Szójaszalami

Szójaszalámi

A különféle szalámik és sonkák iránt nosztalgiát érzők a fenti alapanyagból nem csak kirántott húst készíthetnek, hanem a felvágottakat is jól helyettesíthetik vele. Ebben az esetben a szójaízesítő fűszerkeveréken kívül szórjunk még az áztatólébe ízlés szerint fél mokkáskanál kakukkfüvet vagy bazsalikomot, illetve fin 515i87f omra reszelt gyömbért. A pikáns ízek kedvelői tehetnek bele őrölt fenyőmagot és kevés koriandert is. Pirítás után keverjük a reszelt sajtot a még meleg szójához, és a jól összegyúrt szójahúst szorosan csomagoljuk 2 db előzőleg megvizezett 25×25 centiméteres celofánba. A kb. 20 deka­grammos rudakat egy vastag falú kisebb tepsiben, közepes tűzön süssük 15 percig, amíg a felületük enyhén megpirul. A kifakadás elkerülése érdekében a celofán két végét a gön­gyölés irányába kissé csavarjuk meg, majd szorosan tűrjük be a töltelékbe, és a max. 15 cm hosszú rudakat úgy helyezzük a tepsibe, hogy a széle felül legyen. Ha kihűlt, tegyük hűtőszekrénybe, és 1-2 napos érlelés után hidegen, szeletelve tálaljuk. A kötözött sonkához hasonlóan, friss kenyérrel, kemény tojással, és reszelt tormával is fogyasztható. A mara­dék szójaszalámira húzzuk vissza a celofánt, hogy a hűtőbe visszarakva ne száradjon ki, és ne vegye át más ételek szagát.

Amennyiben az áztatóléhez egyéb fűszereket is adunk, akkor a szójaszalámi íze tetszés szerint megváltoztatható. Különleges fűszerek segítségével a prágai sonkához hasonló zamatot is elérhetünk. A magyaros ízek kedvelői beledol­gozhatnak a szójahúsba fél mokkáskanál fokhagymaport, vagy 1-2 gerezd áttört fokhagymát is. Ha a fokhagymával együtt 1 mokkáskanál fűszerpaprikát is keverünk a szója­húshoz, akkor a kolbászokra emlékeztető ízt érhetünk el. Tovább fokozhatjuk ezt a hatást, ha az edámi sajt helyett füstölt sajtot használunk.

A sütéssel kapcsolatban meg kell még említeni, hogy mind a szójás hurka, mind a szójaszalámi csak valódi celofánpa­pírba csomagolható. Mostanában megjelent az aromatartónak nevezett speciális befőzési celofán is az üzletekben. Ha a meg­vásárolt celofán nem elég vékony, és vízbe mártva nem ázik el, akkor ne alkalmazzuk erre a célra, mert polipropilénnel keverve készült, amely hő hatására megolvad, és a felszabaduló mérgek bekerülnek a töltelékbe. Minél kevésbé nedvesedik a celofán, annál nagyobb a műanyagtartalma. Csak olyan celofán jó ezeknek a készítményeknek a sütéséhez, amely legalább +220 °C -ig hőálló. A szárnyasok sütéséhez gyártott polietiléntereftalát-tartalmú hőálló fólia sem felel meg a követelményeknek, mivel nem nedvesíthető, így a szé­lei nem ragadnak össze. Ezt az anyagot csak kisméretű zsá­kokként kialakítva lehetne használni. Alkalmazása azonban így sem célszerű, mert nem légáteresztő. Ennélfogva nem pirul benne a töltelék, hanem csak fő, mint az alufóliában.

A műanyagipar fejlődésével egyre több fólia kerül az üzletekbe. Sajnos a gyártók nem minden esetben tüntetik fel, hogy a termékük milyen alapanyagból készült, így a háziasszonyok nehezen tudják eldönteni, hogy melyik mire való. Ez főleg akkor fordul elő, amikor a maradék fóliák összekeverednek. Az alábbi módszerrel azonban könnyen szétválogathatjuk őket. Az összes fólia közül a háztartási polietilénfólia a legvékonyabb, és leglágyabb. Enyhén légáteresztő, tehát természetes úton erjesztett savanyúságok után érlelésére is alkalmas, akárcsak az aromatartó celofán. Jellemzője, hogy nem nedvesíthető, és láng fölétartva egy pillanat alatt megolvad. Nem sokkal vastagabb nála a valódi celofán. Az összes fólia közül ennek a legnagyobb a légáteresztő képessége. Ez annak tudható be, hogy alapanyagát tekintve a celofán papír, és nem műanyag. Regenerált cellulózból készül, többszörös vegyi kezeléssel. Vízbe mártva szinte ronggyá ázik, láng felett azonban keményebbé válik, zörgősre szárad. Kevésbé nedvesedik, és kevésbé bírja a hőt az aromatartó celofán. Műanyaghoz hasonló tulajdonságai annak tudhatók be, hogy a celofán alapanyagához, a cellulózhoz polipropilént kevernek. A hidegtartósításra szolgáló fólia csak annyiban különbözik a háztartási polietilénfóliától, hogy vastagabb nála, így nem légáteresztő. A melegtartósításra szolgáló polipropilén-tartalmú fólia hasonlóan vastag, de nem nyúlik, így csak meleg hatására idomul az üveg nyakára. Mind a hideg- mind a melegtartósításhoz gyártott befőző fólia láng felett megolvad.

Ha nem olvad meg, és nem nedvesíthető, akkor polietiléntereftalát-tartalmú sütőfóliáról van szó. Ez az anyag konzerváláshoz nem használható. Ha már megvettük, akkor ne dobjuk el, mert melegtartósítás esetén fémfedél alá rakva elhasználható. Dupla gumigyűrűvel szorítsuk az üveg nyakához, és igyekezzünk minél jobban ráfeszíteni, hogy a fedél ne gyűrje össze. Hidegtartósításhoz egyáltalán ne alkalmazzuk, mivel semmilyen módon sem idomítható az üveg nyakához úgy, hogy légmentesen zárjon. Ez esetben a fémfedél beszívódására sem számíthatunk, ami az üveg peremére szorítaná. Mivel jól bírja a hőt a tepsit is kibélelhetjük vele, hogy megakadályozzuk a sütemények aljának megégését, bár erre létezik alkalmasabb fólia is. Ennek jellemzője, hogy vastagabb, ennek ellenére elasztikusabb, könnyebben idomul a tepsi aljához. Ráadásul nem átlátszó, és rácsszerű vonalak vannak rajta, ami megkönnyíti a sütemények szimmetrikus elrendezését.

Az előbbi fóliát többnyire papírboltokban árulják nagy ívekben, csomagolás nélkül. Sokan gyanútlanul megveszik, mert azt hiszik, hogy viszonylag olcsó celofánhoz jutnak. Ami azt illeti valóban celofánt kapnak, de nem befőző-, hanem virágcsomagoló celofánt. Ebben az esetben alapvető követelmény, hogy az átlátszó fólia nem nedvesíthet, és nem tapadhat hozzá a virághoz, mint a háztartási polietilénfólia. A hőálló polietilén-tereftalát mindkét követelménynek eleget tesz, így legjobb, ha mi is erre a célra használjuk. Jól alkalmazható még kreolpraliné-, szezámmagos desszert-, tejkaramella- és a csokoládékészítésnél a forró nyersanyag kiöntésére, mert olcsóbb, mint a sütőpapír, és nem szakad olyan könnyen, mint a celofánpapír. 

Ugyancsak celofánszerű a tiszta polipropilénből készült fólia. Ez sem nedvesedik, de hőre lágyul. Ezért előszeretettel alkalmazzák ömlesztett élelmiszerek csomagolására, mivel a megtöltött zacskó szája fóliahegesztővel könnyen lezárható. A boltokban árusított zörgős zacskójú cukorkáktól kezdve a száraztésztákon át az aprósüteményekig mindent ebbe csomagolnak, mert teljesen átlátszó. Az ugyancsak átlátszó PVC (polivinil-klorid) fólia olcsóbb ugyan, de tompítja a színeket, így a beléjük csomagolt élelmiszerek nem olyan vonzóak. A polipropilén-fóliának a háztartásban nem sok hasznát lehet venni, mivel a csomagoláson kívül semmire sem jó. Sütni nem lehet benne, mert nem hőálló. Melegtartósításra is alkalmatlan, mivel túl vékony, és könnyen kiszakad. Nedves élelmiszerek tárolásához sem igazán jó, mert a polietilénfóliával ellentétben méreganyagok oldódnak ki belőle.