Meggydzsem

Meggydzsem

A kívánt mennyiségű sötétbordóra érett meggyet mosás és tisztítás után fejtsük ki. A kimagvalt meggyet tegyük egy ismert űrtartalmú, külön erre a célra szolgáló zománcozott fazékba, és állandóan kevergetve, közepes 232g68c tűzön főzzük, forrásponttól számítva kb. 15 percig. A keverést erre a célra fenntartott fa- vagy hőálló műanyag kanállal végezzük. Szétfőzés után tegyünk a becslés alapján meghatározott mennyi­ségű dzsemhez literenként 30 dg mézet, de tovább már ne főzzük, csak forraljuk össze a gyümölccsel. Aki nem bízik a szemmértékében, vagy nem találja megfelelőnek az előírt méz mennyiségét, vegyen ki kevés dzsemet egy kistányérra, és kóstolással állapítsa meg, hogy mikor megfelelő az édessége. Az ínyencek mindig magjával együtt főzik a meggydzsemet, mert így áthatóbb a zamata. Ennek legegyszerűbb módja, hogy kilogrammonként 1 evőkanál magot megmosunk, és kala­páccsal apró szilánkokra törjük. Ezután a héjával kevert, összezúzott magvakat töltsük fehér tüllzacskóba, és az edény füléhez kötve főzzük bele a dzsembe. A zacskót a méz hozzáadása előtt távolítsuk el belőle, de előtte a keverő kanállal nyomkodjuk az edény oldalához, hogy a benne lévő lé kicsorogjon.

A forró dzsemet a Lecsókonzerválásnál leírt módon töltsük jól záródó, széles szájú kis üvegekbe, és szárazgőzben tartósítsuk. A hazai fajták közül a legjobb ízű dzsem valamint rostos meggylé az apró szemű cigánymeggyből készíthető. A meggyet cseresznyével fele-fele arányban keverve is főzhetjük. Ebben az esetben az édesítéshez literenként 20 dg méz is elegendő. Sajnos a felbontott dzsem még hűtőszekrényben sem tartható el 1 hétnél tovább. Nyugodtan berakhatjuk azonban a mélyhűtő rekeszbe is, mert a magas méztartalom meggá­tolja a gyümölcs teljes átfagyását.