ÉDESSÉGEK BŐ VÁLASZTÉKA ÉS ÜNNEPEK
ÉTELEI
Sokan vallják azt a tévhitet,
miszerint az indiai konyha gyenge az édességek készítésében. Ez nem igaz, hisz
végnélkül lehetne sorolni azokat az édességeket - az előbb már 242e41c említett bengáli
édességeken kívül a barfik, a dzselábok, laddúk, halvák, kulfik stb. -
melyekkel India ajándékozta meg a világot. Laknau híres édessége a
"mennyek íze és kincse", ami nem más mint egy édes rizs. Ám ennek az
édességnek a művészete a rizs megalkotásában van, ugyanis úgy kell elkészíteni,
hogy a rizs minél több cukrot szívjon magába, anélkül, hogy a cukor karamellé
válna, vagy a rizs az edényhez ragadna. A nagymesterek állítólag 4:1 cukor-rizs
arányt értek el, noha az 1:1 arány is már komoly teljesítménynek számit.
A fesztiváloknak és az ünnepeknek
megvannak a sajátos ételei. Dípáválira, vagy ismertebb nevén Diválira a fények
ünnepére, amely a jó győzelmének ünnepe a gonosz felett, elsősorban édességeket
fogyasztanak. Erre az alkalomra cukorból készült állatokat és játékokat formázó
édességeket vagy édes-töltésű parathát esznek, melyet pólinak neveznek. Ganés
csaturthi idején édes leveles tésztát, módakát készítenek, amelyről úgy
tartják, hogy ez Ganésa isten kedvelt étele volt, Dél-Indiában e fesztiválra
áztatott csicseriborsóból készített sós ételt készítenek.
Ráma isten kedvenc ételeként
áztatott nyers dál (hüvelyes), az úgynevezett kosumali dukál, amit kockára
vágott uborkából és citromlével meglocsolt kókuszdióból áll. Dél-Indiában az
Újévet kókuszpálma-cukorral édesített főtt rizskészítménnyel, sakkarai
pongallal ünneplik. Szintén nagyon kedvelt Dél-Indiában a kókuszpálma-cukorral,
gyömbérrel, kardamommal és mévával vagyis többféle gyümölccsel ízesített
pánaka.
