|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
Határozza meg a logisztikát !
A logisztika alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyröl felhasználási helyre történö hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevöi elvárásoknak történö megfelelés szándékával. A logisztika nem más, mint a rendszerszemlélet alkalmazása az anyagáramlás területén.
Vázolja a logisztikai láncot !
Készlet - Termelés - Készlet - Készlet - Termelés - Termelés
A feladási és fogadási pont egyaránt lehet a Termelés és a Készlet.
Mi a Just In Time ?
"Éppen idöben" rendszer. Nincs készlet, a beszállítás után azonnal a felhasználás következik. Magyarul : "Jól Idözített Termelés" - bár ez a fogalom leszükítését jelenti, mert nem biztos, hogy a beérkezés után következö fázis a termelés, lehet pl. az elosztás, átrakás is.
Milyen feladatokat lát el a logisztikai rendszer egy vállalatnál ?
7 M : Megfelelö termék, megfelelö minöségben, megfelelö állapotban, megfelelö helyen, megfelelö idöben, megfelelö felhasználónak, megfelelö költségen történö rendelkezésre állásának a biztosítása.
Milyen feltételei vannak a logisztikai szemléletmód sikeres alkalmazásának ?
- szállítás és forgalom - igényelörejelzés
- raktározás és tárolás - beszerzés
- csomagolás - elosztási kommunikáció
- anyagkezelés - üzem és raktárelhelyezés
- készletgazdálkodás (irányítás) - visszárukezelés
- a megrendelések feldolgozása - alkatrész és kiszolgálás
- vevöszolgálati szintek - selejtezés
A logisztika ezen tevékenységek összehangolt müködését igényli.
II. FEJEZET
6. Milyen szempontokat vesz figyelembe az anyagmozgatási vizsgálatakor ?
2 szempontot :
az anyagmozgatás része a technológiának.
Az anyagok átalakítása az anyagok mozgatása
közben vagy két mozgás közötti szünetben
valósul meg (pl. futószalag).
az anyagmozgatás is rendelkezik saját technológiával.
Maga az anyagmozgatás is egy technológiának tekinthetö.
7. Hogyan jelentkezik az anyagmozgatás és a technológia integrációja ?
Különbözö kapcsolati formákban jelentkezik.
Anyagmozgatás - technológia
( a kettö egymástól elválaszthatatlan)
Anyagmozgatás - anyagmozgatás
Anyagmozgató alrendszerek egymáshoz kapcsolása, illesztése (p. vasúti kocsik tengely- távolsága) nélkülözhetetlen az összrendszerré történö alakuláshoz.
Anyagmozgatás - termelöfolyamat
Termelöfolyamaton a fö
(technológiai) folyamatot, valamint az azt kiszolgáló
folyamatokat értjük. Ha az
anyagmozgatást, mint kiszolgáló folyamatot tekintjük,
megállapíthatjuk, hogy az anyagmozgatásnak
a teljes termelési folyamatot szervezö
funkciója is van. Pl.:
szalagrendszerü gyártósor, különbözö kitermelö tevékenységek.
8. Ismertesse az anyagmozgatással kapcsolatos alapfogalmakat !
Termékegyed : A mozgatandó anyag egysége, darabáru esetén egy darab.
Teheregység : Az anyagmozgatás, kezelés szempontjából a legkisebb egység. Termékegyed, vagy belölük képzett csomag.
Rakományegység : (mozgatási egység) Az
anyagmozgatás alapegysége. A mozgatás
céljára összerakott, kötegelt teheregységek, amelyeket az anyagmozgató rendszer
egy egységként kezel. A rakományegység nem tévesztendö össze az
egységrakománnyal.
Továbbítási egység : Azt fejezi ki, hogy hány rakományegység képezi egy-egy szállítás tárgyát.
Egységrakomány : Az a rakomány, amelyet azonos (nagyobb) méretre alakítottak ki az azonos kezelés céljából. Az egységrakomány képzésnek fontos szerepe van az anyagmozgatás - anyagmozgatás integráció kialakításában.
Anyagmozgatási többszörös : Megadja, hogy a késztermék egységsúlyára vonatkoztatva a gyártás során hányszoros súlyt kell megmozgatni. Az anyagmozgatási többszörösnek két összetevöje van :
anyagtöbbszörös; - gyakorisági többszörös.
Az anyagtöbbszörös megadja, hogy a késztermék egységnyi súlyára vonatkoztatva; mennyi anyagot kell megmozgatni. Az alábbi súlyokból tevödik össze :
alapanyag; - segédanyag;
csomagolás; - szerszám.
A gyakorisági többszörös a rakodási mozzanatok száma. Az anyagmozgatás gyakran nem egyszeri, hanem ismétlödö, ciklikus tevékenység.
Az anyagmozgatási ciklus : Az anyagmozgatásból, valamint az újbóli kezdéshez szükséges tevékenységekböl áll. Az anyagmozgatás összetett tevékenység. Az anyagmozgatási technológiák kialakításakor számos tudományterület eredményeit kell alkalmazni. Ezek közül a következök a fontosabbak :
Építészet
: Az építészetnek az épületek belsö kialakításánál, valamint a
különbözö
építmények elhelyezéséné 515j99f l van
jelentösége. Meglévö létesítményeknél szükségessé
való átalakítás megtervezése, szintén
építészeti feladat.
Munkavédelem
: A különbözö baleseti statisztikákat elemezve megállapítható, hogy
azok nagyrésze az anyagmozgató
rendszerekben következett be. Ez a felismerés
kötelezövé teszi az
anyagmozgatási rendszerek kialakításakor az emberi biztonság
szem elött tartását.
Matematika,
modellezés, operációkutatás : Mint azt a következökben látni fogjuk,
az
anyagmozgatási rendszerek
kialakításakor különbözö számításokat végzünk,
matematikai modelleket alkalmazunk.
Ezek jórésze az operációkutatás témakörébe
tartozik. A leggyakrabban használt
számítási módszerek az alábbiak :
- lineáris programozás; - dinamikus programozás;
- sorbanállás; - hálós tervezés;
- szimulációs eljárások.
Melyek a különbözö tömegszerüségü gyártási típusok anyagmozgatásának sajátosságai ?
Egyedi gyártás - általános célú gépeket
alkalmaznak, müszakilag rugalmas, szabadpályás
gépeket igényel. Az általa támasztott sokféle és idöben
is változó anyagmozgatási igény
csak ilyen eszközökkel
elégíthetö ki.
Sorozatgyártás - szalagok kialakítása, jelentös szerepe van az egységrakomány képzésnek, ennek alkalmazása hatékony.
Tömegszerü termelés - specializált, nagy
termelékenységü anyagmozgató eszközök
használata célszerü.
Berendezések: beépítettek, stabilak, kötöttpályásak.
Mik a különbözö rendszerü gyártások anyagmozgatásának jellemzöi ?
Mühelyszerü gyártás - térbeli és idöbeli megszakítottság
(azonos müveletet végzö
berendezések térben azonos helyre,
mühelybe vannak összevonva). A müveletek között
nagyok a szállítási távolságok.
Folyamatos gyártási rendszer - az
anyagmozgatásnak szabályozó, ritmusdiktáló szerepe
van. Fixpályás berendezések
alkalmazása (vegyipar, olajipar).
Jellemezze a különbözö termelési fázisok anyagmozgatását !
A
vállalaton belüli anyagmozgatási tevékenységet aszerint is csoportosíthatjuk,
hogy az
alapanyagból a késztermékké válás során milyen termelési fázisban történik. Az.
alábbi
5 termelési fázist különböztetjük meg anyagmozgatási szempontból
A szállításhoz kapcsolódó anyagmozgatás;
A tárolás anyagmozgatása;
Üzemközi anyagmozgatás;
Munkahelyközi anyagmozgatás;
Munkahelyi anyagmozgatás.
1. A szállításhoz kapcsolódó anyagmozgatás jellemzöi
A szállításhoz kapcsolódó anyagmozgatás teremti meg a vállalat - környezet anyagkapcsolatot. A vállalathoz beérkezö alapanyagok nagymértékben vonatkoznak a készáru-kiszállításra is. Jellemzöje ennek az anyagmozgatásnak, hogy nagytömegü és sokféle anyagról van szó. Az alapvetö szempontok, szervezési elvek; amelyekre a szállításhoz kapcsolódó anyagmozgatási rendszer kialakításakor tekintettel kell lenni.
A raktárak és külsö szállítási útvonalak távolságát a minimálisra kell venni. Ennek több oka van. Nem volna szerencsés, ha a külsö és belsö szállítások azonos útvonalakon haladnának. Ez fokozza a balesetveszélyt, indokolatlanul túlterheli a belsö szállítási útvonalakat, a külsö partnerek számára megnehezíti a tájékozódást: A vállalaton kívüli szállításokban alkalmazott eszközök jelentösen eltérnek a vállalaton belüli anyagmozgatásnál alkalmazott eszközökétöl.
A rakodási (fogadási / feladási) helyeket úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmazkodjanak a szállítóeszközökhöz. (Rámpa, daru, lefejtö berendezés) Megfelelö szállítási láncot kell kialakítani a
- gyártók, - szállítók, - felhasználók között.
Ennek érdekében egységes
- csomagolást; - rakodási és - szállítási technológiát kell kialakítani.
A külsö szállításhoz kapcsolódó anyagmozgatás egyik kritikus területe a rakodás. Tekintettel arra, hogy a külsö szállítóktól beérkezö áruk idöben és mennyiségben nem egyenletesen érkeznek, valamint ezek rakodási teljesítményigénye is különbözö, a rakodási teljesítményigény idöben ingadozhat. Jelentös ingadozást mutat például egy cementgyárban a késztermék kiszállításához kapcsolódó rakodó-igény. Az emberi eröforrások tervezése kapcsán nem egyszerü azt a kérdést megválaszolni, hogy milyen mértékü rakodási kapacitást alakítsunk ki: Az átlagértékre történö beállás gyakran (normális eloszlás esetén az esetek 50 %-ában) idéz elö kapacitáshiányt, ami többletköltséget okozhat. (Pl. vagonálláspénz, kötbér) A maximumértékre történö beállás biztonságot nyújt, azonban a munkaerö kihasználtsága nem megfelelö, emiatt nem hatékony: Ökölszabályként mondhatjuk azt, hogy az optimális rakodási kapacitás a maximális és az átlagérték között található; általában a kettö átlaga.
2. A tárolás anyagmozgatása
A
tárolás tulajdonképpen az anyagmozgatás folyamatának a megszakítása.
Anyagmozgatás három esetben történik raktározáshoz kapcsolódóan :
- betárolás; - kitárolás; - átrendezés.
A
raktározás az összrendszer szintjén pufferelésnek, idöbeli, térbeli
kiegyenlítönek
tekinthetö. A tárolás anyagmozgatásának kialakítási elvei:
- Helykihasználás
A helykihasználásnak különbözö szintjei vannak.
Cél az - alapterület, - felület és a - tér nagyfokú kihasználása.
- A tárolt anyagok elhelyezésénél lényeges szempont a gyors elérhetöség.
Ez néha ellentmond a helykihasználásnak.
- Törekedni kell arra, hogy a raktározás miatti anyagmozgatás lehetöleg minimális legyen. Ez elérhetö olyan módon, hogy a gyakrabban ki- és betárolt anyagokat úgy helyezzük el a raktárban, hogy azok a legkevesebb anyagmozgatással, a legrövidebb úton elérhetök legyenek.
- A raktározás során elvárás a raktározott termékek állagának a megóvása. Ez vonatkozik arra az esetre, amikor az anyag a raktárban van, és arra is, amikor a ki- és betárolás történik. A tárolás közbeni állagmegóvást a megfelelö fizikai körülmények kialakításával, míg a ki- és betárolás közben történöt megfelelö anyagmozgatási technológia kialakításával tudjuk elérni. Az állagmegóvásba tartozik például az élelmiszeriparban a higiéniai elöírások betartása.
- Ergonómiai követelmények A raktározott
anyagok állagmegóvását biztosító
körülmények nem mindig megfelelöek az emberi ott tartózkodáshoz.
(Hömérséklet, páratartalom.) Ezt mindenképpen kompenzálni kell. Az
anyagmozgatás ugyanakkor fizikai munka is, gyakran kedvezötlen körülmények
között. A raktári anyagmozgatási rendszer kialakításakor erre is tekintettel
kell lenni. Nem hanyagolhatók el a munkavédelmi szempontok sem.
A tárolás anyagmozgatásának technikai megoldásai
Az anyagok tárolására eltérö rendszerek alakultak ki, amelyek különbözö szempontok szerint csoportosíthatók. A leggyakoribb technikai megoldások :
- Polcrendszer A megfelelö kihasználás szempontjából lényeges az elrendezés. Nagyfokú térkihasználás csak elmozdítható polcrendszerrel valósíthatómeg.
- Tartálypark Tartályok esetén az alaknak van meghatározó szerepe. Veszélyes anyagok tárolásakor kiemelt jelentöségü a biztonságtechnikai tényezö.
- Ömlesztett anyagok Az ömlesztett anyagoknál a térkihasználást a rézsüszög határozza meg. Ennek a tárolási módnak a hatékonysága falazattal javítható.
- Automata magasraktár Megfelelö térkihasználást biztosító, korszerü eszköz. Megfelelö (számítógépes) nyilvántartási rendszerrel kiegészítve, az anyagok széles körére alkalmazható.
A tároláshoz kapcsolódik a nyilvántartási rendszer, és a termékek elhelyezése.
Elhelyezés szempontjából kétféle lehetöséget különböztetünk meg.
Fixhelyes
elhelyezés esetén mindegyik cikknek a raktárban meghatározott helye van, és
mindig ugyanoda kerül. Elönye, hogy a raktári dolgozók, a raktárban
anyagokat keresök a keresett anyagokat egy idö után gyorsan
megtalálják, mivel megtanulják azok helyét, amellyel kapcsolatos
nyilvántartásra gyakorlatilag az operatív munkavégzéshez nincs
szükség. Hátránya ennek a rendszemek, hogy a raktári anyagmozgatási igényt nem
minimalizálja. Elöfordulhat ugyanis, hogy egy újonnan beérkezö anyag
elhelyezhetö lenne a kiadási hely közelében is, azonban - tekintettel
arra, hogy az ö (fix)helye másutt van, ezért - távolabb kell elhelyezni.
Ez a betárolásnál és a kitárolásnál egyaránt felesleges anyagmozgatást jelent.
A
másik lehetöség a szabadhelyes tárolási és nyilvántartási rendszer, ahol
az újonnan beérkezö anyagot mindig a legközelebbi szabad helyre helyezzük
el, a helyét pedig nyilvántartásba vesszük. Amikor az anyagra szükség van;
akkor elöször a nyilvántartásban megnézzük, hogy hol található, majd ez
alapján az anyag elérhetö.
Elönye ennek a módszernek az, hogy jó helykihasználást, ós minimális
anyagmozgatási teljesítmény-igényt jelent. Hátránya, hogy nyilvántartásrendszert
igényel. A számítógéppel segített raktározási rendszerekben (mint például az
automata magasraktárakban) ez a megoldás terjedt el.
Hogyan határozza meg az anyagmozgatás idöszükségletét ?
Az idöszükséglet meghatározása 2 részböl tevödik össze.
A müveletek meghatározása :
Az anyagmozgatást - mint munkafolyamatot - folyamatszakaszokra bontjuk fel. Folyamatszakaszok az alábbi folyamattípusokból tevödnek össze :
- rakodás
- továbbítás
- várakozás (tárolás).
Az egyes folyamatszakaszokhoz tartozó idök meghatározása és összesítése:
Az idömeghatározás lehetséges módszerei :
- becslés
- számítás
- elemi idöállandók.
13. Ismertesse az anyagfolyamat elemzésére szolgáló módszereket !
- Út - idö diagram : A diagramon az
idö függvényében a munkatárgy, vagy szálított áru
által megtett út látható.
- Oszlopdiagram : Alkalmas pl. a rakodási teljesítményigény idöbeli függésének ábrázolására. Az oszlopok területe az összes elvégzett rakodási munkával egyenlö. Ezt elosztva az idötartam hosszával, megkaphatjuk az átlagos rakodási teljesítményigényt. Ismerve a max értéket is, megkaphatjuk azt az átlagos és max. rakodási teljesítményigényt, amelyek közé célszerü beállítani a mindenkori rakodási
teljesítményt.
- GANTT - diagram : az Út - idö diagramhoz hasonlóan a mozgás elemzésére használható fel. A diagram mutatja, hogy pl.egy rakodási ciklus különbözö müveletei mennyi ideig tartanak. Elemezhetö, hogy mely müveleteknél történö beavatkozással lehet lényeges idöcsökkenést elérni.
- Hely - idö diagram: a GANTT-hoz hasonló, de itt nem a müveleteket, hanem a müveletek helyeit tüntetjük fel. Ezzel az anyagszállító berendezések kihasználtsági foka vizsgálható.
- Fonaldiagram : szállítási útvonalak hosszának meghatározására alkalmazható.
- Alaprajzi anyagfolyamat ábra : alapot szolgáltathat az anyagfolyamat racionalizását eredményezö döntésekhez.
- Müveleti anyagfolyamat ábra :A legtöbb technológiai folyamatábra ilyen módon készül.
- Shankey - diagram : Szemléletesen jeleníthetö meg az anyagáramok egyesítése, ill. elosztása. Eredményesen mutathatók be vele a különbözö anyagmérlegek, veszteségforrások.
- Honnan - hová táblázat (input - output táblázat, sakktábla): az anyagmozgatási rendszer matemetikai, számszerü leírására szolgál. Szerepelhet az anyag milyensége,
minösége, mennyisége.
Definiálja az anyagmozgatás mennyiségi jellemzöit !
Az anyagáramlás intenzitása: (I) :
I = mennyiség / idö
Anyagmozgatási teljesítmény: (Q):
Q = I * távolság = I * a
Kooperációs fok: (K):
K = kapcsolódó objektumok száma / összes objektum
Mátrixok (táblázatok)
Egy rendszer leírására szolgálnak, mutatószámokból épülnek fel.
Típusai:
- kapcsolati mátrix (I <>0) ha van kapcsolat
- távolságmátrix [aij]
- anyagáramlás - intenzitás mátrix [Iij]
Ismertesse a súlypontkeresés módszerét !
A körzetválasztásra szolgál. A probléma egy olyan új objektum elhelyezése, amelynek már meglévö objektumokkal lesz anyagkapcsolata. A kiegyensúlyozott kapcsolat azt jelenti, hogy valamennyi objektummal ugyanakkora legyen az anyagmozgatási teljesítmény. A cél: oda helyezni az új objektumot, hogy a meglévö objektumok intenzitásnyomatéka azonos legyen. Erövonalakkal szemléltetve: a meglévö objektumok súlypontja (az erök figyelembevételével) az új objektum helye.
Vázolja a háromszög módszer elvét és lépéseit !
Több objektum elhelyezését kell megoldani. Cél: olyan módon elhelyezni az egymással anyagáramlási kapcsolatban lévö objektumokat, hogy az összrendszerre vonatkozó anyagmozgatási teljesítményigény minimális legyen.
Alkalmazásának elve :
A három, egymással legerösebb anyagáramlási intenzitás kapcsolatban lévö objektumot egy egyenlö oldalú háromszög három sarkában helyezzük el.
A negyediket oda tesszük, ahol a rendszer egészére vonatkozó anyagmozgatási teljesítményigény minimális.
Ezt követjük az utolsó pont elhelyezéséig.
Lépései :
A müveletek sorrendjének meghatározása
A kapcsolatok számának meghatározása
- kapcsolati mátrix vagy
- kördiagram segítségével
A kapcsolatok súlyozása
A munkahelyek súlyozása
A munkahelyeknek a hálózaton történö elhelyezése
Ismertesse a gépelhelyezési feladatot !
Egy gépcsarnokot kell berendezni, ahol n darab gépet kell elhelyezni n lehetséges helyen. A feladat, hogy elhelyezzük az egyes gépeket úgy, hogy a rendszer egészére vonatkozó anyagmozgatási teljesítményigény a minimális legyen.
Feltételek :
- minden helyre csak egy gép kerülhet
- egy gép csak egy helyre kerülhet.
Ismertesse a szállítási feladatot !
Leggyakrabban használt operációkutatási modell.
Van m darab hely és n darab fogadási hely. A cél: minden egyes feladási helyröl el kell szállítani a1, a2, ., am mennyiséget. Az n darab fogadási hely mindegyikére meg kell érkeznie b1, b2, ., bn mennyiségnek. A két célkitüzés mellett kell teljesülnie, hogy az összes szállítási költség a legkisebb legyen. (Ból - Ba táblázat)
Megoldásra többféle eljárás :
szimplex módszer használata : elönye, hogy könnyen lehet találni számítógépes programot.
Potenciálok módszere: szimplex módszeren alapul, de az eredeti ból-ba mátrixon operál.
Heurisztikus módszer: jellemzöje, hogy nem szolgáltatnak garantáltal optimális megoldást, de adhatnak az optimumhoz közeli, ún. szuboptimális megoldást. Elsösorban azok a módszerek ilyenek, amelyek a számítás során figyelembe veszik a költségtényezöket is.
Ismertesse az anyagmozgatás gépesítettségi szintjeit !
Az anyagmozgató eszközök kétféle szempont szerint csoportosíthatók. Irányítás és meghajtás. Az irányítás gépesítettség szerint kétféle lehet. Kézi irányítás vagy automata irányítás. A kézi irányítás lehet helyi, ill. távirányítás.
A meghajtási mód szerint szintén kétféle lehet, kézi eröforrás, ill. külsö eröforrás.
Gépesítettségi szint :
- kézi irányítás kézi erökifejtés mellett: legösibb anyagmozgatási forma
- kézi irányítás emberi erökifejtéssel és segédeszközökkel: pl taliga
- egyszerü gépek használata: pl. mechanikus emelö
- kézi irányítás gépi eröforrással: pl. tehergépkocsi, targonca, kézi vezérlésü szállítószalag (az ember nem mint eröforrás, hanem szabályozó szerepü)
- kézi és külsö eröforrások: a föld vonzerejének felhasználásával (gravitáció): pl. csúszdák, lejtös görgösorok
- gépi eröforrás kézi irányítással: irányítás távol a tehertöl, pl. markológép
- gépi eröforrás programvezérléssel : vezérlés a programnak megfelelöen pl. távirányítás
- gépi eröforrás visszacsatolásos irányítással: automatikus korrekció a jelnek megfelelöen
- adaptív rendszerü berendezések: a jelek és beavatkozások integrált rendszere
- teljesen automatizált gépi rendszer: a jelek és beavatkozások integrált rendszere
Milyen szempontok szerint választ anyagmozgató gépet ?
A megfelelö anyagmozgatási eszközök kiválasztásának lehetséges céljai :
- a föfolyamat termelékenységének javítása
- az anyagmozgatás önmagában vizsgált költségeinek alakulása
- a nehéz fizikai munka csökkentése
A kiválasztás többtényezös döntési progléma. Az anyagmozgató rendszereket soha nem egy célnak megfelelöen választjuk ki. Ezért többféle értékelési tényezö szükséges. Konkrét számítási módszerek: KesseIring-módszer, Harris-módszer, Kendall féle rangkorrelációs módszer, Combinex- módszer, KIPA- módszer, stb.
Leggyakrabban figyelembe vett tényezök :
rakománytovábbítás szabadsági foka
- rugalmasság - szállíótképesség
- hasznos terhelés/önsúly - üzemeltetési körülmények
- üzemeltetési költség - beszerzési költség
- környezetvédelem - munkabiztonság
Milyen racionalizálási lehetöségek vannak az anyagmozgatásban ?
Az anyagmozgatás kialakításának fontosabb céljai :
- az anyagmozgatás és szállítás bérjellegü költségeinek csökkentése;
- a szállítóeszközökre esö üzemeszköz-költségek csökkentése; ˇ
- az anyagok tárolási és továbbítási költségeinek csökkentése;
- az anyagkészletekben lekötött töke költségeinek csökkentése.
Az átfutási idök csökkentésére, valamint a helykihasználás javítására az alábbi tevékenységek fordított ideit kell csökkenteni :
- szállítás, anyagmozgatás;
- a folyamattól függö, vagy pótlólagos elfekvés;
- a munkatárgy raktározása.
Az anyagfolyamat megfelelö kialakításának a következö három fontos feltétele van :
- a rendelkezésre álló hellyel kapcsolatos tényezök;
- gyártástechnikai tényezök;
- szállítástechnikai tényezök.
A rendelkezésre álló hellyel kapcsolatos tényezök
Az anyagfolyamatok kialakításánál mindig az adott hely környezeti adottságaiból kell kiindulni. Ezek a környezeti adottságok a következök :
- az üzem telephelye
- az üzemi épületek elhelyezkedése
- szállítási utak.
Az üzemi telephely kiválasztása egy többtényezös döntés eredménye, melynek fontosabb szempontjai :
- a rendelkezésre álló ipari területek kedvezö kínálata;
- a területi és szélesebb körü adóelöírások;
- a munkaeröpiac;
- az energiaellátás;
- a szállítók és vevök közelsége;
- a szállítási feltételek ( vízi, vagy közúti; vasúti csatlakozás, légi közlekedés ).
Az építési mód is befolyással van az anyagmozgató folyamat hatékonyságára. Az egyszintü épületek általában egyszerübb szállítást, és többnyire rövidebb szállítási utakat eredményezhetnek: A többemeletes épületekben viszont jól kihasználható a gravitációs anyagtovábbítás.
A rendelkezésre álló helyet tekintve a túl kis hely általában kedvezötlennek tekinthetö, ugyanakkor a túl nagy hely indokolatlanul hosszú szállítási utakat eredményez és ez
megnöveli a szállítási költségeket.
A szállítási utak tervezése során figyelembe kell venni az alkalmazott szállítóeszközt és terméket, valamint azt, hogy a szállítás egy-, vagy kétirányú lesz. Az utak tervezésekor lehetövé kell tenni a mindkét oldalú rakodást. (így például az út lehetöleg ne vezessen közvetlenül fal mellett.)
Gyártástechnikai tényezök
Mint már említettük, az anyagfolyamat vizsgálatánál tekintettel vagyunk :
- a gyártás tömegszerüségére és
- a térbeli elrendezésre.
Szállítástechnikai tényezök
Az anyagfolyamat kialakításánál a következö szállítástechnikai tényezökre kell tekintettel lenni :
- a szállított anyagok;
- a szállítandó mennyiség;
- tárolási idö.
A szállítandó anyagok lehetnek darabáruk, ömlesztett áruk, de fontos a formájuk, méretük és súlyuk is, valamint tulajdonságaik.
A szállítandó mennyiségek az anyagfolyamatban mint rakodási egységek jelennek meg, ha az anyagfajta darabáru. Ilyenkor a rakodási egység lehet egy darab tartály, rekesz, egy csomag, egy rakodólap, vagy egyéb. Az anyagfolyamat kialakítása szempontjából a legfontosabb tényezö az idö egység alatt szállítandó szállítási egységek száma.
A tárolás egy korlátozott mennyiségü készlet, a szükségletek ingadozásának a kiegyenlítésére. A gyártásközi raktárak pufferként szolgálnak az alkatrészgyártásnál a gazdaságos sorozatnagyság kialakítására, valamint az üzemzavarok áthidalására, és az egyes munkarendszerek teljesítménykülönbségének a kiegyenlítésére. A raktárak éppúgy részét képezik az anyagfolyamatnak, mint a munkahelyek és a szállító eszközök.
III. FEJEZET
Mik a termelésirányítás feladatai ?
- a termelés elökészítése
- a termelés feltételeinek biztosítása
- operatív tervezés (programozás)
- a termelés operatív irányítása
- a gyártási folyamat (és önmaga) fejlesztése
Milyen tényezök határozzák meg a termelésirányítást ?
- a termékek és a technológiai sajátosságai
- a gyártási lehetöségek (kapacitás, megbízhatóság, általános állapot)
- a vállalati környezet szervezettsége (felelösség, hatáskörök, információáramlás)
- a vállalaton kívüli környezet (a megrendelések jellemzöi, az értékesítés bonyolítása, írott és íratlan szabályok).
Ábrán vázolja a termelésirányítás elvét és elemeit !
J Kovács Zoltán : Logisztika, 100. oldal, ábra !
Sorolja fel a számítógéppel segített TIR fontosabb moduljait !
- kibocsátási ütemterv
- adatbázis
- a kibocsátási ütemtervhez kapcsolódó anyag-és félkésztermék-szükséglet meghatározása
- a kibocsátási ütemterv gyártó kapacitás-szükséglet meghatározása
- operatív programozás (a részfeladatok pontos ütemezése)
- mühelyszintü irányítás
- készletgazdálkodás, anyagbeszerzés, szerszámgazdálkodás
- költségszámítások
- a vevök kiszolgálása
- üzemfenntartás
Hogyan történik a sorozat- és tömeggyártás szükségletszámítása?
Módszer a beépülési fa. A beépülési fának, mint gráfnak a vonalai anyagokat reprezentálnak és az anyagfelhasználási normával súlyozhatók. A számok mindig azt mutatják, hogy a következö félkésztermékhez az adott alap-, vagy félkészanyagból mennyire van szükség. Ilyen módon adott késztermék mennyiséghez meghatározható az alapanyagok és félkésztermékek szükséglete. Hasonló módon számítható a gyártókapacitás szükséglet, a szerszámszükséglet vagy a költségtervezés. A beépülési fában a müveletek is szerepelnek. A fa elágazásánál, alulról felfelé haladva az élek találkozásánál találhatók a müveletek.
A fajlagos anyagszükségletet két mutatóval is megadhatja. Az egyik a fajlagos mutatószám, amely az egységnyi szükségletet jelzi, a másik pedig egy konstans szám, amelyet hozzáadunk a fajlagos alapján számított szükséglethez (szorzathoz) minden esetben, amikor a müvelet elvégzésre kerül, mivel bizonyos veszteségek lépnek fel.
Az operatív programozás során milyen lehetöségek vannak az ütemezésre ? Jellemezze öket !
Az eröforrás-szükséglet meghatározása után kerül sor a müveletek idöskálán történö elhelyezésére, az ütemezésre. Három alapvetö ütemezési algoritmus van :
- Ütemezés a legkorábbi kezdésre
Minden müveletet annyira elörehozunk, amennyire lehetséges, figyelembe véve a müveletek közötti logikai, rákövetkezési kapcsolatokat. Az ütemezés megkezdésekor átlagos kapacitással számolunk. Jellemzöje: meglehetösen biztonságos. Hátránya: az anyagokat és más eröforrásokat korán kell biztosítani, ezért költséges, viszonylag magasak a lekötött eszközök, magas a befejezetlen termelés állománya.
- Ütemezés a legkésöbbi befejezésre
Az elözö fordítottja. Mindent akkorra ütemez, amikorra éppen el kell készülnie. Itt is átlagos kapacitás során adódó müveleti idökkel indítjuk a számítást. Az ütemezést fordított - retrográd - módon végezzük el. Elsöként a legutolsó müveletet ütemezzük oly módon, hogy befejezése éppen az elöírt határidöre essen. Ezután visszafelé haladva helyezzük el a különbözö müveleteket, természetesen itt is figyelembe véve a logikai, rákövetkezési kapcsolatokat. Negatívum: a legkésöbbi idöpontokra történö ütemezésböl adódóan meglehetösen kockázatos. Bármilyen zavaró körülmény, amely tartalékidö nélküli müvelet esetén lép fel és késleltetést okoz, veszélyezteti a teljes gyártási program idöbeni befejezését. Elönye: a költségek is a lehetö legkésöbb merülnek fel, alacsony a befejezetlen készlet, ill. a késztermékkészlet aránya.
- Hálós ütemezés
Az elözö két módszer kombinálása. Itt az összes müveletet együtt kezelik, optimális anyag- és félkészkapacitás mellett.
Milyen módszerrel lehet irányítani az egyedi- és kissorozatgyártást ?
Az egyedi- és kissorozatgyártás termelésirányításában használt módszerek alapvetöen eltérnek a sorozat- és tömeggyártásnál használható módszerektöl. Az egyedi tevékenységek nehezen normázhatók, így más módszereket kell találni a megfelelö ütemezésre.
Korlátok : eröforrások, idö.
Célfüggvény : minimális - összes költség, -átfutási idö, -terhelés, egyenletes terhelés.
Az adott korlátok melletti célfüggvényértékek elérése hálós tervezési technikával biztosítható. Leggyakrabban használtak : PERT, CPM, MPM, precedence, SINETIK, PCS, PROJACS.
IV. FEJEZET
Miért van szükség készletekre ?
A készlet passzív forrás, amely közgazdasági értelemben értékkel rendelkezik. Azért van rá szükség, mert sem fizikailag nem lehetséges, sem pedig gazdaságilag nem célszerü mindig mindent ott elöállítani, ahol éppen szükség van rá. Az igények és a lehetöségek közötti eltérés kiegyenlítést, puffert igényel. Az ilyen puffer szerepét tölti be a készletezés.
Vázolja a készletezés kibernetikai modelljét !
J Kovács Zoltán : Logisztika, 116. oldal, 4. ábra !
Ez alapján a készlet az, amely a pufferként szolgál. A kínálati oldalon az input, a keresleti oldalon az output jelenik meg. Az input készletnövelö, az output pedig készletcsökkentö hatású. A kettö közötti kapcsolatot a rendelés tölti be. A rendelés az output figyelemmel kísérése mellett az inputra vonatkozik.
Milyen lehet a készletezési rendszer output folyamata ?
Kétféle típusú lehet :
- determisztikus
- sztochasztikus
Determisztikus outputról akkor beszélünk, ha az idöbenés mennyiségben meghatározott és pontosan elörejelezhetö. Ilyen általában a tömegtermelésnél fordul elö. Viszonylag könnyen kezelhetö, azonban tisztán ritkán fordul elö és általában nem párosul determisztikus inputtal. Példa: tejfelhasználás reggelihez
Sztochasztikus outputról akkor beszélünk, ha a kereslet idöben és/vagy mennyiségben véletlenszerüen jelentkezik. Pl. a berendezések tartalék alkatrészeire vonatkozó igény. A berendezések meghibásodása véletlenszerüen következik be, így elöre nem tudjuk megmondani, hogy egy adott alkatrészre mikor lesz szükség.
A sztochasztikus jellegen belül kétféle típust különböztetünk meg :
- Stacioner : a stacioner kereslet azzal jellemezhetö, hogy bár véletlenszerü, de állandó eloszlású. Ebben az esetben megfelelö számú adat összegyüjtése után az output folyamat statisztikailag elemezhetö. Példa: cipök elkopása
- Instacioner (Nem stacioner) : a nem stacioner output folyamatra jellemzöü, hogy az eloszlás is idöröl-idöre változik. Ebben az esetben az állandó paraméterü eloszlások nem alkalmasak a folyamat leírására. Példa: tányérfogyás
A részletes folyamat :
Output kiszolgálási rend igénylés kereslet (tényleges igény)
Milyen lehet a készletezési rendszer input folyamata ?
Szintén kétféle típusú lehet :
- determisztikus
- sztochasztikus
Determisztikusnak akkor tekinthetünk egy input folyamatot, ha a beérkezéseket mennyiségben és idöben elöre tudjuk. Példa: megbízható JIT beszállítás
Akkor sztochasztikus az input, ha a mennyiség és/vagy az idö elöre nem ismert. A szabályozó szerepét a megrendelés tölti be. Itt is hasonló közvetett hatás érvényesül, mint az output folyamatnál. Bár az input folyamatot a megrendelés indítja el és ez tölti be a készletezési folyamatban a szabályozó szerepét, azonban hatása a tényleges beérkezésre csak áttételesen érvényesül. A beérkezés ugyanis függ a szállítótól is. Nem mondhatjuk azt, hogy a készletfeltöltési folyamat minden mozzanata a megrendelö irányítása alatt áll. Legalább két szereplövel kell számolni.
A sztochasztikus jellegen belül kétféle típus:
- stacioner : példa: csomagküldö szolgálat
- instacioner : példa: beszerzés különbözö beszállítóktól
Ismertesse a készletezés költségtényezöit !
3 részre oszthatók :
készlettartási költségek :
- a termék fizikai létével kapcsolatos költségek;
- a készlet értékjellegéhez kapcsolódó költségek;
a készlet-utánpótlás költségei;
a hiány költségei.
Ismertesse és jellemezze a készletezési rendszer alapvetö müködési stratégiáit !
Az input idöpontjára vonatkozó kérdés : MIKOR ?
Az input mennyiségére vonatkozó kérdés : MENNYIT ?
MIKOR ? MENNYIT ?
1. Elöre adott, egyenlö T idöközökben 1. Egyenlö q nagyságú tételekben
2. Amikor a készletmennyiség egy adott, 2. Akkora mennyiséget kell rendelni,hogy
s szint alá csökken. beérkezéskor maximális, S készletszint legyen.
1-1 T-q :
Elöre adott, egyenlö idöközökben, egyenlö q nagyságú tételek rendelését írja elö. Ebben az esetben a készletszint csak akkor tartható viszonylag állandó értéken, ha a felhasználás is állandó ütemü, továbbá a beérkezés is egyenletes és a felhasználással azonos ütemü. Ez a módszer nem képes eltéréseket kiegyenlíteni, az ilyen jellegü müködési stratégia nem alkalmas a szabályozó szerepének a betöltésére.
1-2 T-S
Állandó idöközbenmaximális szintre töltjük fel a készletet. Ezt ciklus stratégiának hívjuk. A készletszintet nem figyeljük, hanem bizonyos T ciklusidö eltelte után ellenörizzük a készleteket és döntünk a beszerzésröl. A beszerzendö mennyiséget úgy határozzuk meg, hogy figyelembe vesszük a t beérkezési idö alatt várahtó felhasználást is. Így a beszerzendö mennyiség mindig különbözö q1,q1,.qn attól függöen, hogy a beérkezésidöpontjában várható készletszinthez képest mennyi szükséges az S készletszint eléréséhez. Elönye: nem igényel folyamatos ellenörzést, a rendelési munkák ütemezhetöek. Hátránya: változik a megrendelt tétel, mindig újra és újra kell számítani a beszerzendö mennyiséget, véletlen hatások esetén a rendszer nem nyújt biztonságot, ill. magas készletszint kialakítását írhatja elö. Alkalmazási területei: kevéssé ingadozó felhasználás, elöírt rendelési határidök, ahol viszonylag magasak a készlet ellenörzési és rendelési költségek.
2-1. s-q:
A minimális rendelési szint elérése esetén adott rendelési tétel. Ez az úgynevezett kétraktáras készletezési stratégia. Ennél a stratégiánál folyamatos készletfigyelést alkalmazunk. Amikor a készletfigyelés azt mutatja, hogy a készletszint elért egy s szintet, akkor q mennyiségre adunk fel megrendelést. Az s készletszint egy második, biztonsági raktárkészletnek is tekinthetö, aminek felhasználására csak a beérkezési idö alatt kerül sor. Elönye: nagyfokú automatizmussal rendelkezik. Képes kiegyenlíteni a különbözö és idöben különbözöen jelentkezö igényeket. Hátránya: erösen ingadozó szükséglet esetén készletigényes, kevéssé véd a hiány ellen, valamint folyamatos készletellenörzés igényel. Alkalmazása: ha szükséglet kevéssé ingadozik a beszerzédi idö rövid, ha a készletezés és a hiány költségei viszonylag magasak.
2-2 s-S:
A minimális szint elérése esetén a készletet maximális szintre tölti fel. Ez a stratégia az úgynevezett csillapításos müködési stratégia. Folyamatos készletfigyelés történik és az s szint elérésekor rendelik meg a beszerzendö mennyiséget. A beszerzendö mennyiségnél figyelembe veszik a beszerzési idö alatt várható fogyást és emiatt nem lesz állandó a beszerzendö mennyiség, hanem egy olyan mennyiségre vonatkozik a megrendelés, ami a t beérkezési idö eltelte után a készletszintet S értékre tölti fel. Elönyei: a szükségletek alakulásától függöen választható meg a rendelés idöpontja, a maximális készletszint bahatárolt. Hátránya: folyamatos ellenörzés igényel, véletlen ingadozásnál magas készletszint vagy gyakori rendelés. (Magas utánpótlási költség.) Alkalmazása: ahol a készletezési és hiányköltségek viszonylag magasak.
Készletezés müködési stratégiái példákkal :
Ciklikus : tüzifa; Kétraktáras : cukor; Csillapításos : benzin.
35. Csoportosítsa a készletezési modelleket ! Jellemezze az egyes csoportokat !
A készletezési modellek matematikai modellek, amelyek a készletezéssel kapcsolatos problémák leképezésére szolgálnak.
Csoportosítása :
- optimáló, optimalizáló modellek :
A rendszer költségoptimális müködésének meghatározására szolgálnak. A rendszer céljainál ismertetett elveknek megfelelöen, valamilyen feltételrendszer mellett egy (általában költség) függvény szélsöértékének a meghatározására irányulnak.
megbízhatósági modellek:
A korlátozást egy elöírt valószínüségérték jelenti, amely a hiány fellépésének vagy elkerülésének a valószínüségét jelenti és a cél olyan rendszerparaméterek meghatározása, amely mellett ez a feltétel teljesül. A megbízhatósági modellek általában nem tartalmaznak költségtényezöket. A költségtényezök a megbízhatósági értéket befolyásolják, amit úgy kell elöírni, hogy a rendszer költséghatékony legyen.
leíró modellek:
Nem közvetlenül valamilyen problémamegoldásra, hanem az adott rendszerállapot leírására szolgálnak.
Ismertesse az optimális tételnagyság modelljét (Nincs hiány)
Ez volt a készletezés elsö modellje és meglehetösen erös megkötéseket tartalmaz. Emiatt gyakorlati alkalmazhatósága kétséges. Jellemzöi: Az input determisztikus és diszkrét. Megadott állandó idöközönként állandó mennyiséget rendelünk és ez a megrendelt mennyiség azonnal hiánytalanul beérkezik. Az output szintén determisztikus, de folyamatos. A modellben hiány nem megengedett, ennek következtében hiányköltség nem lép fel. A felhasználás állandó és egyenletes. A költségtényezök közül a modell kétféle költséget tud figyelembe venni. A c1 készlettartási költséget, valamint a c3 utánpótlási költséget. A modell optimáló típusú készletezési modell, ami annyit jelent, hogy olyan rendszerparamétereket keresünk - ebben az esetben a T rendelési idököz ill. a q rendelési tétel - , amelyek mellett a rendszer müködtetésének összköltsége minimális.
Ismertesse az optimális tételnagyság modelljét hiány esetén !
Az elözö modellhez képest az egyetlen különbség, hogy ez a modell megenged hiányt. A kielégítetlen kereslet nem marad meg, törlödik.
Ismertesse a termelési készletezési modellt !
Jelölések
felhasználási ráta [db/óra] : r
gyártási ráta [db/óra] (kapacitás!) : gy
készlettartási költség [Ft/(db/óra)] : c1
utánpótlási költség [Ft/alkalom] (átállás!) : c3
a gyártás beindításának ciklusideje : T
Bevezetett segédváltozó
gyártási idö [db/óra] : Tgy
Készletalakulás a termelési készletezési modellnél
J Kovács Zoltán : Logisztika, 148. oldal, 4 ábra !
Hogyan épülnek fel a megbízhatósági modellek ?
Ezek a készletmodellek sztochasztikus input és/vagy sztochasztikus output kezelésére alkalmasak. Céljuk : egy adott tervidöszak elejére olyan M indulókészlet meghatározása, amely mellett nem fordul elö hiány.
Vázolja fel a készlet alakulását különbözö megbízhatósági modell esetén:
J Kovács Zoltán : Logisztika, 153. oldal, legalsó ábra !
41. Hogyan használható a VisSim a készletezési rendszerek szimulálására ?
A készletezési modellek nemcsak arra alkalmasak, hogy felhasználásukkal számításokat végezzünk, hanem megfelelö eszközök felhasználásával müködtethetjük is öket. Ez a szimuláció. A szimuláció segítségével megvizsgálhatjuk pl. egy tervezés alatt álló rendszer várható müködési sajátosságait. A szimulációra ma már többféle számítógépi program áll rendelkezésre, ezek egyika a VisSim programcsomag.
A VisSim-ben az ún. vizuális programozás módszerével építhetök fel a modellek. A felhasználó a képernyön különbözö blokkok összekötésével alakítja ki a kapcsolatokat.
Egy ilyen, a csillapításos müködési stratégiát megvalósító modell látható a 4.15 ábrán.
J Kovács Zoltán : Logisztika, 157. oldal, 4.15. ábra !
Vázolja a különbözö készleteket és kapcsolatukat a vállalatnál !
J Kovács Zoltán : Logisztika, 162. oldal, 4.19. ábra !
Jellemezze az inkurrens, immobil és felesleges készletet !
Inkurrencia : Inkurrensnek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek iránt - bizonyos idö eltelte óta - nem mutatkozott kereslet. Az inkurrens anyagokat a nyilvántartási rendszerben (p. számítógépes készletnyilvántartási rendszerböl történö lekérdezés)úgy ismerhetjük fel, hogy a legutolsó kivét viszonylag régen történt. Gyorsan beszerezhetö anyagoknál ez az idöszak rövidebb, míg a lassan, nehezen hozzáférhetö értékesebb anyagoknál hosszabb.
Immobília : Az immobília nem mozgó készletet jelent, vagyis olyan anyagokról van szó, amelyek készlete állandó, mégpedig olyan módon, hogy arra sem bevét, sem pedig kivét nem történt. Ebben az esetben már nemcsak az utolsó kivét, hanem az utolsó bevét dátumát is figyelni kell.
Felesleges készlet : Azokból az anyagokból álló készleteket nevezzük így, amelyeket feleslegesnek nyilvánítanak. Ez egy döntési kategória, ennek megfelelöen a feleslegessé nyilvánítás nem történhet pusztán számítógépi algoritmus felhasználásával, ez emberi döntést igényel. A felesleges anyag képzödhet inkurrens vagy immobil anyagokból, de más módon is, pl. egy már nem használt technológiához vásárolt anyag, alkatrész, amelyet egy már nem használt géphez tartottunk készleten, ill. az az anyag, amelyet valamilyen minöségromlás miatt már nem használhatunk fel, ill. téves beszerzés miatt keletkezett készlet is lehet ez.
Milyen fontosabb tevékenységek vannak az anyaggazdálkodáson belül ?
- a termelés anyagszükségletének meghatározása - anyagtervezés, készletelemzés
- anyagbeszerzés - raktározás, tárolás, készletezés
- a termelés anyaggal való ellátása - anyagelszámolás
- költségelemzés
Hogyan lehet anyagnormákat képezni ?
- becsült norma
- statisztikai alapon képzett norma
- müszaki gazdasági elemzéssel elöállított norma (analítikus módszer)
46. Ismertesse a beszerzés lépéseit !
1. a beszerzési lehetöségek feltárása ajánlatkérés
3. megrendelés 4. teljesítés
Milyen adatok találhatók az anyagforgalmi (BE,KI,VISSZA) bizonylaton ?
Az anyagtörzs-állomány egy lehetséges adattartalma
- Cikkszám; - Megnevezés;
- Méret; - Minöség;
- Mennyiségi egység; - Elszámolóár;
- ITJ szám; - Anyaggazdálkodó,Gépészeti,Könyvelési osztályozó kód;
- Saját rajzszám; - Szabványszám;
- Fökönyvi számlaszám; - Régi cikkszám :(ha volt változás);
- Érvényességi kód.
Raktárforgalmi adatok
Fejléc-adatok : Tétel-adatok :
- Bizonylattípus-kód; - Tételsorszám;
- Bizonylat sorszám; - Cikkszám;
- BE : - szállítólevél-szám; - Mennyiségi egység, (kód);
- KI : - költséghely, vagy - Mennyiség;
- költségviselö - Elszámoló ár;
- BE : - rendelésszám; - Érvényesség
- KI : - munkaszóm- Feldolgozottság.
- Raktár jele;
- Mozgásnem;
- Dátum;
- Utalványozó;
- Rögzítö, könyvelö.
Milyen adatok vannak a raktári nyilvántartó kartonon ?
- Cikkszám, - Raktárkód,
- Az utolsó készletnövekedés dátuma, - Az utolsó készletcsökkenés dátuma,
- Nyitókészlet az év elején, - Összes növekedés január 1-jétöl,
- Összes csökkenés január 1-jétöl, - Tárgyhavi összes növekedés,
- Tárgyhavi összes csökkenés, - Aktuális készlet.
49. Hogyan épül fel az anyaggazdálkodás szervezete ?
J Kovács Zoltán : Logisztika, 178. oldal, 4.22. ábra !
Az anyagbeszerzésen történik az igénylések gyüjtése, kezelése.
A raktárban történik az áruk átvétele, tárolása, kiadása és a mennyiségi nyilvántartás.
Az anyagkönyvelés jelenti az értékbeni nyilvántartást és megalapozza az elszámolást.
A statisztikai részleg feladata a - föként hatósági - statisztikák, jelentések készítése, az anyagtörzskönyvek, törzslapok vezetése, valamint az ebböl adódóan az új anyagok besorolása is gyakran ennél a szervezeti egységnél történik.
50. Melyek az anyagforgalom fontosabb reál és informatikai folyamatai ?
J Kovács Zoltán : Logisztika, 179. oldal, 4.23. ábra !
Mi a különbség a manuális és a korszerü számítógépes rendszer között ?
A hagyományos (manuális) rendszerben különbözö helyen találhatók az adatok. Megfigyelhetö, hogy a manuális rendszerben az anyagokról az adatok tárolása meglehetösen redundáns. Különbözö adatok (különösen a törzsadatok) különbözö helyeken is megjelennek. Emiatt az adattárolás meglehetösen megbízhatatlan, mivel változás esetén nem garantált a mindenütt történö adatkarbantartás.
Ezzel szemben korszerü, centralizált számítógépes rendszerben az adott redundancia az optimális mértékre csökkenthetö. Az ilyen rendszer a hardverrel szemben nagyobb követelményt támaszt, mint amit általában ma a személyi számítógépre alapozott rendszerek nyújtani tudnak.
52. Milyen törzsadatokat tartunk nyilván az anyaggazdálkodási rendszerben ?
A számítógéppel támogatott anyaggazdálkodási rendszerben az alábbi adatfajták fordulnak elö
- Törzsadatok : anyagtörzs (cikktörzs); kódtáblák;
- Változó adatok : anyagforgalom; raktári készlet; könyvelési adatok; statisztika; vezetöi
információk.
53. Milyen kódtáblák szerepelhetnek a számítógépes anyaggazdálkodási rendszerben ?
- 2. számlaosztály; - 6. számlaosztály (költséghelyek);
- 7. számlaosztály (költségviselök, termékek); - mennyiségi egységek;
- anyaggazdálkodó osztályozó kód; - gépészeti osztályozó kód;
- könyvelési osztályozó kód; - mozgásnem;
- raktár; - munkaszám;
- utalványozó; - raktáros;
- anyaggazdálkodó; - stb.
54. Melyek a tipikus outputjai a számítógépes anyaggazdálkodási rendszernek ?
- a rögzített bizonylatok listája;
- hibalista;
- anyagforgalmi kimutatás : cikkenként, fökönyvi számonként (2. számlaosztály),mennyiség,
érték;
- anyagforgalmi kimutatás : fökönyvi számonként;
- mozgásnem;
- készletkimutatás;
- anyagfelhasználási kimutatás : 6.
számlaosztály szerint; 7. számlaosztály szerint,
munkaszám szerint, utalványozó szerint
V. FEJEZET
55. Miért kritikus a megbízhatóság a logisztikai rendszerek esetén ?
Az anyag és információ zavartan áramlása csak úgy biztosítható, ha az ehhez szükséges berendezések megbízhatóan üzemelnek. A logisztikai folyamatok - mint a termelés, szállítás, készletezés - a véletlennel eröses terheltek. Az igények változhatnak, a berendezések meghibásodhatnak.
A rendszer megbízhatósága az elemek megbízhatóságától és kapcsolatától függ.
56. Milyen karbantartási stratégiák lehetségesek ?
3 P (Prediktív - elörejelzö, Preventív- megelözö, Pánik - ..)
A karbantartás magában foglal minden olyan tevékenységet, amely ahhoz szükséges, hogy a rendszer vagy termék szolgáltatásra képes állapotát fenntartsuk vagy helyreállítsuk.
A karbantartás felhasználható eseti és ciklikus, valamint állapotfüggö karbantartásra.
Javító karbantartás, eseti stratégia
Magába foglal minden elvégzett, nem ütemezett karbantartási tevékenységet, amely a rendszer vagy termék meghibásodása eredményeképpen vált szükségessé abból a célból, hogy a rendszer müködöképességét meghatározott körülmények között helyreállítsa. Hibaazonosítás, behatárolás, elhatárolás, szétszerelés, alkatrész-eltávolítás és -csere, helyben történö javítás, összszerelés, ellenörzés, állapotellenörzés
Megelözö karbantartás, ciklusidö szerinti stratégia
Minden olyan ütemezett karbantartási tevékenységet tartalmaz, amely a rendszer vagy a termék meghatározott állapotának helyreállítása érdekében történik. Ismétlödö ellenörzések végrehajtása, állapotfelügyelet, kritikus részek cseréje és beszabályozása, kiszolgáló tevékenységek, pl. kenés, üzemanyaggal feltöltés, stb. is.
Az elörejelzésen alapuló vagy állapotfüggö karbantartás
a berendezés állapotától függöen hatjták végre. Ehhez állapotfigyelést kell végezni. Az állapotfigyelésnek különbözö megoldásai vannak, amelyeket összefoglalóan müszaki diagnosztikának hívunk.
57. Hogyan lehet elkészíteni egy logisztikai rendszer megbízhatósági modelljét ?
A készletezési rendszerek számszerü, normatív leírására készletezési modellek szolgálnak. Ezek felhasználásával a fenti négy bíró jellemzö terület bizonyos számszerü mutatóinak ismeretében más mutatószámok (például rendelési idököz, rendelési tételnagyság) kiszámítható. Ma már többszáz készletezési modell áll rendelkezésre. Ezek jelentós része egy bizonyos szempontból alapvetöen két modellcsaládba sorolható be:
- optimáló és - megbízhatósági
modellek. Az optimáló modellek olyan megoldást szolgáltatnak, amelyek az adott (és a modellben figyelembe vett) feltételek mellett optimális megoldást jelentenek. Ez többnyire költségminimumot jelent.
A megbízhatósági modellek megadják azt a készletet, amennyivel sztochasztikus in- és output esetén adott biztonsággal (megbízhatóság) nem lép fel hiány.
Bármelyiket is tekintjük, megállapítható, hogy ezek önmagukban a logisztikai rendszerekben felmerülö szinergikus hatások és költségkonfliktusok kezelésére csak korlátozottan alkalmasak.
Nagyobb (logisztikai) rendszer megbízhatósági modelljébe történö beépítésre a megbízhatósági típusú modellek látszanak alkalmasnak, mivel a funkcióellátó képesség
valószínüség formájában adott.
A hazai gyakorlatban ezek közül a Prékopa - Ziermann modellcsalád terjedt el.
Néhány probléma az alkalmazással kapcsolatban :
- csak egyenletes eloszlású in- és output kezelésére alkalmasak;
- egy megadott (T) tervidöszakban kell gondolkodni;
- a költségeket figyelmen kívül hagyják (illetve csak közvetetten, a kockázaton keresztül veszik figyelembe);
- nem nyújtanak információt a hiány várható eloszlásáról.
Ezeknél a modelleknél tehát a költségek figyelembevételével elöször ki kell számítani, hogy milyen megbízhatósági szintet kell elöírni a készletezési alrendszer számára, majd ez alapján ki lehet számítani a keresett adatokat.
Kérdés az, mennyi legyen az elöírt biztonsági szint.
Hagyományos felfogásban ehhez a készlettartási-, hiány- és utánpótlási költséget használják fel.
Összrendszer szintjen tekintve azonban nyilvánvaló, hogy az így kapott eredmények nem garantálnak globális optimumot, költségkonfliktus léphet fel. Például: a rendszer készletezés utáni alrendszerei alacsony megbízhatóságúak lévén nem tudják kihasználni azt, hogy a készlet nagy biztonsággal rendelkezésre áll, vagy figyelmen kívül marad egy másik lehetséges készlet vagy gyártás.
A megoldást az jelentheti, hogy a teljes logisztikai rendszer megbízhatósági modelljébe beépítjük a készletezést, és így végezzük el az optimálást. Ekkor megkapjuk azt, hogy mekkora költségek ráfordításával, milyen biztonsággal kell müködnie az illetö alrendszemek.
Kérdés, hogyan lehet ezt a beépítést elvégezni ?
Kézenfekvönek tünik, hogy mindazokat a leíró jellemzöket, amelyeket használtunk más rendszerelemek (müveleti egység, karbantartás, környezet) leírására, megpróbáljuk értelmezni a készletezésre, mint rendszerelemre.
1. Müködési út: a készletezés lehet eleme e müködési útnak. A müködési út megszakad,
ha hiány lép fel. Több készlet alkothat párhuzamos müködési utat.
2. A hibamentes müködési idök eloszlása: annak megadása, hogy két egymást követö
hiány között eltelö idö milyen eloszlást követ.
3. Az állásidök eloszlása: A hiány idötartamának eloszlása.
4. A müködés haszna : 1 óra alatt termelödö haszon rendszerszinten.
5. Egy alkalommal
történö leállás költsége: két hiány közötti idöszakban az átlagos
készlettartási, utánpótlási költség összegéhez hozzáadva a hiányköltség
alkalomtól függö része (c1+c3+c2alkalom).
6. Egy órai leállás
költsége: a hiányköltség idötöl függö része (c2idö )
Mint a fentiekböl látható, nincs akadálya annak, hogy a készletezési
elemeket beépítsük egy rendszer megbízhatósági modelljébe. Mint azt már
megtanultuk, ez a fajta modellmüködtetés a szimuláció.
Ezzel lehetövé válik azt megvizsgálnunk, hogy a különbözö javítási, módosítási elképzelésünknek mi a várható hatása a valóságban.
Ha különbözö megbízhatóságra elvégezzük a futtatásokat, megkapjuk, hogy a készletezési alrendszemek (mint elemnek) milyen megbízhatósággal kell müködnie. Ebböl kiindulva a megfelelö készletezési modell felhasználásával a készletezés hiányzó paramétereit kiszámíthatjuk.
Megoldható az is, hogy a karbantartási és a készletezési stratégiát közös modellben tudjuk optimálni.
VI. FEJEZET
58. Miért alakulnak ki sorok ?
Az anyagok és az információ áramlása különbözö helyek között történik. Ezen helyek egyik fontos jellemzöje az átbocsátóképessége. Bizonyos helyeken gyorsan átjut az anyag, míg másutt várakozásra kényszerül, feltorlódik, sorok alakulnak ki. A legtöbbször azért alakulnak ki sorok, mert a kiszolgáló egységek kapacitása nem éri el a pillanatnyi igények szintjét.
59. Ismertesse a sorban állási rendszer összetevöit !
A sorok modellezésekor a következöket vizsgáljuk :
- mi alkotja a sort - a forrás
- a várakozási sor - a kiszolgáló egység.
J Kovács Zoltán : Logisztika, 214. oldal, 6.1. ábra !
60. Milyen közös vonásai vannak a készletezésnek és a sorban állásnak ?
Mindkét esetben anyagáramlási problémáról van szó.
61. Hogyan modellezhetö a VisSimben egy sorbanállási rendszer ?
J Kovács Zoltán : Logisztika, 220. oldal, 6.4. ábra !
A kiszolgáló egység kapacitása 0,42. Ez azt jelentio, hogy ennyi mennyiségi egységet tud átbocsátani (kiszolgálni) egy idöegység alatt.
A beérkezések (a sorhoz csatlakozások) között eltelt idö véletlenszerü, exponenciális eloszlású. A l = 0,5 érték azt jelenti, hogy a két beérkezés között eltelö átlagos idö 2.
Ilyen paraméterek mellett gyakori a sorok kialakulása.
VII. FEJEZET
62. Mit kell figyelembe venni egy logisztikai rendszer tervezése során ?
Külsö (környezeti) tényezök
- politikai - gazdasági
- társadalmi - müszaki
Belsö tényezök
- személyzet - technológia
- pénzügyek - nyereségesség
Lehetséges stratégiai célok
- költségcsökkentés - tökeigény csökkentése
- müködés javítása
Lépései
- a vállalati célok kitüzése és stratégia kidolgozása
- a vevöknek a
logisztikai rendszerrel szemben támasztott igényeinek meghatározása,
különös tekintettel a kiszolgálásra
- a logosztikai rendszer részletes tervezése. Ennek keretébenlegalább a következö részrendszerek kialakítása történik : üzemelhelyezés, készletezés, tárolás, anyagmozgatás, kezelés, szállítás,
- müködési stratégia kidolgozása
- tervezési rendszer
- információs rendszer
- szervezetkialakítás
- az integrált logisztikai rendszer megtervezése
- a teljesítmény mérési módjainak meghatározása a visszacsatoláshoz
63. Milyen költségkonfliktusok mellett kell optimalizálni az integrálás során ?
J Kovács Zoltán : Logisztika, 230-231. oldal, 7.1.-7.5. ábra !
64. Milyen megoldásokat ismer a logisztikai szervezet elhelyezésére ?
- létesítmények számának, méretének és elhelyezésének meghatározása
- a feladási pontok (források) és készletezési helyek viszonya
- idegen létesítmények és szolgáltatások (tárolás, szállítás, gyártás) igénybe vétele
Találat: 5090
