábla, projektor

Tájékozódás a

természetben

Mit jelent a tájékozódás?

A térkép tájolása

Mit és hogyan ábrázol a turista térkép?

A turista térkép kilométer hálózat

Környezetismeret 1-4:

Irányok meghatározása-a négy fő világtáj, Irányok meghatározása iránytűvel

Frontális és  egyéni munka

Vizsgálódás mágnesekkel

transzparensek, iránytű számlapos óra, Mátra turistatérkép

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

Miért fordul el

az iránytű?

A mágnesek.

A mágnes és a vas közötti kölcsönhatás

megismertetése. A mágneses mező.

A mágnes pólusai; kölcsönhatás mágnes és

mágnes között. A mágnes pólusai.

A földi mágneses mező és az iránytű kölcsönhatása. Kölcsönhatás mágnes és mágnes között.

Kísérlet -megfigyelés -következtetés.

Elemi szakkifejezések helyes használata.

Környezetismeret 1-4. o.:

Az élettelen természet alapismeretei

Vizsgálódás mágnesekkel

Tájékozódási alapismeretek:

A négy fő világtáj. Az iránytű.

Tájékozódás iránytű segítségével.

Tanári kísérlet és tanulókísérlet─kooperatív technika, frontális osztálymunka

Tanári kísérlet: Mágneses mező képe vasreszelékkel.

A mágneses pólusok kimutatása vasreszelékkel.

Tanulói kísérlet:

Mágnes és vas; mágnes és mágnes közötti kölcsönhatás kimutatása.

Iránytű kitérítése és beállása

Mire érdemes

még odafigyelni?

Hogyan tervezzünk meg körültekintően egy

túrát?

Mire kell odafigyelni túra közben?

Balesetvédelmi szabályok

Környezetismeret 1-4:

Tűzrakás a természetben

Játékok :vakvezetés, százlábú

Nem szakrendszerű

Rendszerezzük ismereteinket!

A témakörben szereplő legfontosabb fogalmak, folyamatok és összefüggések átismétlése.

Frontális osztálymunka, egyéni munka, asszociációs játék

A témakör tanítása során

használt szemléltető anyagok;

Ismétlő, rendszerező óra.

Témazáró feladatlap megoldása

A témazáró feladatlap A és B változat

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

V. A folyóvizek és a tavak

A folyadékok

tulajdonságai

A folyadékok tulajdonságainak rendszerezése.

Azt összenyomhatatlanság és a nyomás

terjedésének kísérleti vizsgálata.

A víznyomás kísérleti bemutatására - a víznyomás fogalmának kialakítása.

Környezetismeret 1-4. o.

A víz megjelenési formái a természetben.

A szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetek (áradás).

Tanári kísérlet és tanulókísérlet─kooperatív technika, frontális osztálymunka

Tanári kísérlet:

A külső nyomás terjedése folyadékokban.

A folyadék saját súlyából származó nyomás kimutatása

Tanulói kísérlet:

A folyadékok összenyomhatatlansá-gának igazolása

Érdekességek, megfigyelések, kísérletek

A folyadékokkal kapcsolatos tanult fogalmak elmélyítése. Érdekességek a mindennapi életből a tanult fizikai ismeretek megvalósulása a gyakorlatban.

Környezetismeret 1-4. o.

Technika és életvitel1-4. o.

Matematika 1-5.o.

Mindennapi élet

Beszélgetés, tanári kísérlet,

frontális osztálymunka

Tanári kísérlet:

Közlekedőedény készítése

Nem szakrendszerű

A folyók útja

A csapadék útja

A forrás keletkezése

A folyóvizek méret szerinti csoportosítás

Jobb és bal part megállapítása

Főfolyó és mellékfolyó

Vízgyűjtő terület és a vízválasztó

Folyamatok, összefüggések:

A forrás vízhozama és a csapadék mennyisége

közötti összefüggés

Környezetismeret 1-4:

A település és környéke felszínének jellemző vizei

Beszélgetés, frontális osztálymunka, egyéni és páros munka

transzparensek, diaképek, atlasz, fali térképek, terepasztal

interaktív tábla, projektor

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

Mennyi víz

van a folyókban?

A vízjárás fogalmának kialakítása.

A vízjárás típusok─egyenletes, ingadozó, időszakos ─ Magyarország folyóinak a vízjárása

Folyamatok, összefüggések:

A folyók vízmennyisége és a lehullott csapadék

mennyisége közötti összefüggés.

A csapadék időbeli eloszlása és a vízjárás közötti összefüggés.

Környezetismeret 1-4:

Az időjárás elemei

Természetismeret 5-6:

Hazánk éghajlata

Éghajlati övezetek

Földrajz 7.:

Kontinensek földrajza

Beszélgetés, frontális osztálymunka, egyéni munka

Kontinensek földrajza

transzparensek, diaképek

atlasz, falitérképek,

interaktív tábla, projektor

Miért folynak

a folyók?

A folyók folyásiránya. A folyók esése

A síkvidéki és a hegyvidéki folyó jellemzői.

A vízesések.

Folyamatok, összefüggések:

A folyásirány és a terület lejtése közötti

összefüggés.

A lejtő nagysága és a folyóvíz sebessége közötti összefüggés.

A folyóvíz sebessége és munkavégző képessége közötti összefüggés

Természetismeret 5-6.:

A hegységek

Az alföldek

A folyóvíz felszínformáló tevékenysége

Beszélgetés, frontális osztálymunka, egyéni munka

transzparensek, diaképek

atlasz, falitérképek,

terepasztal

Nem szakrendszerű

A tavak

A tó fogalma. A tavak kialakulása.

A tavak jellemzői

Folyamatok, összefüggések: A tavak pusztulásának

Folyamata, a fertő, mocsár, láp fogalmának kialakítása. A tavak vízszintje és a csapadék mennyisége közötti összefüggés.

Környezetismeret 1-4:

A település és környéke felszínének

jellemző vizei

Természetismeret 5-6.:

A víz körforgása

A tavak jellemző élőlényei

A vizek öntisztulása

Beszélgetés, frontális osztálymunka, egyéni munka

transzparensek, diaképek,

videofilm

atlasz, falitérképek,

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

A tiszta víz

mindannyiunk

számára kincs!

A szárazföld vizeinek hasznosítása.

A vízszennyezés.

A vizek védelme.

A szennyvíztisztítás egyszerű módszerének bemutatása.

Óvjuk vizeink tisztaságát!

Környezetismeret 1-4:

A lakóhely vizeinek a tisztasága

Természetismeret 5-6.:

A szennyezés hatása a vízi életközösségekre.

A vizek öntisztulása

Technika 1-4.:

A modern közlekedés eszközei

(vízi közlekedés)

Címmeditáció, beszélgetés, frontális osztálymunka, egyéni munka, kiselőadás

transzparensek, diaképek,

videofilm

atlasz, falitérképek,

interaktív tábla, projektor

Miért tudnak

úszni a hajók?

Az úszás, mint állapot.

A felhajtóerő kísérleti vizsgálata.

A levegő szerepe a fémből készült hajók

úszásában. A merülés és a lebegés.

Az úszás az élővilágban.

Környezetismeret 1-4. o.:

A vizes élőhelyek néhány gyakori, jellemző növény- és állatfajának jellemzői.

Beszélgetés, frontális osztálymunka, kooperatív technikák,

A szemléltetést az élősarok akváriumi halai mozgásának megfigye-lésével egészítjük ki.

Tanulói kísérlet: Felhajtóerő közvetlen érzékelése a fakocka

víz alá nyomásával.

Nehéz tárgyak merülése,

mozgatása a víz alatt. Alufólia hajó készítése, összehajtogatása

(a levegő szerepének

kísérleti vizsgálata.)

Rendszerezzük ismereteinket!

A témakörben szereplő legfontosabb fogalmak, folyamatok és összefüggések átismétlése.

Frontális osztálymunka, egyéni munka, asszociációs játék

A témakör tanítása során

használt szemléltető anyagok;

Ismétlő, rendszerező óra.

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

Témazáró feladatlap megoldása

A témazáró feladatlap A és B változat

VI. A földfelszín változása

A vulkánok

A vulkánok működése, felépítése, vulkáni kőzetek.

A vulkáni hegységek

Folyamatok, összefüggések:

A vulkánkitörés

A vulkáni kőzetek kialakulása

A földkéreg mozgásai és a vulkáni működés

közötti összefüggés

A vulkánkitörés fázisai és a keletkezett kőzet.

Környezetismeret 1-4:

A település és környéke felszínformái

Beszélgetés, frontális osztálymunka, egyéni munka

transzparensek, diaképek,

videofilm

atlasz, falitérképek

terepasztal, vulkáni modell,

andezit, bazalt, andezittufa,, bazalttufa

Interaktív tábla, projektor

A földrengések

A földrengések kialakulása. A földrengések erőssége, pusztítása.

Védekezés a földrengések pusztításai ellen.

Folyamatok, összefüggések:

A földkéreg mozgásai és a földrengések kipattanása

közötti összefüggés. .A fészek mélysége és a rengés erőssége közötti összefüggés.

A földrengés nagysága és a pusztítás mértéke

közötti összefüggés.

Címmeditáció, beszélgetés, frontális osztálymunka, egyéni munka, kiselőadás, beszélgetés

interaktív tábla, projektor

Nem szakrendszerű

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

Hogyan keletkeznek

a hegységek?

A gyűrődés és a vetődés kialakulása és az általuk létrehozott hegységtípusok. A gyűrődés

és a vetődés során kialakult szerkezeti formák.

A külső erők hatása a hegységek külső képének alakulásában.

Folyamatok, összefüggések:

A gyűrődés folyamata

A vetődés folyamata

A kialakulás módja és a hegység szerkezete

közötti összefüggés

A külső erők hatása és a hegységek formakincse közötti kapcsolat

Környezetismeret 1-4:

A település és környéke felszínformái

A település és környéke felszínformái

transzparensek,

diaképek, videofilm

atlasz, falitérképek

terepasztal, gyűrődésmodell,

vetődésmodell, interaktív tábla, projektor

A kőzetek és a

felszín formakincse

Gyakorlati óra

A kőzetcsoportok jellemzése kialakulásuk

szerint

- magmás kőzetek

- üledékes kőzetek

- átalakult kőzetek

Hogyan befolyásolja az építőkőzet a táj formakincsét?

A kőzetek gazdasági jelenősége

Folyamatok, összefüggések:

Az egyes kőzetcsoportokban található kőzetek

kialakulása

Az egyes kőzetek tulajdonságai és a felszín

formakincse közötti kapcsolat

Környezetismeret 1-4:

A település és környéke felszínformái

Csoportmunka

transzparensek,

diaképek, videofilm

atlasz, falitérképek

terepasztal, gyűrődésmodell,

vetődésmodell, interaktív tábla, projektor

Nem szakrendszerű

Vizsgáljuk

meg a kőzeteket

Gyakorlati óra

A kőzetekkel kapcsolatos ismeretek elmélyítése.

Természetismeret 5.:

Kőzetek és a felszín formakincse

kőzetminták

Nem szakrendszerű

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

A hőmérséklet

állandó változása

felaprózza

a kőzeteket

A külső erők

Az aprózódás

- nagy napi hőingás hatására

- fagyaprózódás

Folyamatok, összefüggések:

Az aprózódás folyamata

A külső erők és a felszín állandó változása

közötti kapcsolat

A hőmérsékletváltozások és a felszín anyagának

az aprózódása közötti kapcsolat

Környezetismeret 1-4:

A település és környéke felszínformái

Természetismeret 5-6.:

Az időjárás elemei

Földrajz 7.:

Afrika-Szahara

Frontális osztálymunka

transzparensek, diaképek,

videofilm

atlasz, falitérképek

üveg a vízfagyasztáshoz

terepasztal

interaktív tábla, projektor

A szél pusztító

és építő munkája

A szél pusztító szállító és építő tevékenysége

által létrejött formák jellemzése

Futóhomok jellemzése,

A futóhomok megkötése

Védekezés a homok ellen

Folyamatok, összefüggések:

A szél pusztító, szállító és építő tevékenysége

A futóhomok mozgása

Hazánk homokvidékeinek a kialakulása

A szél sebessége és munkája közötti összefüggés

A kőzetek keménysége és a szél csiszoló tevékenysége

közötti összefüggés

Környezetismeret 1-4:

A település és környéke felszínformái

Természetismeret 5-6.:

Az időjárás elemei

A füves területek pusztulásának

okai

Földrajz 7.:

Afrika-Szahara

Frontális osztálymunka

transzparensek, diaképek,

videofilm

atlasz, fali térképek

terepasztal, mohapárna, hajszárító

interaktív tábla, projektor

A folyóvíz felszínalakító

tevékenysége

A folyóvíz tevékenységének jellemzése a sík és

a hegyvidékeken.

Delta torkolat kialakulása.

Folyamatok, összefüggések:

A folyóvíz felszínalakító tevékenysége, építő,

szállító és romboló munkája

Környezetismeret 1-4:

A település és környéke felszínformái

Természetismeret 5-6.:

Miért folynak a folyók

Frontális osztálymunka

transzparensek, diaképek,

videofilm

atlasz, falitérképek

terepasztal, locsolókanna

interaktív tábla, projektor

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

A völgy kialakulása, szigetek, zátonyok anyagának a lerakása. Delta torkolat épülése.

A folyóvíz munkavégző képessége és a domborzat közötti összefüggés.

A felszín anyaga és a folyóvíz munkavégző

képessége közötti összefüggés.

Milyen munkát

végez a víz a

mészkőhegységek-ben

A mészkő vizsgálata.

Karsztjelenségek kialakulása, jellemzőik.

Hazánk karsztos területei.

A karsztvíz szerepe a vízellátásban.

Folyamatok, összefüggések:

A karsztosodás folyamata. Barlangok kialakulása.

A csapadékvíz oldó hatása és a karsztjelenségek

kialakulása a kopár sziklafelszínek és a hegység anyaga a mészkőhegységek karsztvízszintje

és a csapadék mennyisége közötti összefüggés.

Környezetismeret 1-4:

A település és környéke felszínformái

Természetismeret 5-6.:

Az időjárás elemei

Hazánk tájai

transzparensek, diaképek,

videofilm

atlasz, falitérképek

mészkő, szemcseppentő, sósav

interaktív tábla, projektor

Nem szakrendszerű

A jég munkája

a hegységekben

A magashegységek éghajlata. A gleccser és a jégtakaró. A gleccser munkája.

Fagyaprózódás a magas hegységekben.

A jég munkájának az eredménye.

Folyamatok, összefüggések:

A jég pusztító, szállító és építő tevékenysége

A lejtő nagysága, a felépítő kőzetek keménysége,

a jégréteg vastagsága, a megtett út hossza és a gleccserbe fagyott kőzetek mennyisége, milyensége és a jég munkája közötti összefüggés.

transzparensek, diaképek,

videofilm. atlasz,

fali térképek.

interaktív tábla, projektor

A hegységek

A gyűrthegységek jellemzői

A vetődéssel kialakult hegységek jellemzői

A középhegységek formakincse

Környezetismeret 1-4:

A település és környéke felszínformái

transzparensek, diaképek,

videofilm

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

A magashegységek formakincse, természetes növénytakarója. A hegységek gazdasági jelentősége.

Folyamatok, összefüggések:

A hegységek kialakulásának módja és a szerkezeti

elemei közötti összefüggés.

A tengerszint feletti magasság és a külső erők, valamint a hegységek formakincse közötti

kapcsolat. A hegységek anyaga és a formakincse közötti kapcsolat.

Természetismeret 5-6.:

Az időjárás elemei

A külső erők

Hazánk tájai

Az erdők jelentősége

Az erdők legjellemzőbb növényei

atlasz, falitérképek

terepasztal

interaktív tábla, projektor

A síkságok

A síkságok magasságkategóriák szerint.

Az alföldek jellemzése és gazdasági jelenősége.

A letarolt síkságok. A fennsíkok.

Folyamatok, összefüggések:

A síkságok kialakulásának folyamata

A lösz keletkezése.

Környezetismeret 1-4:

A település és környéke felszínformái

Természetismeret 5-6.:

Az időjárás elemei

A külső erők

Hazánk tájai

atlasz, falitérképek

terepasztal

interaktív tábla, projektor

homok, lösz

Óvjuk a földet,

amelyből

élünk!

A talaj kialakulása, összetétele, jelentősége.

A talajpusztulás. A talaj védelme.

Folyamatok, összefüggések:

A talaj humusztartalma és a termőképessége

közötti összefüggés.

Az éghajlat,a természetes növénytakaró és az

egyes talajféleségek közötti összefüggés.

Környezetismeret 1-4:

A település és környéke felszínformái

Élettelen környezetünk, a talaj

és védelme

Természetismeret 5-6.:

Az időjárás elemei. A külsô erők. Hazánk tájai

transzparensek, diaképek,

videofilm

atlasz, falitérképek

különféle talajtípusok

interaktív tábla, projektor

Hogyan alakítja

át az ember a

környezetét?

Miért alakítja át az ember a környezetét?

A bányászat, az útépítések, a folyószabályozás,

a települések területének fejlődése okozta

környezet átalakítások és azok hatása

Környezetismeret 1-4:

A település és környéke

videofilm

interaktív tábla, projektor

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

Rendszerezzük ismereteinket!

A témakörben szereplő legfontosabb fogalmak, folyamatok és összefüggések átismétlése.

Frontális osztálymunka, egyéni munka, asszociációs játék

A témakör tanítása során

használt szemléltető anyagok;

Ismétlő, rendszerező óra.

Témazáró feladatlap megoldása

Feladatlap A és B változat

VII. Háziállatok

A házisertés

A házisertés őse a vaddisznó. A háziasítás során

sok tulajdonság megváltozott, bizonyos

tulajdonságokat megőrzött.

A házisertés gerinces, emlős páros ujjú patás állat.

Fogazata metsző-, szem- és gumós zápfogakból

áll. Mindenevő állat. Szapora, 8-15 kismalacot ellik, melyeket emlőiből szoptat. Húsáért, zsírjáért tenyésztik.

Környezetismeret 1-4. o.:

a vadon élő és a tenyésztett állatok közti különbség;

kapcsolatuk a környezetükkel;

az állatok életéhez szükséges

környezeti feltételek;

az erdő állatai: szarvas, vaddisznó;

színes kép vagy dia a vaddisznóról

és a házisertésről;

páros ujjú patás végtag;

sertéskoponya, mindenevő fogazat;

A szarvasmarha

A szarvasmarha őse, az őstulok már kipusztult.

A szarvasmarha páros ujjú patás állat.

Szemfogai nincsenek, zápfogainak felülete

redős. Növényevő állat.

Gyomra összetett, részei: bendő, recés, százrétű

és az oltógyomor. Kérődzik.

Tülkös szarva van, amely a homlokcsont

szervnyúlványából és a ráboruló, elszarusodó

bőrből áll. Évente egyszer ellik.

Húsáért, tejéért tenyésztik.

Környezetismeret 1-4. o.:

a vadon élő és tenyésztett állatok közti különbség;

kapcsolatuk a környezetükkel;

az állatok életéhez szükséges

környezeti feltételek;

Természetismeret 5. o.:

a sertés testfelépítése, életmódja;

színes kép vagy dia a szarvasmarháról;

szarvasmarhafajták;

magyarázó rajz az összetett gyomorról és működéséről;

csontkészítmény a páros ujjú

patás végtagról;

tülkös szarv;

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

A ló

A háziló ősei a vadlovak, melyek a füves pusztákon csapatokban éltek. A háziló is gerinces, emlős, növényevő állat. Zápfogainak felülete redős.

Nem kérődznek, gyomruk egyszerű gyomor.

Lábai egy-egy ujjban végződnek, melyeket a pata borít. Páratlan ujjú patás állatok. Az anyaállat, a kanca évente egy csikót hozza világra.

Környezetismeret 1-4. o.:

az állatok főbb jellemzői;

a vadon élő és tenyésztett állatok közti különbség;

kapcsolatuk a környezetükkel;

az állatok életéhez szükséges

környezeti feltételek;

Természetismeret 5. o.:

a sertés és a szarvasmarha testfelépítése, életmódja;

színes kép vagy dia a vadlovakról

és a háziló fajtákról;

háziló koponyája;

redős zápfogak;

páratlan ujjú patás végtag;

A házityúk és

a pulyka

A házityúk őse a bankivatyúk.

A házityúk testét toll fedi: pehelytollak, fedőtollak,

farok- és szárnytollak. Mellső végtagja szárnnyá módosult. Lába kapirgálóláb, négy ujja van, csüdje tollatlan, bőrpikkelyek borítják. Csőre erős, hajlított.

Tojásokkal szaporodik, melyeket a kotló tyúk saját testének melegével 21 nap alatt költ ki. A tojásból kikelt kiscsibék fejletten jönnek a világra, fészekhagyók. Húsáért, tojásáért tenyésztik.

A pulyka nagy tömegű állat. Húsáért tenyésztik.

Környezetismeret 1-4. o.:

környezetünk szennyezése, a

szennyezés miatt kialakuló veszélyhelyzetek;

a vadon élő és a tenyésztett állatok közti különbség;

az állatok életéhez szükséges

környezeti feltételek;

színes képek vagy diák a

bankivatyúkról, házityúkfajtákról,

pulykákról;

tolltípusok;

kapirgálóláb, tyúktojás;

A házikacsa és házilúd

A házi kacsa őse a tőkés réce, a házi lúdé a

nyári lúd.

Testfelépítésük a vízi életmódhoz alkalmazkodott:

csőrük lemezes, a lábujjak között úszóhártya van.

Elsősorban húsukért tenyésztik őket.

Környezetismeret 1-4. o.:

ugyanaz,mint a házityúk és a

pulyka című leckénél;

Természetismeret 5. o.:

a házityúk testfelépítése,szaporodása;

Környezetismeret 1-4. o.:

az állatok életéhez szükséges

környezeti feltételek;

Színes kép vagy dia a nyári

lúdról és a tőkésrécéről; a

házikacsáról és a házilúdról;

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

A háziméh

A háziméh testfelépítése és életmódja.

Szervezeti sajátosságai: szájszerv, mézgyomor,

kosárka, kefécske, fullánk.

A háziméh társas élete.

Természetismeret 5. o.:

az eddig megismert ízeltlábú

állatok testfelépítése, életmódja,

szaporodása;

diák, színes képek a háziméhről;

preparált háziméh kézinagyítós vizsgálata;

Tudnivalók az

állattenyésztésről.

Állatvédelmi

szabályok.

Az állattenyésztő gazdaságokban olyan fajtákat

tartanak, melyek jól hasznosítják a takarmányt

és rövid idő alatt nagy hozamokat (tej, hús, tojás) érnek el.

Állatfajtánként különböző tartási körülményeket

igényelnek.

A zsúfolt tartásnak számos káros következménye

lehet. Terjedőben van az állatok természetes igényeihez igazodó állattartás is.

Környezetismeret 1-4. o.:

környezetünk tisztasága,

szennyezése;

a környezetünkben előforduló

állatok megfigyelése;

vadon élő és tenyésztett állatok

közti különbség;

az állatok életéhez szükséges

környezeti feltételek;

Természetismeret 5. o.: Az állattartás legfontosabb etikai és környezetvédelmi

szabályai.

színes képek vagy diák ólakról,

istállókról; természetes

igényekhez igazodó tartási

körülményekről;

az eddig megismert háziállatok őseinek életmódja, a háziállataink

tartási körülményei;

VIII. Ház körül élő állatok

A kutya

és a macska

A kutya őse a farkas, a házimacskáé a núbiai

macska. Mindkét állat gerinces, emlős, ragadozó Zápfogaiknak a felülete tarajos. A kutya karmait nem tudja visszahúzni, ezért folyamatosan kopnak. A macska karmait ujjpárnáiba visszahúzza. Több fajtájukat tenyésztik. A kutya kitartó üldözéssel szerzi meg a táplálékát, a macska lesből támad.

Mindkét állat elevenszülő, kicsinyeiket emlőikből

szoptatják.

Környezetismeret 1-4. o.:

a környezetünkben élő állatok

megfigyelése (mozgás, táplálkozás, szaporodás, hang, testméret);

állatmesék és a valóság;

a vadon élô és a tenyésztett állatok élete közötti különbség; az állatok életéhez szükséges

színes kép vagy dia a farkasról,

az európai vadmacskáról;

kutya- és macskafajták-ról; kutya- és macskakoponya;

ragadozó fogazat, tarajos

zápfog

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

környezeti feltételek;

az erdő állatainak testfelépítése,

életmódja;

Természetismeret 5. o.:

házisertés, szarvasmarha, ló jellemzői

A háziegér

és a patkány

A háziegér érzékszervei kifinomultak: kiváló

a hallása, szaglása, tapintása.

Rágcsáló fogazata van:metszőfogai élesek,

folyamatosan koptatnia kell. Zápfogainak felülete

gumós, mindenevő állat. Igen szapora állatok.

Az egerek és patkányok a lakóhelyek környékén

sok kárt okoznak és betegségeket terjesztenek.

Környezetismeret 1-4. o.:

ugyanaz, mint a kutya és a

macska című leckénél;

színes képek vagy diák a háziegérről és a patkányról; rágcsáló fogazat;

A füstifecske

és a háziveréb

A füstifecske kiváló repülő. Repülő rovarokkal

táplálkozik, melyeket hasadt csőrével, szélesre

nyitható szájával fog el.

Költöző madarunk, a telet Afrikában tölti.

A háziveréb testfelépítése: rejtőszíne van,

csőre rövid, erős,kúp alakú. Telepesen fészkel.

Főleg növényi magvakkal táplálkozik, fiókáit rovarokkal táplálja. Állandó madarunk. Telente nagy csapatokban lepik el a városokat.

A veréb és a fecske is énekes madár.

Környezetismeret 1-4. o.:

ugyanaz,mint a kutya és a macska

című leckénél;

Természetismeret 5. o.:

az eddig megismert madarak

főbb jellemzői.

színes kép vagy dia a háziverébről

és füstifecskéről,

egyéb fecskefajokról;

térkép a fecskék vonulási útvonaláról;

színes kép a környezetünkben

élő rovarokról;

A házilégy

A házilégy testfelépítésének jellemzői: összetett szeme van, a szagingereket csápjával fogja fel, nyaló-szívó szájszerve van. Ízelt lábai végén tapadókorong található. Teljes átalakulással fejlődik. Veszélyes betegségeket terjeszt.

Környezetismeret 1-4. o.:

a lakóhely környékének tisztasága, a szennyezés különböző formái;

preparált házi légy megfigyelése

kézi nagyítóval:

testrészek; szájszerv; összetett szem; tapadókorongos ízelt láb

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

Természetismeret 5. o.:

káposztalepke; almamoly; szilvamoly; cserebogár; cserebogár fejlődése;

A város

és jellemző

élőlényei

A nagyvárosok környezeti feltételei eltérnek

a városon kívüli területektől: pl. magasabb a

hőmérséklet, szárazabb a levegő, gyakori jelenség

a szmog.

A parkok növényei tisztítják a levegőt, növelik

annak páratartalmát, oxigént termelnek.

a nagyvárosokban megtelepedő állatok alkalmazkodtak a sajátos környezeti feltételekhez.

Környezetismeret 1-4. o.:

az időjárás elemeinek megfigyelése;

a hőmérséklet és a halmaz-állapot változások;

lakóhely levegőjének tisztasága;

a szennyező források környezetünkben,

ezek hatása az élőlényekre;

a környezet szennyeződése

miatt kialakuló veszély-helyzetek;

a környezet változásainak hatása az élőlényekre;

az ember hatása az élőhelyekre;

színes képek a városi élőhelyekről

és az ott megtelepedő

élőlényekről;

Madárvédelem,

madártelepítés

Az emberi tevékenység során egyre csökken

a természetes élőhelyek nagysága.

A tanulók lehetőségei a madárvédelemben

(élőhely védelem, téli madáretetés).

A lakóhely környéki lehetőségek a madarak

megtelepítésében.

A különböző mesterséges fészkelő helyek bemutatása.

A madarak jelentősége a természetes (biológiai)

növényvédelemben.

Természetismeret 5. o.:

a zöldség--és gyümölcsfélék

kártevői, fejlődésük;

Nem szakrendszerű

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat, tantervi követelmény

Koncentráció,

Javasolt munkamódszerek

Szemléltetés

Megjegyzés

Akváriumok,

terráriumok a

lakásban

Az otthoni állattartás legfontosabb állatvédelmi

és egészségügyi szabályai.

Díszhalak, kisemlősök, teknősök tartási körülményei,

táplálékai.

Környezetismeret 1-4. o.:

a kedvtelésből tartott állatok viselkedése;

a környezet változásainak hatása

az állatok életére;

az állatok életéhez szükséges

környezeti feltételek;

különböző akváriumok, terráriumok

és az ezekhez

szükséges berendezési tárgyak;

Nem szakrendszerű

Rendszerezzük ismereteinket!

A tanult háziállatok és a ház körüli állatok testfelépítése, életmódja, szaporodása.

A betegségterjesztő állatok elleni védekezés.

Frontális osztálymunka, egyéni munka, asszociációs játék

A témakör tanítása során

használt szemléltető anyagok;

Ismétlő, rendszerező óra.

Témazáró feladatlap megoldása

Feladatlap

Év végi összefoglalás

A legfontosabb fogalmak, összefüggések, folyamatok átismétlése.

Frontális osztálymunka, egyéni munka, asszociációs játék

Ismétlő, rendszerező óra

Év végi összefoglalás

A legfontosabb fogalmak, összefüggések, folyamatok átismétlése.

Frontális osztálymunka, egyéni munka, asszociációs játék

Ismétlő, rendszerező óra