kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
A deviancia szociálpszichológiája
"deviancia"= elferdülés, elhajlás
a deviancia másság, de értékelt, minősített (ált. elítélt) másság
abszolút-relatív deviancia-meghatározás
abszolút: a deviánsokat a közösség azért veti ki magából, mert alapvető humán normákat sértenek
DE: nem minden deviancia sorolható be így, mert így minden normaellenes cselekedet deviáns lenne
relatív: a deviancia fogalmát az adott kultúra, történelem, politika kontextusában kell definiálni - az adott társadalmi norma a vonatkoztatási alap
DE: attól, hogy a kisebbség ált. nem normaalkotó, még nem deviáns
hibák:
téves minősítés: a társadalom devianciának címkézi az "ártalmatlan" viselkedést is
rejtett deviancia: a társadalom nem ismeri fel elég hamar a deviáns viselkedést
intézményesült - individualizált deviancia
intézményesült: a társadalom, csoport által jól ismert, kiforrott elemekből álló szerepviselkedés - pl. betörő, alkoholista, drogos
individualizált: az egyén a saját, rá jellemző módon tér el a konvencióktól - pl. a zöldek élőlánca, Gandhi sztrájkja
innovatív deviancia
Ha egy probléma már nem kezelhető a hagyományos eszközökkel, ha egy folyamat megfeneklett, új, kreatív megoldásra van szükség. Ebben a deviancia intézményesült formája hatékony lehet.
pozitív-negatív deviancia
poz: a negatív megbélyegzés helyett elismert, becsületet hozhat a deviáns egyéneknek - pl. bakonyi betyárok, Robin Hood
neg: egyféle stigmát jelent pl. börtönviseltek
fizikai deviancia
devianciának minősülhet a megszokottól eltérő fizikai karakter - pl. törpe, óriás, végtaghiányos személyek, balkezesek
DE: nemcsak születéstől fogva tartozhat valaki ebbe a kategóriába, hanem a társadalom maga is ilyenné tehet - pl. tolvajok megcsonkítása, hadifoglyok tetovált sorszáma
szándékosság-személyiségjegy
a közvélekedés a devianciát sokszor akaratlagosnak, szándékosnak tartja, így az egyénre ruházza érte a felelősséget
MERT: a normasértés alapvetően vmilyen rossz, inadekvát, tiltott viselkedés - tehát a deviáns cselekvőnek tisztában kell lennie helytelen magatartásával
DE: a szocializáció során tudattalanul is mintát követünk - pl. erőszakos családban felnövő gyerekek rátanulnak az erőszakos viselkedésre, és sokszor ez a magától értetődő, nem is látnak más alternatívát
a deviancia belső szemlélet
fenomenológiai szemlélet: a deviáns viselkedés nem egyszerűen vmi helytelen, normának nem megfelelő dolog elkövetése, hanem a deviáns személy nézőpontjából jelentése és jelentősége van
a deviáns magatartásra való társadalmi reagálás (pl. kiközösítés, megbélyegzés) beépül az identitásba
a deviancia funkciói
manifeszt funkciók:
- a deviáns részéről: legitimáció, érdekérvényesítés, haszonszerzés, konfliktuskezelés, menekülés, tiltakozás, célkeresés, feszültségoldás
- a társadalom reagálása : elhatárolódás
látens funkciók:
- a deviáns részéről:
csoportkohézió erősödése: társra találás a devianciában
identitásképzés
egyértelmű morális kódok létrejötte: ki melyik oldalán áll az egyes értékeknek, mi a jó-rossz
a legitimállandó ideológiák kikristályosodása
társadalom reagálása: bűnbakképzés
magyarázó elméletek
Lombroso: a bűnöző deviánsokat alkati másság, öröklött degeneráltság különít el másoktól
pszichoanalízis: a normasértő deviánsoknál az agresszió kontrollja nem megfelelően kiépült, ami főleg a gyerekkori szeretetmegvonásból ered
frusztráció-agresszió hipotézis: vmilyen szükséglet (pl. szeretet, szex) kielégítetlensége frusztrációt szül, ami agressziót generál és deviáns viselkedéshez vezet
szociális tanulás: a deviáns viselkedés keretetit sajátítjuk el a modellkövetés által: a deviáns értékeket átéljük, és belsővé tesszük
alapvető: mit tekint a társadalom alkoholizmusnak?
hogyan értelmezi az alkoholizmust?
mire vezeti vissza?
démonikus modell
az alkoholosan módosult tudatállapot az egyénen kívül álló, démonikus, isteni tényezők befolyása általi
etikai modell
a túlzott mértékű alkoholfogyasztás erkölcsi vétség, BŰN
a részeg ember közmegvetés tárgya
betegségmodell
- pszichiátriai modell: az alkoholizmus vmilyen pszichiátriai betegségre vezethető vissza, illetve veleszületett hajlam eredménye - genetikai determinizmus
pszichológiai modell: az alkoholizmus az álet során elszenvedett sérelmekre való passzív reagálási mód
szociálpszichológiai modell: az alkoholizmus a szocializációs folyamatok terméke: az ivásminta követése, alkoholista referenciacsoport
a drogfogyasztás az egyén minden más cselekvésmódját kizárva diminál
gyakran csoporthelyzethez kötött: ált. kortársak szubkultúrája
okok:
személyiség: ,inél súlyosabb a drogfogyasztás, annál súlyosabb személyiségzavar áll a háttérben
mikrokörnyezet szerepe: a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahely normái, elvárásai
2féle nézőpont:
az öngyilkosság nem deviancia - mert: ha egy kiultúrában lehetőség van a problémamegoldás ilyen formájára, ez a megoldás nem normaszegés, hanem normakövetés
az öngyolkosság deviancia - mert: mögötte társas-társadalmi konfliktusok húzódnak
szociálpszichológiai megközelítés:
preszuicidális szindróma: az öngyilkosságot megelőzi: beszűkülés, autoagresszió, öngyilkossági fantáziák
szuicidum mint cry for help
Találat: 4756