Lépcsők

05. előadás: Lépcsők

Tartalom:

Alapfogalmak

A lépcső részei és azok méretei

Külső lépcsők

Belső lépcsők

A lépcsőfok kialakítása

A lépcsők szerkezeti típusai

Lépcsőszerkesztés

Korlátok

Alapfogalmak

A lépcsők rendeltetése: A lépcső szintkülönbségek leküzdésére szolgáló, "fogazott lejtő".

Követelmények a lépcsővel szemben támasztott követelmények:

építészeti,

forgalmi,

tartószerkezeti,

épületszerkezeti és

kiviteli szempontúak.

Kiemelve a forgalmi szempontokat, a lépcső rendszere, szélessége, hajlásszöge és biztonsága meg kell feleljen:

az épület rendeltetésének,

a lépcső jellegének (fő- vagy melléklépcső),

a forgalom nagyságának és

a használat módjának.

Lépcsőformák:

egyenes karú, egy-, két-, három- (vagy több-) karú lépcsők;

íves, kör- és csigalépcsők;

különleges alakú lépcsők.

Közlekedés-biztonsági és műszaki megfontolásokból a legtöbbször - nagy és lökésszerű forgalmú épületekben mindig - egyenes karú lépcsőket építenek. Ezeket a lépcsőket világos erőjáték, egyszerű szerkezeti és csomóponti kialakítás jellemzi.

A változatos formálású - többnyire íves alaprajzú - különleges lépcsőket az építészeti hatás érdekében (a közlekedési célokból szükséges lépcsőkön felül) építik, pl. hotelek előcsarnokaiba, reprezentatív üzletek galériáihoz.

A lépcső részei és azok méretei

A lépcső elemei:

az alapelem a fok, magassága és belépési szélessége méreteinek viszonyától függ a lépcső meredeksége, ez határozza meg a lépcső hajlásszögét s ezzel a lépcsőjárás fáradságát;

a méretek megállapításához használt összefüggés: 2m+sz=61-64 cm (leggyakrabban 63) cm;

a fokok egymásutánja (minimum 3, maximum 15) adja ki a lépcsőkart; melynek szélességét a várható forgalom alapján határozzák meg (egy főre 60 cm-t számítva); az egyenes karok közepén jelölik ki a járóvonalat;

A karszélesség méreteiről tájékoztat a táblázat:

a karok közé iktatott vízszintes szakaszok a pihenők; hosszuk egyenes karú lépcsőknél n 63 cm + sz (sz: a fok belépési szélessége), kétkarú lépcsők közbülső pihenőjénél: a karszélesség + 10 cm, érkező pihenőjénél: a karszélesség + 20 cm;

a karok által közbezárt térrész az orsótér, hossza (n+1) sz (n: az egy karban lévő belépések száma);

a közbülső pihenő, az orsótér és az érkező pihenő együttesen adja ki a lépcsőház hosszirányú méretét, a szélességi méret a karok és az orsótér szélességének összege;

a szerkezeti síkok közötti tiszta méret (űrszelvény) ³ 2 m.

Külső lépcsők

Kerti és tereplépcsők:

az épülettől függetlenek,

a környezet hangulatához igazodóan, természetes anyagokból és formálással,

alacsony hajlásszöggel,

a csapadékvíz elvezetését megoldva, a talajrámosódást megelőzve építik.

Előlépcsők:

az épülettel összefüggnek,

a kialakítását, szerkezetet az épület jellege és a szintkülönbség határozza meg,

egy- és háromfokos változataik gyámolító szerkezete az épülettel együtt dolgozik;

a nagyobbakat az épülettől független szerkezetek gyámolítják;

beépítésük akkor kedvező, ha becsatlakozásuknál az épület szigetelése zavartalanul kialakítható;

előregyártott és fűtött változataik a bejárat csapadék (eső-, hó-) védelmére is jó megoldást kínálnak.

Aknalépcsők:

az épület járdaszint alatti helyiségeinek megközelítését szolgálják;

régen szigetelt változatban épültek;

szerkezetei ma szigetelés nélkül, fagyálló anyagokból készülnek;

alsó, érkező felületén a vizet összegyűjtik és elvezetik;

a véletlen baleset ellen, pl. korláttal védettek.

Belső lépcsők

4.1. A lépcsőfok kialakítása

Fokok anyaga szerinti csoportosítás:

Kő (kemény mészkő, márvány, gránit) és műkő (műkő kéreggel készülő beton) fokok:

tömb- és ékszelvénnyel (ez utóbbiak befalazott vége szintén tömbszelvényű),

az egymásra támaszkodást segítő támhoronnyal,

érdesített járófelülettel,

a tisztítás szempontjait figyelembe vevő profilozással készítve,

(sajátos változat az előregyártott, állítható sz/m arányú fok).

A vasbeton lépcsők fokai, melyek burkolata lehet:

cementsimítás, helyszíni műkő;

kő, előregyártott műkő;

kerámialap;

fa, stb.

Falépcsők: a fokok ragasztott szelvényekből készülnek.

Acéllépcsők: a fokoknál a csúszásmentességnek kiemelt jelentősége van.

Megjegyzés: a pihenők burkolatának és a lépcsőt kísérő lábazatoknak az anyagát a fokkal összhangban kell megválasztani

A lépcsők szerkezeti típusai

A csoportosítás anyag és szerkezeti működés szerinti:

Kő (műkő) lépcsők:                 1. lebegő és

2. gyámolított szerkezettel;

Vasbeton lépcsők:                   1. monolit és

2. előregyártott változatokban;

Falépcsők;

Acéllépcsők

Kő (műkő) lebegő lépcsők

Jellemzés:

egyik végén befogott, másik végén alá nem támasztott ékszelvényű (s ezzel csökkentett súlyú) fokok sorából áll;

a maximális karszélesség: 1,30 m;

a lépcsőtartó fal vastagsága: ³ 38 cm;

a falba nyúló végnél  tömbszelvényű fokok befalazási mértéke: ³ 12 cm, minden 5. foknál 25 cm;

a fokok kapcsolata támhornyos, egymásra, s a pihenőre támaszkodnak;

a közbülső pihenő: lemez; az érkező pihenő: födémszerű kialakítású;

a fokok beszorítására nyílással áttört falaknál ellen-boltöv, nyílásáthidaló gerenda szolgál;

építésük megülepedett falakba utólag bevésve, állványról történik.

Kő (műkő) gyámolított lépcsők

Történelmi szerkezeteknél tömbszelvényű fokokkal, födémszerű pihenőkkel készülnek.

A gyámolítás módjai:

falakkal,

boltozattal;

falakkal és az orsótér felől pillérekkel alátámasztott (ún. hattyúnyak) boltövekkel;

a 19. századtól többnyire acélgerendákkal.

Monolit vasbeton lépcsők

Készülhetnek:

konzolos (£1,3 m karszélességű) és

gyámolított (jellemzően lemezgyámolítású) szerkezettel.

A vasbeton lemezlépcsők kialakíthatók:

kéttámaszú, egyenes tengelyű,

kéttámaszú, egyszer tört,

kéttámaszú, kétszer tört szerkezetként, tipikusan kétkarú változatban, de

három és négy karral is, az orsótérben felvonóval, célszerűen az épületet merevítő magként kialakítva.

Előregyártott vasbeton lépcsők

Változataik méretükkel, s így súlyukkal az épület egyéb szerkezeteihez (s ezzel az alkalmazott emelőgép teljesítményéhez) igazodnak. Így:

a kiselemes előregyártott lépcsők a falazott, előregyártott vasbeton gerendás födémet alkalmazó lakóházépítés szerkezetkörébe tartoznak;

a középelemesek a faltömbös építésre jellemzőek;

a nagyelemesek pedig a házgyári paneles épületek tipikus szerkezetei.

A monolit vasbeton lépcső építése (a bonyolult zsaluzás és vasszerelés miatt) nehézkes, az építési folyamatot lassító tevékenység. Manapság ezért monolit vasbeton teherhordó szerkezetes épületeken is előszeretettel alkalmaznak nagyelemes előregyártott lépcsőket. Ez magában rejti a lépcsők kényes problémája, a lépés-hanggátlás megoldási lehetőségét is, a szerkezeti elemek felfekvési helyeinek rugalmas anyagú megtámasztása útján.

Falépcsők

Két fő csoportjuk:

a szerény igényeket kiszolgáló, alárendelt (pl. padlás-) lépcsők, melyek jellemzői:

az egyszerű, többnyire pofapallós szerkesztés;

a fokok kapcsolata a pallókhoz bevésett, bemetszett vagy rányergelt (a kétoldali tartó palló fogazott felső élére ráfektetett járólapos) kivitelű;

a pofapallók szétcsúszását csavarozott vonórudak akadályozzák meg;

a pallók végpontjait közvetítő acél szerelvényekkel rögzítik a födémekhez.

az igényesebb tereket (pl. családi házak szintjeit) összekapcsoló, belső lépcsők, melyek

gyámolítása, alátámasztása meglehetősen nehézkes,

alkalmazását a tűzvédelmi követelmények behatárolják (jellemzően azonos bérleményen belüli lépcsők),

szép példái az épület-asztalos mesterséget dicsérik.

Acéllépcsők

Üzemi épületek, lakó- és középületek üzemi jellegű terei (pl. kazánházak) kiszolgálására valók. Jellemzésük:

nagyon racionálisan, általában gerendagyámolítással (pofaelemek közé) szerkesztve,

egykarú, vagy csigalépcsőként,

merevített peremezésű, csúszásvédelemmel kialakított fellépőkkel építik.

Igényes változatai, bennmaradó zsaluzatként kibetonozott acéllemez profilelemekkel - esetenként akár kő fellépőkkel is - modern terek szerkezeteiként fordulnak elő.

Lépcsőszerkesztés

A vasbeton lemezgyámolítású lépcsőknél az a megoldás minősül esztétikusnak, amikor a pihenőlemez orsótér felöli szélének az induló és érkező karokat gyámolító lemezekkel való összemetsződése (az alsó síkon) egy egyenesbe esik. Gerendagyámolítás esetén ugyanez érvényes a gerendák alsó síkjára. A pihenő nagy szerkezeti vastagsága esetén, az induló és érkező lemezek alsó síkjainak a pihenő homlokoldalán azonos magasságban kell becsatlakozniuk. E szabály érvényesülésének szerkesztéssel lehet eleget tenni.

A helyszűke miatt húzott fokokkal kialakított lépcsők szerkesztését - a biztonságos közlekedés érdekében - szigorú geometriai szabályok kötik

Korlátok

A lépcsőkorlát egyszerre biztonsági és dekorációs elem. Az előírások szerint:

háromnál több lépcsőfok esetén már korlátot kell építeni;

a korlát magassága (h) minimum 80 cm (mellvéd esetén 1,0 m mínusz a szerkezet vastagsága); íves lépcsőknél és 12 m fölötti magasságnál: h > 1,10 m;

a gyerekek biztonsága érdekében az elemek osztástávolsága maximum 12 cm, a járófelület fölött mért hézag £ 4 cm, és a korlátra nem lehet felmászni;

ha a karszélesség: sz £ 1,50 m: egy oldali, sz = 1,50 - 2,50 m: kétoldali kapaszkodó kell, sz > 2,50 m esetén középen szabadon álló kapaszkodó is szükséges;

a fogózó formája, anyaga fogható legyen, s az irányváltásnál ne szűkítse le a teret;

a korlát elemei ma kész felülettel, beszerelésre alkalmas állapotban kerülnek ki a helyszínre;

rögzítésük célszerűen utólag szerelt, a megkívánt erőhatások felvételére alkalmas kell legyen.

Irodalom:

Gábor L.: Épületszerkezettan I. (166-228. old.)

Széll L.: Magasépítés I. (353-358. old.

Fáczányi Zsuzsa: Lépcsők, Ybl Főiskola, jegyzet

Frick, Knöll: Baukonstruktionslehere 2. (283-335. old.)