Sejttan = Cytologia

A szervezet sejtekből és sejt közötti állományokból épül fel. A szervezet működési alapja és működési egysége.

A sejt alkotórészei

Cytoplasma

Cytoplasmamátrix

Membránstruktúrák

a.       Sejthártya

b.      Endoplasmaticus reticulum

c.       Golgi - apparátus

d.      Mitokondriumok

e.       Lizoszómák

f.        Peroxiszómák

Membránnal nem rendelkező struktúrák

a. Microtubulusok

b. Filamentumok

c. Centriolumok

d. Riboszómák

Plasmaticus inclusiok

Cytoplasmamátrix

Félfolyékony kolloidális rendszer.

Alkotórészei -75-80% - a víz

szerves és szervetlen anyagok

egyszerű szénvegyületek

fehérjék

nukleinsavak

ásványi anyagok stb.

Membránstruktúrák

Sejthártya

A sejtet elválasztja a környezetétől. Meghatározza a sejt alakját sejt és környezete közötti fizikai - kémiai kapcsolatot. Fontos szerepe van az anyagcserében és az ingerület vezetésében is. Az egyes sejtek membránjai eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek.

Az ectoplasma része. Felépítése szerint lipoproteid membrán.

3 réteg -külső (elektronsűrűbb)

belső (elektronsűrűbb)

középső (elektronritkább)

Ezt a hártyát elemi membránnak (unit membránnak) nevezzük. Sejtmag és a sejtorganellumok falát alkotja. A sejthártya szerkezetileg kettős unit membrán.

Singer - Nicolson - félelipoproteid membránok vázát két párhuzamosan elhelyezkedő lipoid rendszer alkotja.

Felépítése:     - foszfatidok

koleszterin

glükoproteid

Foszfatidok:   - zsírsav

glicerinből álló nyakrész

foszforsav és szerves bázisok

A membránok felépítésében résztvevő fehérjék 80 %-a ún. integráns fehérje (perifériás fehérje).

Integráns fehérjék - endoproteinek: - póluskialakító

hordozó

ectoproteinek:   - jelző fehérjék

receptorfehérjék

enzimek

~ -hoz poliszacharidok kötődnek, amik a sejthártya glikolipidjeinek szénhidrát

komponenseivel a sejt külső felszínén burokszerű képződményt hoznak létreè

glycocalix.

Szerepe: anyagcseérben, hormonreceptor és -marker funkciójában.

Basalmembran

Speciális képződmény a hámszövet és kötőszövet határán. Hámsejtek basalis felszínén alakul ki. Szűrőként viselkedik.

Azonos szerkezetű és azonos működésű sejtek szövetet hoznak létre. Kapcsolószerkezetek alakulnak ki. Lehetnek időleges vagy tartós kapcsolatok.

Tartós kapcsolat:                     - zonula occludens

zonula adhaerens

macula adherens

Endoplasmaticus reticulum

Ectoplasmának a belső részét endoplasmának nevezzük. Benne lemezes szerkezet helyezkedik elàendoplasmatikus reticulum, ami csatornákból és tágult üregekből áll. elszínén riboszómák vannak RNS tartalommal.

Ahol a Palade-szemcsék találhatókàGranularis endoplasmaticus reticulum (gER)

Szemcsék nélkül, sima felszínűàAgranularis endoplasmaticus reticulum (sER)

Szerepe:        - lipidek felszívásában

lipidek anyagcsréjéban

szteroid hormonok képzésben

izomszövet kontrakciójának szabályozásában

Golgi-apparátus

Lamelláris szerkezet. Csatornákból és tágult ciszternákból áll. A mirigyekben található nagy mennyiségben.

Funkciói:- glikoproteidek-lipoproteidek bioszintézisében vesz részt

összetett szénhidrátok létrehozásában

Mitokondriumok

Pálcika alakú képletek a protoplasmában. Azt a sejtalkotórészt veszik körül, amelynek legtöbb energiára van szüksége.

Falát kettős membrán alkotja, az oxidatív anyagcsere enzimjeit tartalmazzák. Sejtek energiaforásai, de a mitokondriális fehérje és nukleisav- szintézishez szükséges enzimek is megtalálhatók bennük.

Osztódással szaporodnak, saját genetikai apparátusuk van.

Növekedése - duzzadással: reverzibilis ill. irreverzibilis

összeolvadással: több kisebb mitokondrium olvad össze

Lizoszómák

A sejten belüli emésztés legfontosabb tényezői. Müködést egy ATP -függő enzim biztosítja.

Csoportosítása:                        - primer lizoszómák

szecunder lizoszómák

tercier lizoszómák

Károsodásainak, betegségeinek okai:

mutáció következtében nincs vagy kevés enzim van bennükàfelvett a.-at nem képesek lebontanièraktározási betegség

sok bontandó anyag került a sejtbe, melyet nem tudnak lebontaniàfelsza-porodnakàkárosítják a sejtet

a lizoszómák membránja megsérül vagy átjárhatóvá válikàkikerülő enzimek önemésztődést indítnak meg (autoimmun betegség)

Peroxiszómák

Gömb alakú testecskék. A legnagyobb mennyiségben a máj és a vese sejtjeiben fordulnak elő. Szerepük a zsírsavak lebontásában van.

Membránnal nem rendelkező struktúrák

Mikrotubulusok

Csövecskék. A csillók, ostorok és a cytosceleton felépítésében vesznek részt.

Szerepük:      - mozgásban

szekrétumszemcsék sejten belüli szállításában

sejtosztódás után a kromoszómamozgásban

Filametumok

Csoportosításuk - mikrofilamentumok: - vékony filametumok: aktin + tropomiozin

vastag filamentumok: miozinból épülnek fel

intermedier filamentumok: fehérjekomponensük alapján:

hámsejtekbenàtonofibrillumok

idegsejtekbenàneurofibrillumok

vvt.-benàspectrin

A sejtek alapvázát hozza létre, feltételeket teremt a múködéshez.

Centriolumok

Sejtközpontàa sejtek mozgását és osztódását irányítja.

Riboszómák

Gömb alakú testecskék, RNS-ből és fehérjékből épülnek fel. Spirális alakban, poliszómákat alkotva fordulnak elő. Az endoplasmatikus retikulum felszínén helyezkednek el, a maghártya külső felszínén is megtalálhatók.

Plasmaticus inclusio

Cytoplasmába ágyazott raktározott anyagokból álló alkotórészei. Ide tartoznak a szekrétumszemcsék, pigmentszemcsék, zsír- és lipoid szemcsék, glikogén.

Szekrétum- és pigment szemcséket membrán veszi körül, a glikogént és a zsírcseppeket nem.

A pigmentszemcsék bekerülhetnek a szervezetbe vagy ott keletkezhetnek.

Glikogénszemcsék az izomsejtekben és a májsejtekben figyelhetők meg.

A zsírcseppek a zsírsejtekben, de a porcsejtekben is megtalálhatók.

Sejtmag = Nucleus

Fő építő komponens. Az örökletes információk hordozója, az anyagcsere vezérlő - szabályozó központja. Különböző az alakja. Helye jell., de nem mindig állandó. Nagysága különböző.

Sejtmag részei:                         - maghártya

magnedv

magvacska

kromatinállomány

Maghártya

Elválasztja a cytoplasmától.

Magnedv

Karyoplasma, a magnedv un. stabil része. A labilis részt a kromatinállomány alkotja.

Magvacska = NUCLEOLUS

Sejtosztódáskor jön létre, több is előfordulhat. Fehérjét és RNS- t tartalmaz. Fehérjeszintézisben van szerepe. A riboszómális RNs itt szintetizálódik.

Két része van:                          - szemcsés rész

fonalas rész

Kromatinállomány

DNS-ből és fehérjéből épül fel.

Szerepe - a kromatinszerkezet megóvása

RNS képzés meggátlása a DNS kettőződésének megakadályozása nélkül A sejtmagot nem hagyják el.  Csoportosításuk: - enzimek

regulátor fehérjék

strukturfehérjék Állandó áramlásban vannak a mag és a cytoplasma között.  ~ lehet egynemű, fonalas vagy szemcsés szerkezetű.

A metafázisban vannak a legjobban felspiralizálódva, ekkor láthatók legjobban és ennek alapján beszélünk kromoszómákról.

Karyogramm: több sejtosztódás alapján kapott kromoszómakép.

Kromoszóma-szerelvény: egy sejtben található összes kromoszóma. Ez lehet egyszeres és lehet kétszeres.

Az ember kromoszómaszáma: 46. 44 testi (22 pár), 2 ivari (1 pár) kromoszóma.

A sejtek életjelenségei

Alapvető életjelenségek: 1., Anyagcsere

2., Növekedés

3., Ingerlékenység

4., Mozgás

5., Szaporodás, sejtosztódás

Anyagcsere

Két fő folyamat - anyagbeépítés = asszimiláció

anyaglebontás = disszimiláció

A sejtben lejátszódó biokémiai folyamatok összege (intermedier anyagcsere). Anyagátalakítást az enzimek hajtják végre. A lebontó folyamatok energiatermelők, a felépítő

Folyamatok energiát igényelnek.

Phagocytosis: egyes sejtek képesek kisebb szilárd részecskéket is felvenni, úgy hogy a sejt

körülveszi és bekebelezi.

Növekedés

A sejtek táplálkozása során az asszimilációs folyamatok eredményeként a sejtek növekednek.

A felszín nem bírja a tömegében jelentősen növekedett sejtetà sejt osztódik vagy elpusztul.

Amelyik osztódásra képtelen, csak meghatározott nagyságig növekszik. Ezután az asszimiláció és a disszimiláció egyensúlyba kerül.

Ingerlékenység

Ingerek hatására képesek megváltoztatni anyagcseréjüket.

Ingerek fajtái - külső inger

belső inger

Minősége szerint lehet - mechanikai

fizikai

biológiai

kémiai

Ingerületi állapotnak nevezzük a sejtekben az inger hatására kialakult anyagcsere-változást és az azt kísérő jelenségeket.

Ingerlékenység - ingerfelvétel (recepció)

ingerületvezetés (kondukció)

válaszadás (reakció)

~ érzékeléssel kezdődik és válaszreakcióval fejeződik be. A válasz leggyakrabban mozgásban vagy szekrécióban nyilvánul  meg.

Mozgás

belső ( a sejtek cytoplasmájának a mozgása) vagy külső (hely- vagy helyzetváltoztatás)

aktív (a sejt anyagcseréjének megváltozása következtében) vagy passzív

helyváltoztató vagy helyzetváltoztató

Helyzetváltoztató mozgás

a., Állábakkal (amoeboid mozgás): a sejt kitüremkedik az ingerforrás feléà felületi feszültség

itt csökkentàállábakat bocsát kiàbeleáramlik a sejt.

b., Csillókkal (ciliaris mozgás):      felszínén csillószőrökàevezőszerű csapkodásàmozgás

folyékony közegben.

c., Ostorral ( flagellumos mozgás): ostorszerű nyúlványuk vanàforgó vagy hullámzó mozgás

àhelyzetváltoztatás folyékony közegben.

Szaporodás, sejtosztódás

A sejtek önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre.

Sejtciklus: egyik osztódásvégétől a másikig végéig tart.

Két fázisa van - osztódások közötti szakasz

sejtosztódás (mitózis)

A sjetciklus hossza igen eltérő és sejtenként változó.

Nem minden sejtnek van osztódási képessége (pl. idegsejt).

Vannak állandóan osztódó sejtek (pl. csontvelő), ezek érzékenyek a sugárzásra, de más károsító anyagokra is (gyógyszerek).

Osztódó sejt = blast

Differenciált sejt = cyta)

Sejtosztódás formái

direkt sejtosztódás (amitosis): kromoszómák ill. kromatoidafonalak kialakulása nélkül zajlik le. Cytoplasmacentrumàa sejtmagàcytoplasma fűződik beàválik ketté.

indirekt sejtosztódás (mitosis): leggyakoribb forma.

4 fázisa van: - profázis: leghosszabb. Vízfelvételàmegduzzadàkromoszómák

kialakúlnakàmaghártya eltűnikàcytocentrum ketté

osztódikàosztódási orsó.

metafázis: kromoszóma struktúra ekkor a leg kifejezettebbàkro-moszómák a sejt egyenlítője mentén helyezkednek elà kapcsolat az osztódási orsóval.

anafázis:       a kromoszómák hosszukban ketté szakadnakàkromati-dák a sejt két pólusa felé vándorolnakàcytocentrum kö-rül csillagszerűen elrendeződnek. Legrövidebb szakasz.

tekofázis:      kromoszómák ismét fonalakká alakúlnakàgombolyagba rendeződnekàkromatinrögàosztódási orsó eltűnikà magvacska, maghártyaàGolgi-apparátu és a mitokonriu-

mok megkezdik önálló szaporodásukat. Plasma is oszlik                                 àsejt közepén befűződikàkét teljes értékű utódsejt.

számfelező vagy redukciós ( meiosis):az ivarsejtek osztódási formája. A sjtek második osztódását nem előzi meg a DNS tartalom meg-duplázásaàfele kromoszómaszámmal rendel-kező ivarsejtek jönnek létre.

Feladatai:       - a kromoszómák számának megfelezése

a kromoszóma állomány újrarendezése

a sejtek megfiatalítása (petesejt egyidős a hordozójával)