KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

A ZELEMÉRY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

A dokumentum Hajdúböszörmény Város Önkormányzata  Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzésben foglalt adatok alapján készült. Az intézkedési terv összhangban van vonatkozó Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervben foglaltakkal (a települési intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását támogatja az intézményi intézkedési terv), és az intézmény működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, különös tekintettel az intézmény pedagógiai programjára és intézményi minőségirányítási programjára.

1.BEVEZETŐ

1.1.Iskolánk története

Iskolánk, a Zeleméry László Általános Iskola Hajdú-Bihar megyében, Hajdúböszörményben található, annak résztelepülése kb. 1800 lakossal. Bodaszőlő Hajdúböszörménytől 12 km-re található zsáktelepülés, mely igen nagy mértékben meghatározza mozgásterünket. A település története 1801-től kezdődik, amikor Hajdúböszörmény városa a legszegényebb lakosai között földet osztott szőlőtelepítés céljából. Az ideköltöző családok fokozatos növekedése következtében 1920 körül felvetődött Bodán az iskola létesítésének gondolata. Ebben az időben 67 iskoláskorú gyereket írtak össze itt. Hajdúböszörmény Város Közgyűlése végül 1921. szeptember 1-jétől engedélyezte a bodaszőlői református elemi népiskola 1 tanítói állással történő megszervezését. Az első tanév az iskola épületének elhúzódó megvásárlása miatt 1921 októberében kezdődött, az anyakönyvek tanúsága szerint 68 beíratott tanuló volt a 3 osztályban. Ezután a tanulói létszám fokozatosan növekedett, 1928/29-es tanévben 92 fő, az 1942/43-as tanévben már 119 tanulója volt az intézménynek.

1960-ig az oktatás 2 tanteremben volt megoldva, 2-2 osztály járt együtt, így délelőtt és délután is foglalt volt mindkét terem. 1961-ben felépült az új kéttantermes iskola, amelyhez folyosó, szertár és szolgálati lakás is tartozott. Így már lehetővé vált, hogy egy teremben csak egy osztály járjon. 1993/94-ben 2 új tanterem kialakítása történt meg a tanítói szolgálati lakásból, a következő tanévben 2 újabb tanteremmel bővült az iskola. Az épületekben ezután több mint 10 évig semmilyen beavatkozás nem történt. A továbbra is rohamosan növekvő gyereklétszám miatt 2005-től folyamatosan bővül az intézmény, mely során korszerűsítve lettek a tantermek, 2 új tanteremmel bővültünk, közel 10.000 kötetes könyvtárat hoztunk létre internet-elérhetéssel, fejlesztőszobát alakítottunk ki. A komoly fejlesztések ellenére iskolánk komoly lemaradásban van a többi intézményhez viszonyítva. Nem rendelkezünk tornateremmel, sportudvarral, ezért a téli időszakban a város által biztosított tornatermet vesszük igénybe.

A megnövekedett tanulói létszám következtében szükséges volt a pedagógus-létszámot is növelni, míg 2001-ben 11 pedagógus végezte az oktató-nevelő munkát, addig 2007-re már 18 pedagógusa van az intézménynek. Az ezredfordulóig nagy volt a fluktuáció, amely napjainkra megszűnni látszik.

1996-ban vette fel iskolánk Zeleméry László nevét, azóta hagyományosan minden évben megrendezzük a Zeleméry-napokat.

Iskolánk egyéb hagyományai és ezek ápolása általában jeles napokhoz kötődnek. Karácsonyi gála, farsang, Zeleméry-napok, nemzeti ünnepeink, kulturális rendezvényeink, versenyeink.

Intézményünk arculatára jellemző a fentiek alapján is, hogy a széles körű ismeretszerzés és tehetséggondozás mellett nagy hangsúlyt fektetünk a testedzésre, mozgáskultúrára, hagyományápolásra.

Nagy problémát jelent számunkra a halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű gyerekek számának rohamos növekedése. Ezért Pedagógiai Programunkban kiemelt hangsúlyt fektetünk ezen gyerekek esélyegyenlőségének a biztosítására is. 2005-től felmenő rendszerben bevezettük az iskolaotthonos és az integrált oktatást is.

Kedvezően változik a pedagógusok szemlélete, külső és belső motiváltsága, rugalmassága, módszertani kultúrája.

Változik pozitív irányban az iskola hangulata, légköre, kapcsolata a szülőkkel és az intézményt körülvevő tágabb közösséggel, valamint a munkájukat segítő szakemberekkel.

1.2. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv célja

1.2.1. Általános célok

A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése Magyarország számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy minden állampolgár, a nők, a fogyatékos személyek, a hátrányos és halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű gyerekek, a roma emberek számára is megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az oktatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is.

A Zeleméry László Általános Iskola kinyilatkozza, hogy Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményben a szegregáció- és diszkriminációmentesség, valamint az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A nevelési-oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a városban élő hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében - a következő területeken:

• a beiratkozás folyamatában,
• ˇ az ismeretközvetítő eljárásokban,
• a gyermekek/tanulók egyéni fejlesztésében,
• a személyiségfejlődés és az egyéni teljesítmény értékelésének gyakorlatában,
• a tanulásvezetésben, a tanulói előmenetel lépéseiben,
• a fegyelmezés és a megalapozott büntetés gyakorlatában,
• a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében,
• a pályaorientáció során, a továbbtanulási irány(ok) és helyszín(ek) kiválasztásában,
• Az intézmény humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében,
• a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének "A gyermekek jogairól."szóló egyezménye figyelembe vételével biztosítjuk a fogyatékos gyermekeknek/tanulóknak:

az emberi méltóságát,

a különleges gondozáshoz való jogát és

a személyiségük lehető legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen egyaránt.

Határozott célkitűzésünk az, hogy intézményünkben folyamatosan kiterjedjen:    

a diszkriminációmentesség,

a szegregációmentesség,

a halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása,

a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása és az integrált nevelés-oktatás érvényesülése.

1.2.2. Konkrét célok az országos és a városi közoktatás-politikai koncepciók alapján

1.2.2.1..Szakmai célok:

• Az óvoda-iskola átmenet "törésmentességének" biztosítása
• bemeneti vizsgálatok rendszerbe állítása.
• Az átlépést biztosító módszertani kultúra bővítése.
• Logopédiai ellátás bővítése.
• A nem szakrendszerű 5 - 6. osztályos oktató-nevelő munka bevezetése,
• a helyi tanterv felülvizsgálata az általános iskolákban,
• a NAT 2007. évi módosításának érvényesítése,
• az általános iskola "alapozó" szakasza pedagógiai hatékonyságának javítása.

• Az országos kompetenciamérés eredményeinek helyi hasznosítása
• a dokumentáltság és hozzáférhetőség megoldása,
• az eredmények munkaközösségi és nevelőtestületi szintű feldolgozása.
• Az integrált nevelés-oktatás rendszerbe állítása
• az IPR tartalmi, módszertani elveinek nevelőtestületi szintű feldolgozása
• a rendszer működtetése az érintett osztályokban.
• A módszertani, tantárgy-pedagógiai kultúra bővítése,
• projektoktatás
• kooperatív tanulás,
• tanulásvezetés kialakítása.
• A pedagógiai értékelés korszerűsítése,
• a személyiségfejlődés egyéni gondozása, mutatóinak dokumentálása,
• a tanulói teljesítmény "sokcsatornás" értékelése.
• A lemorzsolódás mértékének csökkentése,
• a bukási/évismétlési arányok javítása,
• a tanulói mulasztás mértékének csökkentése,
• tanórán kívüli differenciált felzárkóztató foglalkozások megtartása.
• A továbbtanulás irányainak és arányainak javítása,
• az érettségit adó iskolatípusokba történő jelentkezés mértékének növelése.
• Differenciált foglalkozások rendszerbe állítása az általános iskola fejlesztő szakaszában.
• A tovább nem tanulók számának további mérséklése.
• Az idegen nyelvek és az informatika oktatásának további erősítése.
• A tehetséggondozás pedagógiájának, szervezeti kereteinek erősítés,
• a motiváció érdekében a megyei, regionális és az országos tanulmányi versenyeken eredményesen szereplő tanulók elismerése.

1.2.2.2.Személyi fejlesztési célok:

A pedagógusi továbbképzési beiskolázási tervekben preferált területek:

fejlesztő pedagógus képzés támogatása,

az IPR bevezetésének megalapozása,

a nem szakrendszerű oktatás szakmai/pedagógiai elősegítése,

a módszertani kultúra további bővítése.

Közös továbbképzések szervezése az iskolai és óvodai pedagógusok számára.

Speciális szakmai tudás megszerzésének támogatása (nyelv,informatika,tehetséggondozó, logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő)

1.2.2.3.Tárgyi feltételek terén:

A Zeleméry László Általános Iskola Vákáncsos u. 43. sz. alatti épületegyüttesének teljes rekonstrukciója

ˇ A kötelező taneszköz- és felszerelési jegyzékben előírt elemek beszerzésének folytatása az ütemezésnek megfelelően, az elhasznált, elavult eszközök folyamatos cseréje a mindenkori költségvetési lehetőségek függvényében.

Az aktuális jogszabályi előírások szerint minden érintett tanulónak ingyenesen kell biztosítani a tankönyveket

1.2.2.4. Iskolaszervezési célkitűzések:

A szegregáltságot tanúsító iskolai mutatók folyamatos megszüntetése, a beiskolázás megfelelő szabályozása.

A halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű gyermekek/tanulók "beazonosítása" feltételeinek maradéktalan megteremtése, a dokumentáltság érvényesítése

A 3H-s tanulók arányának növelése az Útravaló program beindításában, megvalósításában.

A kompetenciamérési eredmények dokumentáltságának és nyilvánosságának biztosítása.

Az esélykülönbségek csökkentésének és az oktatási esélyegyenlőség megteremtésének fontos célcsoportjai az oktatási intézményünkben:

A.)  Hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók - hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek

B.)   Halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű gyerekek/tanulók - az a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek.

C.)  Fogyatékos gyerekek/tanulók.

D.)  Cigány gyerekek/tanulók.

Egyenlő bánásmód

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 27. § (2) bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelményét az oktatással összefüggésben különösen a következő területeken kell érvényesíteni, amelynek a település óvodái és iskolái igyekeznek megfelelni:

a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,

b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,

c) a teljesítmények értékelése,

d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,

e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,

f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás,

g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,

h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint

i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

2. Az esélyegyenlőséget biztosító célok az IMIP alapján

- Az intézmény mindent megtesz azért, hogy az önként vállalt, illetve a jogszabályban előírt közoktatási feladatainak ellátása magas szakmai színvonalon valósulhasson meg. Olyan tevékenységre törekszik, melyre jellemző a szolgáltató jelleg, a nyitottság, átláthatóság és a minőség iránti elkötelezettség.

Fontos, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka színvonala, hatékonysága a szülő, a fenntartó és a helyi társadalom számára egyaránt átlátható és az eredményessége nyilvános legyen.

Az önkormányzat közoktatási szolgáltató rendszerével szembeni elvárások:

biztosítania kell az esélyegyenlőséget,

képesnek kell lennie az oktatás új kihívásainak való megfelelésre,

teljesítenie kell a makro- és mikro-társadalmi igényeket.

3. Kötelezettségek és felelősség

Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben pontosan meg kell fogalmazni, hogy az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében milyen kötelezettségeket vállal az intézmény.

Szükséges annak pontos megjelölése is a dokumentumban, hogy a kötelezettségek teljesítéséért ki/kik milyen körben felelősek. Ezért az alábbiakat rögzítjük:

A Zeleméry László Általános Iskola Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének irányításáért és végrehajtásáért felelős vezető személy:

Sőrés István igazgató

• Az Intézkedési Tervben foglaltak gyakorlati végrehajtásáért felelősök:

Igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők

Az ők feladata és felelőssége a program megvalósításának koordinálása (a programban érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a program végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása.

• A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv felkerül az  intézmény honlapjára. Ezáltal biztosítjuk, hogy a szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhetővé váljék, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék az abban foglaltakat.
• Az intézmény vezetője, vezetősége felelős azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírások szellemiségét és előírásait, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.
• Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak.
• A fentieken túl ki kell emelni, hogy valamennyi, az intézményünkkel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó partner felelősségének tekinthető, hogy megismerje az Intézkedési Tervben foglaltakat és annak elemeit magára nézve is kötelező tényezőként kövesse.

4. Akcióterv

• Az általános iskolai első osztályosoknak 100 %-a járt előzőleg óvodába, de 10% körül van azok száma, akik 1 évet töltöttek itt. Az általános iskolában 60 % feletti a hátrányos helyzetű és 30%felettinek a halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű  gyermekek arányát és kiemeli, hogy a cigány etnikumi tanulók aránya folyamatosan emelkedik, ami a pedagógiai programra is hatással lesz..
• Az intézményünk jelenlegi jellemzői ismeretében, az alábbi javaslat fogalmazható meg:

Az intézmény, mérlegelje Hajdúböszörmény Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv részfejezetében rögzített célkitűzéseket és feladatokat, s azokat jelenítse meg az Intézményi Közoktatási Intézkedési Tervében.

Az iskolánk intézményi és szervezeti együttműködések értékelése folyamatában a következő általánosítható megállapításokat tettük:

• ˇ a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal általában eseti/alkalmi a kapcsolattartás.
• rendszeres (többségében heti illetve napi gyakoriságú) a kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal heti rendszerességű a védőnői szolgáltatás igénybe vétele..

Gyermekvédelem

Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi munka számos szakmai partner együttműködésére épül, így különösen a jelzőrendszer tagjainak összefogására. Ennek érdekében tagozatonként ifjúság-és gyermekvédelmi tanár működik közre.

• Feladatok:
• Az intézményekben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi munka megélénkítése.
• A tankötelezettség kiterjesztéséből adódóan a tanulók nagykorúvá válásáig tartó iskolába járási kötelezettség miatt új programok, program-elemek kidolgozása.
• A családok segítése a szociális munka és a szociálpedagógia eszközeivel.
• Általános iskolai drogprevenciós, prevenciós programok kidolgozása, megvalósítása

Javaslatok:

• Rendszeresen fel kell mérni a veszélyeztetett tanulók körét, a kialakított adatbázisra támaszkodva feladat- és intézkedési tervet kell készíteni.
• Szakszerűen és azonnal kell reagálni, aminek feltétele, hogy szoros kapcsolatot kell tartani az iskolai és iskolán kívüli segítő hálózattal.
• A tanulókat rendszeresen és az életkoruknak megfelelően tájékoztatni kell az illegális drogok, a pszichoaktív anyagok hatásaival és veszélyeivel kapcsolatban.

A helyzetelemzésben felmerült esélyegyenlőségi kockázatok és problémák

Problémák

• Szegregáltság  az általános iskolai tanulói összetételben: a halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetűek magas aránya.
• Szülői nyilatkozatok bizonytalansága a halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű státus megítélésében.
• Kompetenciamérések eredményei.
• Lemorzsolódási mutatók.

Beavatkozások

Azonnali intézkedést követelő (rövid távú, 1 év határidejű) feladatok:

• Az általános iskolai szegregáció megállítása.
• A szülői környezet tájékoztatása az iskoláztatási lehetőségekről.
• A kompetenciamérések eredményeinek egységes dokumentálása és értékelése.
• Gyermekvédelmi felelősök felkészítése az esélyegyenlőségi programból adódó feladatokra.
• A nem szakrendszerű oktatás bevezetése az általános iskolák 5. évfolyamán.
• Veszélyeztetett tanulói kör felmérése és folyamatos nyilvántartása.
• Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása a lemorzsolódások csökkentése céljából.
• Együttműködés további kiszélesítése a Cigány Önkormányzattal.
• Intézmények esélyegyenlőségi programjának elkészítése.

Középtávú feladatok (3 év határidővel):

• Az általános iskolai integrált oktatás-nevelés rendszerbe állítása, szakmai megerősítése.
• A halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű tanulók középiskolai továbbtanulási mutatóinak javítása.
• A halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű tanulók részvétele az Útravaló programban.
• Kompetenciamérések eredményeire épülő intézkedési tervek elkészítése.

Hosszútávú feladatok (6 év határidővel):

• A közoktatási intézményhálózat épületeinek műszaki ( tető, nyílászárók cseréje, elektromos és vízi közmű-hálózat felújítása)
• Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak körének bővítése
• Pedagógusok továbbképzésének tervszerű megvalósítása

Általános iskolai nevelés-oktatás

Az esélyegyenlőség biztosítására iskolánkban különféle programok, foglalkoztatási formák működnek:

• fogyatékos tanulók nevelése-oktatása
• integrációs felkészítés (megállapodás az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal)
• napközis / iskolaotthonos/ foglalkozás
• logopédiai,  továbbtanulási- pályaválasztási tanácsadás

Ingyenes tankönyvellátás

Az ingyenes tankönyvellátás bevezetésére 2002-ben került sor, a rászorultsági elven juttatott támogatás jelenleg a közoktatás 1-8. évfolyamán tanulókra terjed ki:

• a tartósan beteg,
• a sajátos nevelési igényű,
• a három vagy többgyermekes családban élő,
• az egyedülálló szülő által nevelt tanuló,
• a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő,
• továbbá a nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult tanulók vonatkozásában

Kedvezményes gyermekétkeztetés

Jelenleg az iskola alsó tagozatán és az ötödik évfolyamon a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők ingyenes étkezést kapnak, az intézményi térítési díj 50%-át kell fizetni a 3 és többgyermekes családokban nevelkedő, a tartósan beteg és fogyatékos, illetve felső tagozaton a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók után.

Ingyenes étkezésben alsó tagozaton a tanulók 86 %-a, 50 %-os étkezési kedvezményben 5 %-a , felső tagozaton 35%-a , 50%-os kedvezményben 39,5%-a  részesült a 2007/2008-as tanév vonatkozásában.

Egyéni rászorultság alapján az iskolánk további kedvezményt az étkezéshez nem tud biztosítani.

Útravaló ösztöndíj program

A program célja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, az anyagi támogatás mellett mentortanárok segítik a programban részt vevő diákok iskolai sikerességét. Az ösztöndíjprogramra jelenleg általános iskolában a 7. és 8. osztálytól lehet jelentkezni.

Szakszolgálatok

Az iskolánk által a Hajdú-Bihar Megyei Gyógypedagógiai Szakértői Központ által igénybe vett pedagógiai szakszolgáltatások között 1. helyen szerepel a nevelési tanácsadás, 2. helyen a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység. Viszonylag ritkán, de előfordul gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás.

Helyi pedagógia program

Iskolánk pedagógiai programja tartalmazza előírásokat a hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek javítására, amelyet igyekszünk maradéktalanul megvalósítani.

5.Intézkedési terv

3.1. Általános rész (általános célok, célcsoportok, etikai elvek)

a)      Nevelési/oktatási program jellemzői

b)      Gyakorlatban megvalósuló tevékenységek: (évismétlések csökkentése, egyéni fejlesztési programok, migráció, kisebbségek befogadása)

c)      Erőforrások elosztása: (pl. SNI normatíva, IPR pályázat, egyéni, csoportos foglalkozás, anyagi támogatás, ingyenes részvétel)

3.2. A konkrét célok meghatározása

a beiratkozásnál,

tanításban, ismeretközvetítésben

a gyerekek / tanulók egyéni fejlesztésében

az értékelés gyakorlatában

tanulói előmenetelben

a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában

a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében

a továbbtanulásban, pályaorientációban

a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében

a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel

3.3. Kötelezettség és felelősség

6. Akcióterv

Az akciótervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) kell reagálnia. E célkitűzéseket, és az elérésük érdekében tervezett beavatkozásokat (intézkedéseket) kell kidolgozni. Az akciótervnek átgondoltnak és megvalósíthatónak kell lennie, vagyis a tervezett beavatkozásokkal (tevékenységekkel) el kell tudni érni a kitűzött fejlesztési célokat.

Mindenegyes célkitűzéshez rögzíteni kell a rövid (1 év), közép (3 év) és hosszú távon (6 év) elérendő értékeket, indikátorokat.

GAz indikátorokat úgy kell meghatározni, hogy azok a beavatkozások eredményességének mérésére alkalmasak legyenek. Amennyiben az esélyegyenlőségi kockázat, probléma olyan jellegű, hogy az a vizsgált adatokból kiolvasható (pl. párhuzamos osztályok közötti HH arány eltérése; országos mértéket meghaladó SNI arány stb.), indikátorként a vizsgált adatban bekövetkező javulást kell meghatározni Azokban az esetekben, ahol a helyzetelemzésben feltárt probléma nem számszerűsíthető konkrét adatokkal (pl. szülőkkel, társadalmi partnerekkel való együttműködés hiányosságai), az indikátorokat úgy kell meghatározni, hogy valóban az egyes beavatkozások, intézkedések eredményességét mutassák, de konkrétak és számszerűek legyenek (pl. szülői nyílt napokon résztvevő HHH tanulók szüleinek száma; nevelési tanácsadó munkatársának részvételével zajlott konzultáció, szakmai egyeztetés stb. száma).

GGAzonnali beavatkozást igényel:

- Minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. Törvény A közoktatásról, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény rendelkezéseire);

- Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét;

- Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl: tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok), vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű tanulók részére;

- Ha az intézményben a sajátos nevelési igényű (SNI) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (vagyis több 7 %-nál).

7. Problémalista intézkedési terve

8. Megvalósítás

8.1.Fenntartói megvalósítás

Hajdúböszörmény Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve alapján a fenntartónak

biztosítania és vizsgálnia kell, hogy minden - a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó - stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései.

A fenntartó értékeli, visszacsatolja és nyilvánosságra hozza az Intézkedési Terv megvalósítása során szerzett információkat; meghozza elismerő/szankcionáló intézkedéseit. Biztosítja az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők felkészítését a programban végrehajtandó feladatokra, illetve folyamatos továbbképzésüket és felkészültségük értékelését az érintett területeken - az alábbi alapelveknek megfelelően:

• A személyes gondoskodás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek.
• Az intézményekben az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezetet kell biztosítani.
• A társadalmak szinte mindegyikében a segítségre szorulókat megbélyegzések, diszkriminációk övezik. Ezért kiemelkedő fontossággal bír az értékek közvetítése a segítségnyújtás folyamatában.
• A lakosság széles körében tudatosítani szükséges, hogy az egyén és a társadalom felelőssége közös.
• Legfőbb alapérték kell, hogy legyen: a lehetőségek, források és szolgáltatások mindenki számára egyenlő hozzáférésnek a biztosítása abból a célból, hogy a gyermekek/tanulók személyiség és képesség-fejlődése töretlen legyen, egyéni adottságaik kibontakozhassanak.
• Második alapértéknek az számít, hogy a pedagógus szakemberek úgy álljanak kapcsolatban a szolgáltatást igénybevevőkkel, hogy azok értékeit, személyiségét elfogadják, az emberi méltóságot tiszteletben tartják.
• A szegénység szélsőséges formáinak közvetlen oka az alacsony jövedelem. Ezért viszonylag rövid időn belül mindenki számára biztosítani kell a megélhetés társadalmilag elfogadott minimális szintjét a legalacsonyabb bérek, a társadalombiztosítási vagy univerzális ellátások, illetve a segélyezés megfelelően összehangolt korrekciójával. Elő kell segíteni a közoktatási intézmények nevelési programjának a szociális hátrányokkal kapcsolatos fejezeteiben foglaltak maradéktalan megvalósulását.
• Az esélyegyenlőtlenségek csökkentésében, a kirekesztés enyhítésében kulcsszerepük van a szociális szolgáltatásoknak is. Ide tartozó feladat a szolgáltatásokhoz és ellátásokhoz való hozzájutás esélyegyenlőségének biztosítása; az intézményes ellátások szolgáltató jellegének erősítése; az integrált formában történő ellátásszervezés a szociális és egészségügyi ellátások összehangolásával.
• Mindezek -a közoktatási esélyegyenlőségi elemekkel összehangolt módon- valóban komplex esélyteremtést eredményezhetnek.
• A lakossági kapcsolatokra is nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Fontos, hogy az érintettek korrekt információkkal rendelkezzenek a közoktatási szolgáltatásokról, azok tartalmáról, a jogosultsági feltételekről és a hozzáférési lehetőségekről.
• A tájékoztatáshoz - a helyi médiák mellett - fel kell használni az elektronikai eszközöket is.

8.2. Az Intézkedési Terv megvalósítása a társintézményekkel közösen

8.2.1.Gyermek - és ifjúságvédelem feladata:

• Gyermek - és ifjúságvédelmi rendszer működtetése
• A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű gyermekek/tanulók gondozása
• Gyermekvédelemben érintett szakemberek (tovább)képzése
• Folyamatos drogprevenció, prevenció a szakmai és civil szervezetek bevonásával.

6.2.2. Egészségügy:

• Iskolaorvosi és védőnői hálózat működtetése
• Alkalmazottak munkaegészségügyi vizsgálatának megszervezése
• Intézmények akadálymentes megközelítésének biztosítása

8.3. Az Intézkedési Terv megvalósítása intézményi szinten

A közoktatási intézményként vizsgálnunk kell, hogy nem folytatatunk-e szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot, biztosított-e a halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű tanulók eredményes oktatása, biztosítottak-e a feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatáshoz.

9. Várható eredmények

A hátrányos helyzetű és leszakadó rétegek társadalmi integrációja erősödik, a társadalom szemlélete, e rétegek elfogadási szinte kedvezően változik. Az ellátást biztosító alkalmazottak létszámban és szakképzettségben a követelményeknek megfelelnek.

Az önkormányzat feladatellátási kötelezettségének magasabb szinten tesz eleget. A civil szféra bevonásával hatékonyabb együttműködés jön létre a szociálpolitika és a közoktatás szereplői között, s ez elősegíti az ellátotti jogok érvényesülését, a modell értékű programok elterjesztését.

10. Monitoring és nyilvánosság

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv monitoring vizsgálata az alábbiak szerint történik:

• Az intézmény az éves beszámolóikban értékelik az esélyegyenlőségi program megvalósítását.

• Az Oktatási és Művelődési  Bizottság az intézményi beszámolók alapján éves értékelést készít a képviselő-testületnek, melyben meghatározza a fejlesztendő területeket.
• Az értékelést minden érintett intézmény megkapja, s annak kijelölt fejlesztési területeit a saját éves tervezésénél figyelembe veszi.

Nyilvánosság

• A fenntartó és az intézmények a programot és a beszámolókat saját honlapjukon, és az SZMSZ-ben szabályozott módon közzé teszik.
• Ezen túl szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

11. Konzultáció és visszacsatolás, disszemináció

Az intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben az adatok gyűjtése az intézmény feladata, az OKM által közzé tett adattáblák segítségével. ,

Az első elkészített dokumentumot 2008. augusztus 31-ig kell véglegesíteni. Felülvizsgálata 2009. augusztus 31-ig történik.

A intézkedési terv elfogadását megelőzően biztosítani kell a konzultáció és véleményformálás lehetőségét a fenntartó, szülők, tanulók és a megvalósításban érintett szakmai partnerek képviselőinek bevonásával. Itt fogalmazza meg a nyilvánosság folyamatos biztosításának eszközeit, feltételeit!

A intézkedési terv eredményes megvalósulását döntően befolyásolja, az érintettek (tanulók, szülők, pedagógusok, pedagógiai munkát segítők, fenntartó stb.) elkötelezettek-e és aktív részvételükkel támogatják-e az intézkedési terv végrehajtását. Éppen ezért szükséges minden, az intézmény számára elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, intézményi tájékoztató kiadványok, faliújság, rendezvények, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A nyilvánosság folyamatos biztosítására javasolt legalább évente tájékoztatni az intézkedési terv megvalósításában elért eredményekről a fenntartó, szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.

12. Szankcionálás

Az intézmények beszámolóinak kötelező részeként szerepel, hogy milyen módon garantálható a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak érvényesülése. Konkrétan megjelenik, hogy milyen intézkedéseket tesz az intézmény, ha az évenkénti önértékelés során kiderül, hogy a vállalt célokat nem sikerült teljesíteni; illetve, hogy milyen következményekkel járhat a program be nem tartása a megvalósításban résztvevőkre nézve.

Fontos annak meghatározása is a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervben, hogy milyen módon garantálható az abban foglaltak érvényesülése, konkrétan leírva, hogy milyen intézkedéseket tesz az intézmény, ha az évenkénti önértékelés során kiderül, hogy a vállalt célokat nem sikerült teljesíteni; illetve, hogy milyen következményekkel járhat az intézkedési terv be nem tartása a megvalósításban résztvevőkre nézve.

Konkrét jogorvoslati lehetőségek (a 2003. évi CXXV. Tv. Jogorvoslati lehetőségei alapján), esélyegyenlőségi referens eljárási módjai, ha működik esélyegyenlőségi bizottság, annak működési rendjéről.

12. Nyilvánosság: Az Intézményi Esélyegyenlőségi Terv 1 példánya megtalálható az igazgatói irodában, 1 példánya pedig informatikai hordozó formában az intézmény könyvtárában ill. az előzőekben említett módon.

13. Legitimáció

Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet a Zeleméry László Általános Iskola tantestülete 2008. augusztus 28.-án elfogadta.

A tervet a DÖK 2008. szeptember 5-én megtárgyalta, s elfogadta.

Dátum: 2008. augusztus 28.

Sőrés István

DÖK      Igazgató nevelőtestület

Mellékletek

1. Intézményi alapadatok

* n.a.-val jelöljék, ahol a hhh gyermekek számát illetően nem áll rendelkezésre adat, a hh tanulók számát minden esetben meg kell adni

2. Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma

Kérjük, nevezze meg, milyen feladatot lát el az intézmény az egyes feladatellátási helyeken (pl. tagintézmény, másik telephely) A nem oktatási (ill. óvodai nevelési) célú feladatellátási helyeket nem szükséges feltüntetni (pl. pedagógiai szakszolgálat, diákotthon, stb.)

Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető

3. Gyermekek, tanulók száma ÉVFOLYAMONKÉNT (az intézmény egésze, azaz az összes feladatellátási hely vonatkozásában)

Kérjük, hogy az évfolyamokat a legalacsonyabb életkorú csoporttól/osztálytól kiindulva tüntessék fel.

Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető.

A gyermekek, tanulók létszámának osztályonkénti megoszlását a 2. számú intézményi adatlap megnevezésű adatlap kitöltésével kell megadni

4. gyógypedagógiai nevelés, oktatás

5. Lemorzsolódás ARÁNYA az intézményben

6. Továbbtanulási mutatók az intézményben

A végzősök hány százaléka tanult tovább az egyes iskolatípusokban?

7. tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban

A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban?

8. Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel

A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban?

9. Kompetencia mérések eredményei

10. Humán-erőforrás hiánya az iskolai oktatásban

Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető.

11. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben

11b. infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken (darabszám)

Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető

12. Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást?

13. Módszertani képzettség az intézményben

Az intézmény pedagógusai részt vettek-e az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen (legalább 30 órás képzés)

14. intézményi és szervezeti együttműködések

Van-e kapcsolat, együttműködés az intézmény környezetében működő társadalmi és szakmai szereplőkkel

Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető

Kérjük, hogy az adatlapot intézményegységenként egy-egy példányban töltsék ki. A kitöltés szükséges akkor is, ha az intézmény egy intézményegységből áll az adott intézménytípusban. Ebben az esetben a telephelyre/tagintézményre vonatkozó adatok alatt az intézményi adatokat kell érteni, amelyek ez esetben megegyeznek az 1. számú adatlapon szereplő adatokkal.

JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY

• 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról- 89/a. § (5), 121. § (1) 14. pont

• 2003. évi CXXV. törvény az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség előmozdításáról

• 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről

• 19/2002. (V.8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti - műszaki követelményeiről

• (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról

• 2/2005. (III.01.) OM rendelet - A Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

• 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzéséről, a pedagógiai - szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásaról és kedvezményeiről

• 2005. évi CLXXI V. törvény a fiatalok életkezdési támogatásáról

• 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát kereső foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbáá az ösztöndíjas foglalkoztatásról

• 2003. évi LXXX. Törvény a jogi segítségnyújtásról

• 1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 223/1998 (XII.30.) Korm. rendelettel

• 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

• 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásról

• 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

• 1991. évi IV: törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

• 152/2005. (VIII.2.) Korm. rendelet az Útravaló Ösztöndíjprogramról

• 1021/2004. (III.18.) Korm. rendelet a romák integrációjáról

Fogalomtár

ALKOTMÁNY 1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY)

Alapvető jogok

Az alábbi felsorolások a Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján mutatják be az (egyébként nemzetközi szerződéseknek megfelelően kötelezően biztosítandó) alapvető emberi jogokat, típusaik szerint csoportosítva.

Kollektív szabadságjogok

A kollektív szabadságjogokat a polgárok valamely közössége gyakorolhatja. Sem az államnak, sem másnak nem áll jogában megakadályozni a különböző célokkal létrehozott közösségek létezését és működését, illetve a polgárok kapcsolatba kerülését az adott közösségekkel. Ezek a jogok a következőek:

• Egyesülési jog
• Gyülekezési jog
• Szabad gondolatközléshez illetve véleménynyilvánításhoz való jog
• Gondolatszabadsághoz való jog
• Lelkiismeretszabadsághoz való jog
• Vallásszabadsághoz való jog
• Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai

Személyi szabadságjogok

Ahogy azt a Magyar Köztársaság Alkotmánya XII. fejezetében (Alapvető jogok és kötelességek) kimondja, minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, és ettől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Ezen túl a következő személyi szabadságjogok vannak rögzítve:

• Személyes szabadsághoz való jog
• Személyes biztonsághoz való jog
• Szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga
• Jó hírnévhez való jog
• Magánlakás sérthetetlenségéhez való jog
• Magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog
• Tulajdonhoz és örökléshez való jog

Gazdasági, szociális és kulturális jogok

Ez a jogcsoport olyan társadalmi igények hatására jött létre, amelyek az államtól kifejezetten előre tervezett pozitív cselekvést kívánnak meg. Ezek vállalásával az állam a társadalmi feszültségek csökkentése érdekében a különböző mozgalmak, a szakszervezetek és az egyházak követeléseinek tett eleget. A következő jogok tartoznak ebbe a csoportba:

• Munkához való jog
• Pihenéshez, szabad időhöz és rendszeres fizetett szabadsághoz való jog
• Egészséges környezethez, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog
• Szociális biztonsághoz való jog
• Művelődéshez való jog
• A tudományos és a művészi élet szabadságának joga
• Tanszabadsághoz és a tanítás szabadságához való jog

A polgárok részvételi joga

A részvételi jogok biztosítják az állampolgár számára az állami-társadalmi élet befolyásolásának lehetőségét, és értelemszerűen többnyire csak az adott állam állampolgárait illetik meg. Ezek a jogok a következőek:

• Népszavazás és népi kezdeményezés joga
• Panaszjog
• Választójog

ASSZIMILÁCIÓ

Az asszimiláció az a folyamat, amelynek során egy kisebbségi csoport saját akaratából vagy kényszer hatására átveszi a többségi csoport értékeit és viselkedési mintáit. E folyamat eredményeként a többségi csoport magába olvasztja a kisebbségi csoportot. Az asszimiláció ideológiaként is leírható, melynek formája: A+B+C=A. Ez azt jelenti, hogy a többségi A csoport domináns, B és C kisebbségi csoport tagjai igyekeznek azonosulni a domináns csoporttal. Ilyenformán az etnikai viszonyokban asszimilációs politikáról is beszélhetünk. Időnként az asszimiláció politikai eszközökkel kikényszerített folyamat. A kényszeres asszimiláció legerőszakosabb formája az etnikai tisztogatás.

Az asszimiláció fajtái:

Egyedi beolvadás

Olyan folyamat, melynek során egy adott nemzethez, nemzetiséghez vagy népcsoporthoz tartozó személy elveszti eredeti nemzeti azonosságát és egy másik - általában a többségi - nemzet tagjává válik. Ennek során először általában a nyelvét, majd kulturális igényét, legvégül nemzetiségi tudatát veszti el az ember. Az egyén identitásának a megőrzését legjobban az befolyásolja, hogy a boldogulásához az anyanyelvének a használata mennyire szükséges.

Csoportos beolvadás

Alkalmazkodásuk következtében különböző eredetű, különféle kultúrájú, közös vagy szomszédos területen élő népcsoportok általános kulturális közelséget, majd azonosságot ér el, és ennek eredményeként köztük egység jön létre.

Önkéntes asszimiláció

Ha az asszimilációt nem a hátrányos megkülönböztetés miatti félelem vezérli, akkor lehet beszélni önkéntes beolvadásról. Ebben az esetben a vegyes házasságoknál egy adott, több nemzetiségű tájékban a beolvasztódás mindkét irányban majdnem azonos.

Erőszakos, kényszerített asszimiláció

Akkor beszélünk erőszakos vagy kényszerített asszimilációról, hogyha a pillanatnyi hatalom különböző hátrányosan megkülönböztető törvények (negatív diszkrimináció), rendeletek segítségével és megfélemlítő politikával, melyek sértik az egyenlő jogok és az emberi méltóság elvét (pl. az anyanyelv használata terén), nyelvhasználati és gazdasági nyomást fejt ki az egyénre a nemzetiségi vagy etnikai identitásának feladására. Egy számbeli kisebbségben élő közösség beolvasztásának a hátrányos nyelvi megkülönböztetés (lingvicizmus) a legfontosabb eszköze.

BESZÉDHIBA

A beszédszervek anatómiai sérülésének vagy fejletlenségének következtében, vagy a működés zavara miatt kialakult ejtési hibák.

BESZÉDZAVAR

A beszédhibák speciális formái, amelyek az idegrendszer sérülése, károsodása vagy genetikai ok miatt, ill. pszichés traumák következtében alakulnak ki. Ide soroljuk a hadarást és a dadogást. Tágabb értelemben az elektív mutizmus is ide tartozik. Mindhárom esetben szükséges a pszichoterápiás kezelés (lásd még: dadogás, hadarás, elektív mutizmus)

CSALÁDSEGÍTŐ

A családsegítés a szociális és mentális problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megelőzése céljából nyújtott szolgáltatás." (1993. évi III. törvény 64§(2))

A Családsegítő Szolgálat a családsegítés tevékenységi körében az egyének és családok életében jelentkező problémák megelőzése és megszüntetése érdekében:

• Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt.
• Tájékoztatást nyújt a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról.
• A családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását.
• Szolgáltatásokat szervez és közvetít az egyén és család számára.
• A családon belüli kapcsolaterősítést segítő programokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat szervez. (konfliktuskezelés, közvetítés)
• Ellátja az aktív korú nem foglalkoztatott személyek esetében az együttműködési kötelezettségből fakadó feladatokat.
• Szükség esetén ingyenes jogi tanácsadást biztosít.
• Adósságkezelési tanácsadást működtet.
• Szociális információs szolgáltatást működtet.

CÉLTERÜLET

Az esélyegyenlősítés célterületei:

• Egészségügy Állapota javítása: rendszeres és hatékony egészségügyi ellátás biztosítása az állapotromlás, rehabilitáció érdekében,

• oktatás, képzés: joga van óvodai neveléshez, iskolai oktatáshoz, neveléshez, lehetőség szerint integrált intézmények,
• foglalkozatás: munkához való jog, integrált vagy védett foglalkozás, munkahelyek átalakítása,
• lakóhely: lakhatási forma megválasztásának joga,
• kultúra, sport rehabilitáció: lehetővé kell tenni a szabadidős tevékenységeket, közösségi célú épületek látogatását, a sportolást

CÉLCSOPORTOK

A törvény 5 hátrányos helyzetű csoportot emel ki, amelyekre különösen tekintettel kell lenni, ezek:

1. nők,
2. 40 évnél idősebb munkavállalók,
3. romák,
4. fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű személyek,
5. két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelő, vagy gyermeket egyedül nevelő munkavállalók.

A kiemelt csoportokon kívül, a munkáltatónál jelen lévő más hátrányos helyzetű csoportok is bevonhatók a tervbe (pályakezdők, nagycsaládosok, hajléktalanok stb.).

DEVIENCIA

Bármely történelmi korban és időben, bármely társadalmi szerkezetet vizsgálunk, mindig találkozunk olyan emberekkel, akik "kilógnak" a fennálló társadalmi rendbol. Mindig vannak olyan személyek, csoportok, akikre lehet azt mondani, hogy "olyan mások", a viselkedésük indítékai érthetetlenek. Amikor a domináns csoportok kulturális, ideológiai, szabály- és normarendjétől idegen és érthetetlen viselkedéssel állnak szemben, akkor a válaszreakció mindenképpen olyan minősítés, amely az adott egyén és/vagy csoport viselkedését deviánsnak, a társadalmi kategorizáció szempontjából negatívnak ítéli meg. Ugyanis minden társadalomnak szüksége van arra, hogy bizonyos viselkedéseket, magatartásformákat tiltson tagjai számára.

DISZKRIMINÁCIÓ

A latin eredetű diszkrimináció szó önmagában szétválasztást, megkülönböztetést jelent.

Modern használatban egyes személyek vagy embercsoportok többségtől eltérő tulajdonságai, illetve helyzete (mássága) ürügyén történő megkülönböztetése másik személy által. Az egyenlő elbánás elvével ellentétes eljárás. A megkülönböztetés hatása lehet pozitív vagy negatív, illetve módszere nyílt vagy burkolt.

Pozitív diszkrimináció:

A pozitív diszkrimináció társadalmi csoportokra vonatkozó jogi vagy egyéb adminisztratív megkülönböztetést, előnyben részesítést jelent, melyre gyakran, de nem feltétlenül a csoport valamilyen szempontból hátrányos helyzete ad indokot. A világ sok országában ismert és alkalmazott fogalom a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására vonatkoztatva. A pozitív megkülönböztetés célja az esélyegyenlőség megteremtése vagy privilégium létrehozása. Idegenszóval nevezhetjük protekciónak, vagy a gazdaságpolitikában protekcionizmusnak.

Negatív diszkrimináció:

A hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció vagy negatív diszkrimináció) ösztönös vagy tudatos kirekesztő vagy megalázó cselekedet. Indítéka a fölérendeltség (uralom, elsődlegesség, dominancia) megszerzése vagy megtartása az embercsoporton belül vagy csoportok között. Ürügye pedig a személy vagy embercsoport másiktól eltérő tulajdonságáról (másságáról) szerzett ismeret. A negatív diszkrimináció ürügye: az embertípus, nem

fogyatékossága, beszédhiba, életkor, megjelenési módja, viselkedés, társadalmi helyzete, beszélt nyelv (lingvicizmus), szaga, eszméje, nemi irányultsága, etnikai származása

A megkülönböztetés módszere szerint :

Nyílt:

Amikor valakit az összehasonlítható helyzetben lévő többieknél, nyíltan kedvezőbben vagy kevésbé kedvezően kezelnek.

Burkolt:

Burkolt diszkrimináció akkor fordul elő, amikor egy látszólag semleges előírás, ismérv vagy gyakorlat kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb helyzetbe hoz valakit. A burkolt megkülönböztetés egyik példája: amikor munkára jelentkező embereket vizsgára köteleznek valamely nyelvből, noha a nyelv ismeretére nincs is szükség a munka ellátásához. Az ilyen vizsga sok olyan embert kirekeszthet, akinek más az anyanyelve.

DISSZEMINÁCIÓ

Számtalan kísérlet történt a fogalom definiálására, illetve tartalmának körülírására. Szűkebb értelmezésben a disszemináció mint a projektek végtermékeinek közzététele határozható meg. Az egyik legközkeletűbb definíció szerint a disszemináció olyan különféle tevékenységeket jelent, amelyeknek célja, hogy egy projekt eredményeit hozzáférhetővé tegyék mindazok számára, akik nem voltak közvetlen résztvevői az adott projektnek.

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD

Ezen elv szerint emberek vagy embercsoportok között nem lehet indokolatlanul különbséget tenni. A jogi szabályozás fő kérdése, hogy mi minősül indokolatlan különbségtételnek, hogy ki köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, illetve annak megsértése hogyan szankcionálható.

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG

A Hatóság tevékenységének célja az emberi méltóság védelme, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem a jog eszközeivel. A hatóság feladata az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén a jogaiban sértett fél kérelmére vagy törvényben meghatározott esetekben hivatalból lefolytatja a hatósági eljárást annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés.

EGYENLŐSÉG

Az egyenlőség a politikai értékek egyik kulcsfogalma, melynek jelentése három különböző értelmezésre vezethető vissza. A legszűkebb értelemben mint jogi-politikai egyenlőség a minden emberi lény egyenlőségét jelenti, az adott politikai részvétel jogi keretein belül. A törvény előtti egyenlőség mellett ez azt az erős normatív igényt is magában foglalja, hogy semmiféle társadalmi, vallási, etnikai, faji, nemi vagy más hasonló jegy nem indokolhat egyenlőtlen bánásmódot vagy diszkriminációt. A második jelentéstartomány az esélyegyenlőségre utal, s mint ilyen arra az állapotra, hogy gazdasági vagy társadalmi státuszától függetlenül mindenkinek egyenlő esélye van a társadalmi és személyes önmegvalósításra. A harmadik interpretáció ideológiai jellegű, miszerint az egyenlőség minden valós tulajdon egyforma megosztását követeli (akár azonos tulajdonrészt, akár az összes javak fölötti állami tulajdont), továbbá egyenlő 'politikai súlyt' mindenki számára.

ELŐÍTÉLET

Az előítélet egy más csoport tagjaira vonatkozó értékítélet, amely sem érvényes tapasztalatra, sem racionális érvre nem támaszkodik, viszont érzelmi telítettségű, nem változik és érzéketlen az egyéni különbségekre. Az előítéletek erősen pozitív vagy (többnyire) negatív viszonyt tükröző, merev sztereotípiákból származnak, amelyek alapja valamilyen érdek, történelmileg örökölt frusztráció, ellenőrizetlen eszme - leggyakoribb forrásuk az etnocentrizmus és a xenofóbia.

EMPÁTIA

Empátia az embernek az a képessége, hogy egy másik ember szempontját felfogni és megérteni képes. Az empátia érzése például akkor jelenik meg, ha valaki egy másik bánatát hallgatva úgy nyilvánul meg, hogy az adott helyezetet elképzelve saját élményként ő is úgy (azonosan) érez vagy gondolkodik, következésképpen hasonlóan cselekszik is.

Ettől különbözik a szimpátia, a rokonszenv vagy együttérzés, amelynek lényege, hogy az ember pl. egy panaszkodó beszámolóját elfogadja vagy amiatt megsajnálja, és esetleg emiatt segít rajta. Az empátia képessége nélkül az ember nem számít lelkileg teljesen kifejlett, egészséges személyiségnek.

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. CXXV. törvény (a továbbiakban: esélyegyenlőségi törvény) a hátrányos megkülönböztetés csökkentése érdekében előírja, hogy az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 70/A. §-a szerinti esélyegyenlőségi tervet elfogadni (esélyegyenlőségi törvény 36. §).

A törvényi előírás szerint az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalók, így különösen a nők, a negyven évnél idősebb munkavállalók, a romák, a fogyatékos személyek, valamint a két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és azok eléréséhez szükséges eszközöket [Mt. 70/A. § (2) bekezdés].

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TÖRVÉNY

A 2003-ban elfogadott esélyegyenlőségi törvény célja a korábban szétszabdalt, töredékes ágazati szabályozás helyett átfogó és részletes antidiszkriminációs szabályokat előírni a jogrendszer egésze számára. A törvény kifejezett célja az Európai Unió joganyagával való minél erősebb összhang megteremtése, ugyanakkor a törvény több ponton túlmutat a létező európai szabályozáson, mivel az összes védett tulajdonság esetén érvényre juttatja a 2000/43/EK irányelvben található, ott csak a faji- vagy etnikai származás esetére előírt szigorú és átfogó szabályokat. A törvény az általános szabályok mellett külön fejezetben foglalkozik a foglalkoztatás, az oktatás, a szociális biztonság és egészségügy, a lakhatás, az egészségügyi ellátás, valamint az áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele területén tapasztalt hátrányos megkülönböztetéssel.

A törvény hatálya:

A törvény az állami szerveket és más közfeladatot ellátó szervezeteket arra kötelezi, hogy minden jogviszonyuk tekintetében megtartsák az egyenlő bánásmód követelményét. A nem állami szereplők számára a törvény csak bizonyos jogviszonyok esetében írja elő a követelmény megtartását, így a foglalkoztatási jogviszonyokban, szolgáltatás nyújtása vagy áru forgalmazása esetén, állami támogatás felhasználásával végzett tevékenység esetén, illetve azok számára akik előre meg nem határozott személyek számára tesznek ajánlatot szerződés kötésére. A törvény 19 védett tulajdonságot sorol fel, az Alkotmányban említetteken kívül többek között külön nevesíti a szexuális irányultságot, a nemi identitást, az életkort, és a fogyatékosságot. A lista az Alkotmányhoz hasonlóan nyílt végű, magában foglalja az egyéb tulajdonság szerinti megkülönböztetést is.

ETNIKUM

Etnikum vagy etnikai csoport alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk. Az őket érő soviniszta támadás a mi-ők ellentétből indul ki, csakhogy ebben az esetben az egyenlőtlenség, a nemzeti felsőbbrendűség dominál, összekapcsolódva a másik nemzet lekicsinylésével, esetenkénti megsemmisítésének szándékával. A hátrányos helyzetűek nem csak etnikai származásuk miatt kerülhetnek hátrányba, hanem döntő szerepet játszik sorsuk irányításásban a település is. Nem mindegy, hogy az adott hátrányt szenvedő család vagy csoport,közösség a települési forma kisebb verziójában, tehát falun éli mindannapjait avagy a nagyvárosban, ugyanis az előbb említettnek sokkal kevesebb esélye van a társadalom integrációjába,mint az utóbb említettnek. [1]

ETNOCENTRIKUSSÁG

Etnocentrikusság azon tendencia, miszerint az emberek más kultúrák képviselőinek viselkedését saját kultúrájuk mércéje szerint ítélik meg, és úgy hiszik, hogy saját kultúrájuk értékrendje feljebb való.

FOGYATÉKOSSÁG

A fogyatékosság annak a maradandó állapotnak vagy sajátosságnak a megnevezése, amikor egy személy érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevően elmaradnak az emberek átlagától. Főbb csoportjaik: értelmileg akadályozottak; látássérültek; hallássérültek; mozgáskorlátozottak; beszédben akadályozottak; a halmozottan sérültek (a fogyatékosság több területre terjed ki), valamint a teljesítmény- és viselkedészavarral küzdők.

GETTÓSÍTÁS

Gettósításnak a szegregáció azon fajtáját nevezzük, melyet olyan diszkriminációs politika eredményez, amely bizonyos (általában faji, nemzeti és vallási) közösségeket vagy csoportokat arra kényszerít, hogy egy város vagy terület meghatározott részében éljenek. Tágabb értelemben a gettósítás kifejezés minden olyan politikai eljárást és módszert jelöl, mely a társadalmi rend szempontjából zavaró jelenségekhez vezet, mint például egy társadalmi vagy kulturális csoport elszigetelődése vagy idegenként való kezelése

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZET

Az 1993. évi LXXIX. törvény 121 § (1) bekezdésének 14. pontja szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket megillető kedvezmények, vonatkozó jogszabályi kötelezettségek:

• Ingyenes étkezés: bölcsödében, óvodában és 1-4. évfolyamon nappali rendszerű oktatásban résztvevő gyermekeknek
• Ingyenes tankönyvellátás: nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanuló részére
• Kötelező óvodai felvétel
• Iskolai körzethatárok kialakítása, felvételi rend

Normatívák/támogatások:

képesség-kibontakoztató támogatás; integrációs támogatás; óvodai fejlesztő programok támogatása

HÁTRÁNYOS HELYZET

A hátrányos helyzet fogalmának tisztázása különösen fontos, ha iskolai körülmények között kell eldöntenünk, ki jogosult a különféle szociális kedvezmények igénybe vételére. Általában az alábbi tényezők fennállása esetén gyanakodhatunk arra, hogy a tanuló hátrányos helyzetű családi háttérből érkezik:

- a család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagy része vagy akár teljes egésze segély, nyugdíj, vagy ezekkel egy tekintet alá eső bevétel, továbbá alkalmi munka után járó jövedelem;

- szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban több személy él együtt, így kevés az egy személyre jutó alapterület; egészségtelen lakhatási feltételek (pl. vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás, szuterén); rossz felszereltség (pl. konyha, fürdőszoba, beltéri WC, alapvetőnek tartott háztartási készülékek hiánya);

- a szülők alacsony iskolai végzettsége (csak általános iskolai, vagy olyan érettségit nem igénylő szakképzettség, amelynek nincs munkaerőpiaci értéke);

- deviáns környezet szocializációs ártalmai (pl. alkoholista, drogfüggő közeli hozzátartozók; játékszenvedély és következményei);

- család hiánya (állami gondoskodásba vett, illetve onnan kikerült fiatalok), az ép család hiánya (egyszülős család, elvált szülők, elhalt szülő), vagy éppen a több generáció, illetve távolabbi rokonsági fokokhoz tartozók együttélése;

- a beteg vagy korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekeik megfelelő ellátására, gondozására.

A munkanélküliség, a szegénység, a szociálisan inadaptált emberek, az etnikai kisebbséghez tartozás növeli a hátrányos helyzetre való esélyeket.

A következő szempontok alapján vizsgálható a hátrányos helyzet:

Munkanélküliség

• rokkantsági nyugdíj
• öregségi nyugdíj
• tartós munkanélküliség
• átmeneti munkanélküliség

Megkülönböztetések

• Kisebbségek: nemzeti, etnikai
• vallási alapon
• munkaerőpiacon nemek szerint
• fogyatékosok: értelmi fogyatékosok és fizikai fogyatékosok
• lakóhely szerinti különbségek: tanya, aprófalvak hátrányos helyzetben; rossz lakáskörülmények

Tanulásban akadályozottság

• dislexia
• disgráfia
• discalculia
• hiperaktitivás

Családi háttér

• szülők munkanélkülisége
• hátrányos családforma lehet: félárva, árva, elvált szülők, sokgyermekes család
• alacsony iskolázottság: nyelvtudás hiánya, hiányos továbbtanulási minta

HOMOFÓBIA

A homofóbia szó jelentése félelem, idegenkedés a homoszexualitástól, illetve a homoszexuálisoktól. Tágabb értelemben a homoszexuálisok elleni diszkrimináció általános megnevezése, hasonlóan a faji diszkrimináció esetében használt rasszizmus és a nők elleni diszkrimináció esetében használt szexizmus kifejezéshez. - A transzneműektől való hasonló félelem neve transzfóbia.

Május 17-e a homofóbia-ellenes világnap. A dátum onnan ered, hogy 1990-ben ezen a napon törölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a homoszexualitást a Betegségek Nemzetközi Osztályozásából. 2005 óta a világnapot Magyarországon is ünneplik.

IDENTITÁS

Az azonosság fogalmának megközelítése két perspektívában, a tökéletes hasonlóság és a megkülönböztetés, két párhuzamos vizsgálódást tesz lehetővé, ha személyek vagy tárgyak identitásáról van szó: egyfelől a hasonlóságot, és a különbözőséget másfelől. Némelykor az identitást egyszerű adottságként fogják fel, ám ez a megközelítés sem az identitás dinamikáját, sem az identitás számára meghatározó társadalmi körülmények között végbemenő interaktív folyamatokat (és az esetleges intézményi aspektusokat) nem veszi figyelembe. Éppen ezért az identitás megértése számára elengedhetetlen, hogy mint létrejövés, vagy valamivé válás legyen értelmezve. Az identitás soha nem valamilyen teljes és befejezett meghatározottság, olyannyira nem, hogy még a halállal sem válik véglegessé, hiszen mindig lehetőség van a post mortem átértékelésre, és vannak olyan identitások is, amelyek kifejezetten a halál révén válnak valóra (pl. a mártírok). A kortárs használatban bizonyos stiláris rugalmasság érhető tetten, miután a 'társadalmi identitás' és az identitás közel azonos jelentésre tett szert. Ez viszont azért lehetséges, mert az identitás elengedhetetlenül társadalmi identitás.

INKLÚZIÓ

Az inklúzió eleve más pedagógiai szemléletet feltételez. A kulcsszó és a kiindulási alap az egyéni differenciálás. A pedagógus minden gyermekben a speciálisat, a rá jellemző egyedi sajátosságokat keresi és látja meg. Természetesnek veszi, hogy a legtöbb gyermeknek valamikor, valamilyen témában tartósan vagy csak rövidebb ideig tanulási nehézségei támadnak, vagyis a tanulási nehézségeket a tanulási folyamat természetes velejárójának kezeli, s nem feltétlenül a gyermekben magában keresi a hátráltató okokat. Az egyéniesített segítséget minden gyermeknek meg kell adni, ill. minden gyermeket képességei szerint kell terhelni. Ez tehát éppen ellentmond az átlagoshoz igazodó, egyetlen ütemet diktáló fejlesztési stílusnak. A pedagógus eszköztára gazdag, kiterjed:

a tanítási program változatos feldolgozására

a gyermekek sokoldalú tevékenykedtetésére

a tananyag differenciált feldolgozására

az egyéni tanulás stílus és ütem tekintetbe vételével kiszabott, vagy éppen a gyermekek által önállóan kiválasztott feladatokra

a teljesítményszintek széles sávjának elfogadására

a tanári irányítás mellett az együttműködő tanulás, azaz a gyermeki pármunka és csoportmunka, valamint az egyéni feladatmegoldások sűrű érvényesítésére

Az ilyen pedagógus amikor problémát lát, igyekszik saját eszköztárán változtatni.

INTEGRÁCIÓ

Az integráció kifejezés általános értelemben egységesülést, beilleszkedést, vagy beolvasztást, hozzácsatolást jelent.

Az integrációnak több formája, célja, módja létezik. Pédául Magyarországon a rendszerváltás után fellépett a cigányság társadalmi integrációjának igénye avagy szegregációjának megszüntetése, a deszegráció; ezzel párhuzamosan az ország nemzetközileg megindult az integráció útján: a világbanki és Nemzetközi Valutaalapbeli tagság gazdasági, a NATO védelempolitikai, az Európai Unió gazdasági éspolitikai integrációt jelentett.

A faji (racial integration) és az etnikai (ethnic integration) integráció egyik része a deszegregáció, amely megállítja a folyamatos faji vagy etnikai alapú elkülőnítést, szegregációt. Ezen túl fellép a tárdalom faji vagy etnikai alapú belső ellentéteinek megszüntetése, a mindenki számára elérhető egyenlő lehetőségek, a sokszínű, különböző hagyományokon alapuló kultúrák fenntartása és békés együttélése érdekében. Az intergráció soha nem lehet a kisebbség belekényszerítése a többség kultúrájába. A deszegregáció tekinthető jogi problémának, míg az integráció inkább társadalmi vonatkozású.

INTEGRÁLT OKTATÁS

A közoktatási törvény 1993. óta lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű - régebben fogyatékos - gyermekek, tanulók elkülönítetten, kifejezetten a fogyatékosság típusa szerint létrehozott gyógypedagógiai intézményben, vagyis szegregáltan - illetve a többi gyermekkel, tanulóval együtt, vagyis integráltan történő nevelését, oktatását. Tehát integrált oktatásról a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében beszélünk.

Jelenleg az integrált nevelés-oktatásnak több típusa, szintje létezik a magyar közoktatás rendszerében.

• Spontán integráció: eléggé elterjedt. Ez azon integrációs típus, amelynél a szakemberek részéről nem jelentkezik tudatos integrációs szándék. A gyermek a többségi oktatási-nevelési intézménybe jár, a szülő ide íratta be, az óvoda vagy iskola fel is veszi. A szülő a szakértői bizottságnál nem járt gyermekével, s így a gyógypedagógus sem segíti a munkát még az időszakos nyomon követés vagy pedagógussal folytatott lazább kapcsolattartás szintjén sem. A pedagógus a törvény által biztosított kedvező lehetőségekkel nem él, útmutatás, segítség hiányában maga igyekszik megválaszolni, megoldani problémákat. Jó esetben - általában az enyhébb fogyatékossági típusoknál - többé-kevésbé sikeresen, rosszabb esetben inkább csak megtűri a gyermeket, de szinte semmit nem tesz annak pusztán formális jelenlétének oldására. Sajnos még igen gyakran előfordul ez a forma főleg a kisebb települések esetében, különösen az utóbbi években tapasztalható tanulólétszám csökkenés miatt. Ha tudomásul is veszi az intézmény, hogy fogyatékos gyermekkel van dolga, azt nem "tövényesíti", hiszen ezeknek az iskoláknak többnyire a hátrányos helyzetű kistelepülési önkormányzat a fenntartója, és nem képes biztosítani a törvény által előírt tárgyi és személyi feltételt a fogyatékos gyermekek szakszerű ellátása érdekében.
• Helyi (lokális) integráció: ilyenkor az épület közös, de a SNI és ép gyermekek között gyakorlatilag semmiféle kapcsolat nincs. Ilyenek többnyire a tagozatként működő - régebbi nevén - kisegítős osztályok. Az integráció lehetősége benne van ezekben a szervezési formákban, hiszen lehetne közös szabadidős foglalkozásokat kialakítani, rendszeresen ki lehetne emelni egyes gyermekeket akár csak valamilyen tevékenységre vagy órára, de viszonylag ritkán élnek ezzel a lehetőséggel, s így tulajdonképpen ez is a szegregálás egy formája marad azzal a különbséggel, hogy a lakóhelytől való távolság nem áll fenn.
• Szociális integráció: amikor a két gyermekcsoport tudatosan keveredik a foglalkozásokon kívüli vagy tanórán kívüli időben. Pl. az iskolában a délutáni tanulás idején már nem váli szét a két csoport, szándékosan egy asztalnál zajlik az ebédeltetés, közös a sporttevékenység, stb. Egyre elterjedtebb gyakorlat a közös táboroztatás, üdülés is.
• Az igazi cél, és egyben a legmagasabb szint a funkcionális integráció, amikor nem választják szét a gyermekeket az iskolai órákon. Ennek két foka van:
• részleges integráció: amikor csak az idő egy részében van a fogyatékos gyermek a többiekkel, egyébként elkülönített csoportban tartózkodik. E forma alapját teremti meg a párhuzamos csoportok/osztályok tudatosan tervezett órarendje, pl. az egyébként elkülönített osztályba járó tanuló adott tantárgyat vagy tantárgyakat a többségi osztályban tanulja (ill. egy osztályban vannak, de adott tantárgyak esetén kiemelik az osztályból, és elkülönítetten tanul).
• A legmagasabb és tulajdonképpen az együttnevelés igazi célja a teljes integráció, melynek keretében a fogyatékos gyermek a teljes időt a többségi iskolában, osztályban tölti.

JOGEGYENLŐSÉG

A jogegyenlőség azt is jelenti, hogy a Magyar Köztársaságban minden ember a születésétől a haláláig jogképes, azaz a saját jogán jogokat és kötelezettségeket vállalhat és szerezhet. A gyermekeknek és a fogyatékossággal élő személyeknek is teljes körű a jogképessége, ugyanúgy és ugyanannyi joga és kötelezettsége lehet, mint a többi állampolgárnak. Az adott személy korlátozottsága nem a jogok tartalmában, hanem csupán azok érvényesítési módjában jelenik meg. Jogképessége korlátozatlan, jogai maradéktalanul megvannak, de életkora vagy egyébállapota miatt azok egy részét csak törvényes képviselője útján tudja gyakorolni.

KÉPESSÉGKIBONZAKOZTATÓ, ILL. INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS

Az említett rendelet 11/1994 (VI.8.) MKM rendlelet 39/D § (1) pontja határozza meg, hogy az iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató felkészítést szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik.

Az (5) pont szerint pedig ebben a képzésben a hátrányos helyzetű tanulók vehetnek részt,

Az integrációs felkészítés és a képességkibontakoztató felkészítés közötti különbség a felkészítésben részesülő és nem részesülő tanulók - tehát a hátrányos helyzetű és nem hátrányos helyzetű tanulók - arányában van, melyet a jogszabály - a további feltételekkel együtt - pontosan megfogalmaz.

Tehát az integrációs felkészítés esetén a hátrányos helyzetű tanulók együttnevelését értjük.

Képességkibontakoztató, ill. integrációs felkészítés:

létrejött az Országos Oktatási Integrációs Hálózat, mely szakmai segítséget nyújt az iskoláknak

a költségvetési törvény a képességkibontakoztató felkészítésben résztvevő intézményeknek, az integrációs felkészítésben résztvevő intézmények részére kiegészítő hozzájárulást biztosít.

a kt. 2003. évi módosítása az integrációs felkészítést vállaló iskoláknak teszi 2005. szept. 1-től kötelezővé fejlesztőpedagógusok alkalmazását.

KISEBBSÉG

Kisebbségnek nevezünk egy nagyobb közösségen belül többé-kevésbé elkülöníthető, sajátos azonosságtudattal rendelkező (pl. etnikai, vallási vagy egyéb) csoportot, ha annak létszámaránya a nagyobb közösségen belül az egyenként vizsgált sokaságok nagyság szerint sorbaállított listájának az alsó végén szerepel, (a csoportok számától függően valahol az 1-49% között van).

KISEBBSÉGI TÖRVÉNY

1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól.

Az 1993. LXXVII. számú, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben (továbbiakban kisebbségi törvény) felsorolt 13 hazai kisebbség egységes szabályozás alá esik. E törvény keretei között kell megtalálni a magyarországi romák kisebbségi jogainak biztosítását, akiknek helyzete alapvetően különbözik a többi hazai kisebbségétől. A romákat számarányuk, szociális helyzetük és az őket érő diszkrimináció mellett még az is megkülönbözteti a többi hazai kisebbségtől, hogy olyan szórványban élő népcsoport, amely nem rendelkezik anyaországgal.

A törvény a szabad identitásválasztás jogát egyéni jogként biztosítja. Ennek keretén belül valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozását bárki önként kinyilváníthatja, vagy kinyilvánítását megtagadhatja. Sajátos egyéni jog továbbá a családi és utónév anyanyelven való anyakönyveztetése. A kisebbségeknek joguk van nyelvük, kultúrájuk megismeréséhez, ami szorosan összefügg a kisebbségek közösségi jogaival. Elidegeníthetetlen közösségi jog az önazonosság megőrzése: a történelmi hagyományok és az anyanyelv ápolása, fejlesztése; a kultúra megőrzése, valamint a művelődési és oktatási önigazgatáshoz való jog. A kisebbségek önszerveződését előmozdítandó a törvény biztosítja a kisebbségek politikai vagy más jellegű szerveződését. A törvény elismeri a kisebbségek nyelvét mint közösség-összetartó tényezőt. A szülő, illetve a gondviselő dönthet, hogy gyermeke milyen nyelvi oktatásban részesüljön. Nyolc tanuló szülőjének kérésére kisebbségi osztály vagy tanulócsoport indítása kötelező, amelyben a kisebbségi önkormányzatok kötelesek együttműködni. Emellett a kisebbségi önkormányzatok jogosultak oktatási intézményt működtetni. A kisebbségi oktatás garanciáját nyújtja, hogy az állam biztosítja megfelelő tankönyvek megjelentetését és taneszközök előállítását.

A kisebbségek kulturális autonómiájának másik sarkalatos pontja a nyelvhasználat. "A Magyar Köztársaságban anyanyelvét bárki mindenkor és mindenhol szabadon használhatja." A nyelvhasználat feltételeit az állam köteles biztosítani. Ez nemcsak a magánkörben vagy iskolában használt anyanyelvhez való jogot jelenti, hanem azt is, hogy a hivatalos - közigazgatási, büntető és polgári - eljárások során az anyanyelv használata biztosított.

KOMPETENCIA MÉRÉS

Kompetenciamérés céljai 

• hatékony eszköz biztosítása az intézményi önértékelés elősegítéséhez:
• visszajelzés arról, hogy az iskola milyen eredménnyel közvetíti a társadalom által elvárt tudást;
• az iskola képes legyen teljesítményét összehasonlítani a hozzá hasonló iskolákkal;
• a tanárok visszajelzést kapjanak arról, hogy az általuk átadott tudást a tanulók mennyire tudják alkalmazni;
• a mérési-értékelési kultúra terjesztése, a mérés módszereinek megismertetése a pedagógusokkal;
• az iskolafenntartók informálása saját intézményeik az országos adatokkal megbízhatóan összevethető eredményeiről.

A kompetenciamérések főbb jellemzői 

A tesztek a diákok matematikai eszköztudását és szövegértési képességeit vizsgálják;

A diákok önkéntes alapon kitölthetnek egy rövid háttérkérdőívet, amely lehetőséget biztosít a Hozzáadott Pedagógiai Érték vizsgálatára (2003-as méréstől). A Core-teszt alkalmazásával lehetőség nyílik az egymást követő évek eredményeinek összehasonlítására (2003-as méréstől).

KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY 2007-ES MÓDOSÍTÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA

Az egyik legfontosabb változás 2007. szeptember 1-jétől az lesz, hogy a pedagógusokat nem kötelezhetik külön díjazás nélküli órák megtartására. A munkáltató továbbra is elrendelheti a heti kötelező óraszám feletti két plusz órát, ám kizárólag külön óradíjért. Fontos lépés az is, hogy a pedagógusoknak adható, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésnél előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján jobban dolgozott. A minőségi munkát tehát ezentúl konkrét anyagi elismerés követi. Lényeges változás áll be a sajátos nevelési igényű tanulók ügyében. Az volt a cél, hogy ezek a gyerekek valóban az állapotuknak, helyzetüknek megfelelő foglalkozást, oktatást kapják, ezért a törvénymódosítás szigorítja ezeknek a tanulóknak a vizsgálatát, a besorolási feltételeiket, és konkrétabban meghatározza az ellátásukban közreműködő szervezetek feladatait is. Az óvodák, iskolák, kollégiumok szerepe például nőni fog: a módosítás szerint elsősorban ezen intézmények felelnek azért, hogy a náluk lévő sajátos nevelési igényű gyerekeknek megszervezzék a megfelelő foglalkozásokat.

Az esélyegyenlőség érdekében tett fontos lépés, hogy hazai és nemzetközi közoktatási kistérségi pályázatokon ezentúl előnyben kell részesíteni azt a társulást, ahol hátrányos helyzetű település van, vagy a halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű gyerekek aránya eléri a 25 százalékot. A pályázatokon egyébként is kizárólag akkor indulhat el bármilyen intézmény, ha a pályamunkába beletesz egy konkrét esélyegyenlőségi intézkedési tervet. Végül fontos változás áll be a jogkövető magatartás ellenőrzésében és a visszaélések szankcionálásában is. A törvénymódosítások jelentősen kibővítik az Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzési jogkörét. A hivatal által kiszabható felügyeleti bírság például az eddigi százezer forintról egymillió forintra emelkedik. A hivatal feladata továbbra is az lesz, hogy vizsgálja az egyenlő bánásmód megvalósulását, az alkalmazási feltételek törvényességét, illetve hogy betartassa a közoktatás ingyenességére vonatkozó előírásokat.

MÁSODLAGOS (ISKOLAI) SZOCIALIZÁCIÓ

Az iskolai szocializáció a késői vagy másodlagos szocializáció. Ez nem alárendelt szerepet jelent, hanem az időbeli egymásutániságra utal. Személyi közvetítője a pedagógus, közege pedig az iskolai osztály. Ennek alapján az iskolai szocializációt két szempontból tudjuk megközelíteni

• a gyermektársak, az iskolai osztály, mint társas közeg oldaláról;
• a pedagógus oldaláról, hiszen ebben a folyamatban ö vezető funkciót tölt be.

Az iskolai szocializáció, ha rá tud épülni az elsődlegesre. Minél nagyobb az eltérés a családi és az iskolai elvárások között, nagyobb az egyén ellenállása az utóbbival szemben.

MEDIÁCIÓ

A mediáció alapötlete, az az elképzelés, hogy az ellenséges és antagonisztikus kétoldalú kapcsolatok konfliktus megoldásához egy "harmadik semleges felet" hívnak segítségül egyáltalán nem új keletű.

A mediáció az idők során a különféle törzsi és más etnikai vagy kulturális csoportok között, Afrikától Európán át Ázsiáig, Közép- és Dél-Amerikától Japánig, mindig is igénybe vették a család vagy a közösség bölcs öregjeit, hogy békítő szerepet vállaljanak a konfliktushelyzetekben.

Kínában az egymást követő uralkodói dinasztiákban a mediáció a konfliktusmegoldás egyik legfőbb eszköze volt.

A szó - mediare - eredeti jelentése:

• középen állni,
• egyeztetni,
• közbenjárni,
• közvetíteni,
• békéltetni.

A mediáció egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy a két fél vitájában mind a két fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben.

A mediátor a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítő.

A mediáció főbb elemei:

• az egyezkedést segítő technikák alkalmazása,
• a probléma megfogalmazása,
• az álláspontok közelítése,
• az egyezkedés folyamatának lépésekre bontása,
• az empatikus kommunikáció fejlesztése,
• alternatív megoldások keresése,
• közös cél kialakítása,
• a beszűkülés, bizalmatlanság, merev attitűdök kialakulásának megakadályozása.

MEGKÜLÖNBÖZTETÉS (lsd. diszkrimináció)

Az Alkotmány 70/A. § kimondja, hogy az emberi és állampolgári jogok mindenkit különbségtétel nélkül megilletnek, illetve előírja a hátrányos megkülönböztetés büntetését. Az Alkotmány 10 olyan szempontot emel ki nevesítve (faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési helyzet), amely alapján tilos diszkriminálni, de a felsorolás nyílt végű, az egyéb helyzet kategóriába számos más megkülönböztetés is beletartozhat. Így például az Alkotmánybíróság a több esetben[7][8] is egyéb helyzet szerinti diszkriminációnak ítélte a szexuális irányultság szerinti megkülönböztetést. Az Alkotmány 66. § emellett külön is kiemeli a nők és férfiak egyenlőségét, a nemi alapú diszkrimináció tilalmát.

MIGRÁCIÓ

Migrációnak nevezik azt a folyamatot, melynek során egyes személyek vagy csoportok úgy váltanak lakókörnyezetet; illetve társadalmat, hogy ez a váltás időlegesből tartóssá, huzamossá válik. A népességmozgás tipikus esete az évszázadok óta szinte észrevétlenül folyó munkaerő-migráció. A munkavállalási szándék mellett számos egyéb körülmény is növeli-növelheti a migrációs potenciált. Ugyancsak évszázados, ha éppen nem évezredes múltra tekint vissza a vallási; etnikai és politikai okokból üldözött személyek migrációja. Az utóbbi időben mind gyakrabban keverednek egymással a migrációs motivációkban a gazdasági és politikai jellegű tényezők. Ennek ellenére a politikai és a jogi megkülönböztetés mellett a vándorlásszociológiában is használatos a két alapesetet elkülönítő fogalomhasználat. A "push"-faktorok a taszítóerőket, a "pull"-faktorok a vonzótényezőket foglalják össze.

A gyakran túl általánosnak tartott migráció fogalom konkretizálására és differenciálására több tipológia született.

1. Térbeli szempontból megkülönböztetnek belső (intern) vándorlást - ez többnyire vidékről városba irányul -, valamint nemzetközi (extern) vándorlást. (Az utóbbi esetben további elkülönítési lehetőséget jelent a kontinentális és az interkontinentális kategória.)

2: Időtartam szempontjából megkülönböztetnek korlátozott vagy időszakos vándorlást (ilyen például a szezonmunka) és tartós vagy folyamatos vándorlást. Ez utóbbihoz sorolódik természetesen a ki-, illetve a bevándorlás és a letelepülés.

3. A végső soron egyéni migrációs döntés kiváltóokaira vonatkozóan megkülönböztetnek önkéntes vándorlást (mint amilyen például a munkaerő-vándorlás) és kényszervándorlást. Az utóbbi csoportba elsősorban az eltérő hátterű üldözések és a negatív diszkrimináció tartoznak. Egyes esetekben nehézséget okozhat e szempontrendszer szerint osztályozni a népességmozgásokat, mert magának a migránsnak távozás melletti döntésében is keverednek egymással - váltakozó arányban - a saját elhatározások a külső kényszerekkel. A vándorlók motívumai ugyanakkor egyben mindig politikai-morális értékelések tárgyai is: amennyiben az üldözés, az egzisztenciakárosodás ténye nem "eléggé" nyilvánvaló, a befogadó társadalom közvéleménye azonnal a menekültstátussal járó kedvezmények megkérdőjelezése felé hajlik. (A nyugatnémet társadalomban hosszú vita folyt arról, hogy a volt NDK-sok gazdasági menekültek-e vagy sem!)

4. Terjedelem szempontjából megkülönböztetnek egyes vagy egyéni vándorlást, valamint csoportos vagy kollektív migrációt. Az utóbbi esetben - társadalmi méreteknél - beszélnek tömegvándorlásról is. De a választóvonalak ebben a vándorlási típusban is képlékenyek. Sokan egyéni vándorlóként szerepelnek a statisztikában, holott valójában egész család, rokonság kitelepülésének a láncszemei ők, akik a célországban ismét együtt kívánnak élni. A vándorlások mintaképe a modern társadalmakban gyakran minősül individuális vándorlásnak. Mindenesetre a hagyományos megkülönböztetésnek "klasszikus" bevándorlás és munkaerő-migráció között a mai vándorlási folyamatokban alig maradt érvénye. Az Egyesült Államokban á bevándorlás például sok esetben időszakos marad, miközben Európában sok vendégmunkás tartósan letelepül, és gyakorlatilag bevándorlóvá válik.

MULTIKULTURALITÁS

Viszonylag új kifejezés a politikaelméletben, mely a kulturális sokszínűség egy adott állapotára utal. Will Kymlicka definíciója szerint a multikulturalitás számára az jelenti az igazi kihívást, hogy a modern társadalmak egyre többször találják szembe magukat az identitásuk elismerését és különbségeik elfogadását követelő kisebbségi csoportokkal. Mindazonáltal a "multikulturális" a kulturális pluralizmus sokféle formáját fedi, ezek mind másfajta kihívást jelentenek, és sokféle módja van a kisebbségeknek a politikai közösségbe való beépítésének.

A korábban önrendelkezéssel bíró, területileg koncentrált, illetve az önkéntesen bevándorolt egyénekből és családokból álló társadalmak meghódításának és gyarmatosításának két alapvető formáját határozzák meg. Az első esetben a csoportok jellemzően a többségi kultúra mellett létező különálló társadalmakként szeretnének megmaradni, és az autonómia vagy önrendelkezés különféle formáit követelik, hogy biztosíthassák a különálló társadalomként való fennmaradást. A másik esetben a kulturális különbségeket az egyének és családok bevándorlása okozza. Az efféle bevándorló csoportok gyakran laza szervezetbe. etnikai csoportokba tömörülnek. Az identitásuk általános elismerését kérik, és nem a domináns társadalom mellett élő, különálló és önrendelkezéssel bíró nemzetté szeretnének válni, hanem az adott politikai közösség intézményeit és jogrendszerét szeretnék úgy megváltoztatni, hogy azok jobban illeszkedjenek a kulturális különbségekhez.

MULTIKULTURALIZMUS

A közügyekben a multikulturalizmus kifejezés általában három jelentést takar.

Demográfiai leíró értelemben a kulturális vagy nemzeti sokszínűségre utal. Ideológiai-normatív értelemben azokra a filozófiai érvekre utal, melyek alátámasztják egy bizonyos identitáscsoport elismerésére való törekvés legitimitását.

Elvi-politikai értelemben azokhoz a politikákhoz kapcsolódik, melyek a sokszínűség által okozott problémákra hivatottak választ adni.

A multikulturalizmus nem más, mint a kulturális pluralizmus elismerése és támogatása minden társadalomban. Üdvözli a kulturális sokszínűséget és igyekszik megőrizni azt, ugyanakkor a kisebbségi és a domináns kultúrák gyakran egyenlőtlen viszonyára helyezi a hangsúlyt. A multikulturalizmus posztmodern diskurzus, mely a sokszínűség és a pluralizmus társadalmi megtapasztalását jelenti. Az globalizációt és a homogenizációs elméleteket ellenző gondolatmenetet képviseli, valamint hangsúlyozza a kulturális, nemzeti és nemi különbségeket és sokféleséget

NEMZET

A nemzet "az emberek olyan csoportja, amely tudatosan alkot közösséget, közös kultúrával és közös múlttal rendelkezik, pontosan kijelölt területhez köthető, közös jövőképpel rendelkezik, illetve jogot formál az önrendelkezésre". Fontos továbbá az a "társadalmi-történelmi összefüggés-egész, amelybe egy kultúra beágyazódik, és amely meghatározza egy kultúra fejlődését, átadását és befogadását", illetve, hogy az "az érzelmi beruházás, amellyel az egyének a földjüket, nyelvüket, szimbólumaikat és hiedelmeiket illetik, az önmeghatározás igényét teremti és erősíti meg".

NEMZETISÉG[

A nemzetiség szót két értelemben használhatjuk. Általánosabb értelmében valamely nemzethez tartozást jelent (pl. valakinek a nemzetisége). Szociológiai, politikai kifejezésként ugyanakkor valamely meghatározott etnikumhoz tartozó kisebbségre használják.

Típusai

A nemzetiségeket két csoportba lehet osztani, beszélhetünk nemzeti kisebbségről és etnikai kisebbségről. Európaban a legnagyobb arányban az albánok laknak anyaországuk határain kívül, a legnagyobb számban pedig az oroszok, orosz kisebbség jelentős számban él Észtországtól Örményországig, csak Ukrajnaban 1o millió feletti létszámban.

PREVENCIÓ (MEGELŐZÉS)

Szociáli munkások és mások által tett lépések, melyek minimalizálják, illetve kiküszöbölik azokat a társadalmi, pszichológiai és egyéb feltételeket, melyekről tudják, hogy fizikai és érzelmi betegségeket, illetve néha társadalmi-gazdasági problémákat okoznak, vagy hozzájárulnak ezek felléptéhez. Ebbe beletartozik azon társadalmi feltételrendszer létrehozása, amely lehetővé teszi az egyének, családok és közösségek számára a változás lehetőségét. Formái az elsődleges-,másodlagos-, illetve harmadlagos prevenció.

RASSZ

A rassz szó a francia race kifejezés magyarosított alakja, amely emberfajtát jelent. Az emberi rasszokat a 20. század első felében külön fajoknak tartották, ami a rasszista ideológia előretörése idején szinte uralkodó nézetté vált. Ma már közismert, hogy minden ma élő ember egyetlen fajhoz (Homo sapiens) tartozik.

RASSZIZMUS

Emberfajták szerinti megkülönböztetés. Helytelen kifejezéssel fajok (faji) vagy rasszok szerinti megkülönböztetés.

RÁSEGÍTŐ SZABÁLYOZÁS

A pozitív diszkriminációs modell lényege, hogy a "törvény hátránykompenzációs célú kedvezményeket és többletjogokat biztosít valamely kiemelt védelemre szorulócsoport számára.

REHABILITÁCIÓ

Az egészséges és hasznos képességi szint vagy lehető legkielégítőbb állapot helyreállítása. A szociális munkások általában az olyan embereknek nyújtott segítséggel kapcsolatosan használják ezt a kifejezést, akik valamilyen sérülés, betegség vagy diszfunkció okozta károsodásban szenvednek. Ez a segítő folyamat történhet kórházakban, szociális intézményeknél, szervezeteknél klinikákon, iskolákban, börtönökben és még sok egyéb környezetben, és állhat fizikoterápiából, pszichoterápiából, tornából, képzésből és az életstílus változásaiból.

SAJÁTOS NEVELÉSŰ GYEREKEK (SNI)

A közoktatási törvény 121.§ 29. pontja szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a)      testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

b)      pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)

SZEGREGÁCIÓ

A szegregáció a társadalmi távolságtartás intézményesített, fizikai elkülönülésben kifejeződő formája. A szegregáció "két csoport lakóhelyének, munkahelyének, szociális intézményeinek vonatkozásában fennálló fizikai elkülönítésére vonatkozik", általában valamely domináns csoport kényszeríti rá egy kisebbségi csoportra. Mindazonáltal a szegregáció ritkán valósul meg teljes mértékben: elkerülhetetlenül előfordul csoportok közötti érintkezés a megkülönböztetést gyakorló társadalmak legtöbbjében. Kontextustól függetlenül létezik a lakóhely és iskoláztatás szerinti megkülönböztetés, amelyet nem feltétlenül a törvény kényszerítő ereje tart fenn, hanem gazdasági és társadalmi diszkrimináció eredményezi, amint többnyire a gettósítás példái mutatják. A fentiek mellett a szegregáció kifejezést valamelyest eltérő kontextusban is használták. Bizonyos elméletek állítják, hogy a háztartásokon belüli munkamegosztás nemi megkülönböztetést teremt, erre hivatkozva Elisabeth Bott új kifejezés bevezetését ajánlotta a feminizmus-diskurzuson belül, mégpedig a háztartásban hátrányosan megkülönböztető szegregatív házastársi viszony fogalmát.

SZEXUÁLIS KISEBBSÉG

A szexuális irányultság (szexuális orientáció, nemi irányultság, szexuális beállítottság) dönti el, hogy az egyén társkereső aktivitása döntően milyen partnerre (elsősorban, hogy melyik nem képviselőire) irányul.

Egy személyt általánosan heteroszexuálisnak tekintünk, ha szexualitásuk elsősorban ellentétes nemű partnerekre irányul, homoszexuálisnak, ha azonos neműekre, és biszexuálisnak, ha mindkettőre számottevő mértékben. A kevésbé formális "meleg" és "leszbikus" szavakat korábban csak a hétköznapi társalgásban használták, de ma már a tudományos életben is elfogadottá váltak. Szolgálhatnak arra is, hogy a szexuális irányultságot mint társadalmi identitást hangsúlyozzuk.

Aszexuálisnak nevezzük azokat az embereket, akiknek egyáltalán nincs vagy alig van szexuális érdeklődésük, és a cölibátus vagy szexuális absztinencia kifejezéseket azok esetében, akik szexuálisan nem aktívak (akár meglévő nemi érdeklődésük ellenére). Az autoszexualitás szintén tekinthető önmagunkra irányuló szexuális orientációnak. Ritkán, de előfordul a monosexualitás szó is a csak egy nemre korlátozódó szexualitásra, a biszexualitás ellentétpárjaként.

A szexuális jogok elismerése még nem valósult meg teljesen.

SZOCIALIZÁCIÓ

A szocializáció, mint alapfogalom a társadalmi környezetbe való beilleszkedést jelenti, ami valójában egy társadalom által kikényszerített állapot. Az ember születésétől kezdve folyamatosan válik "emberré" és sajátítja el a viselkedési normákat. A kisgyermekeknél különböző kényszerítési szankciókat alkalmaznak. Ez persze kultúránként változik, és nem biztos, hogy két különböző országnak ugyanazok a társadalmi normái. Ezek a normák a társadalmi fejlődés során alakultak ki. A társadalmi normának egy lehetséges felépítését az alábbi tagolás mutatja.

SZUBKULTÚRA

Ez a kifejezés a társadalom bizonyos részeinek. kulturális értelemben vett sajátos voltát fejezi ki szabályainak, életvezetésének, értékrendjének, meggyőződéseinek, szokásainak tekintetében.

TÁRSADALMI REPREZENTÁCIÓ

A társadalmi reprezentáció olyan tartalmak kifejezése és megnevezése, melyek révén az egyéni tudat a rajta túlterjedő, társadalom és intézmények által megjelenített valósághoz viszonyul. E folyamat során az egyén megteremti társadalmi kapcsolatait a társadalom egészével. A folyamat fordított irányban is végbemegy, hiszen a társadalom kinyilvánítja azokat a viselkedési mintákat, kommunikációs formákat, amelyek a társadalmi reprezentáció révén kifejezésre jutnak.

TÁRSADALMI SZOLIDARITÁS

A foglalkoztatás, vagy más társadalmilag hasznos tevékenység során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségügyi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál.

Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit.

TOLERANCIA

A tolerancia latin eredetű szó, elsősorban türelmességet jelent mások véleménye, főleg vallása, világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása, illetve más egyebek iránt. A műszaki életben a megadott méretektől, mennyiségtől, vagy minőségtől való megengedett legnagyobb eltérést jelenti. Orvosi szempontból a szervezet ellenálló képességét, vagy gyógyszertűrő képességét értjük alatta.

Az általános tolerancia szó ellentéte az intolerancia, ami bizonyos dolgok iránti türelmetlenséget, valakivel, vagy valamilyen, (főleg vallási) nézettel szemben. Orvosi értelemben is használják, itt főképp a gyógyszerekkel való összeférhetetlenséget jelöli.

Az intoleráns is (vallási, politikai stb.) nézetekkel szembeni türelmetlenséget jelentett, ma már inkább ezek teljes elutasítását értjük alatta.

XENOFÓBIA

A xenofóbia idegenekkel, külföldiekkel szemben, illetve valamennyi általuk képviselt értékkel, szokásaikkal, külső megjelenésükkel és általában viselkedési gyakorlatukkal szembeni erős, irracionális gyűlöletet és gyanakvást jelent. A xenofóbia szó szerinti jelentése: idegenekkel szembeni ellenszenv vagy irtózás. Az idegen ebben az esetben minden olyan személy, aki különbözik tőlünk, akár mint kulturális csoport, nemzet tagja stb.
A xenofóbia valamely közösség vagy egy társadalom egészének elszigetelődéséhez vezet, abból a célból, hogy fenntartsa függetlenségét, és elejét vegye a létét fenyegető (ilyennek tekintett) idegen befolyásnak. Az etnikai és vallási előítéletek, a rasszizmus, a nacionalizmus és a sovinizmus erősítik a xenofóbiát. A xenofóbia szélesebb körben elterjedt alacsonyabb iskolázottságú emberek és autoriter típusú személyiségek körében.
A xenofóbia többnyire etnikai sztereotípiák és előítéletek eredményeként jött létre, másfelől ilyeneket használ fel félelmei igazolásául.