| ||
|
||||||||||
Kelt tészták
Az egyik legjellemzöbb tésztái a
magyar konyhának a kelt tészták. Készítésük gyakorlatot, elég sok idöt,
megfelelö hömérsékletü nyersanyagokat és helyet igényel.
A tésztákra jellemzö a magas energiatartalom és a nagy telítöérték,
mi 828g63i vel készítésükkor legnagyobb mennyiségben magas sikértartalmú lisztet, s
ennek tömegéhez viszonyítva csak kevés (kb. 1 /3 rész) járulékos anyagot -
zsiradék, tej, cukor, tojás - használunk fel. Tápanyagtartalmát növeljük még a
különféle töltelékekkel is (pl. dió, gyümölcs, túró stb.).
A laza, lyukacsos szerkezetü termék élesztö segítségével állítható
elö.
A sikérfehérjék a felvett folyadék hatására rugalmas vázat alkotnak, amely
megakadályozza az élesztögombák tevékenysége során termelödö
gázbuborékok (szén-dioxid) tésztából történö távozását. A sütés során a
váz megszilárdul, a gáz elillan, s kialakul a végleges szerkezet. Az alacsony
sikértartalmú lisztböl készült tészta sütés után tömör lesz és lapos
marad, mivel nem tud ellenállni a gáz nyomásának, és a gyenge sikérváz
elszakad.
Az élesztös tészták
csoportosítása:
- Gyúrt élesztös
tészta (pl. kalács, aranygaluska, bukta stb.)
- Kevert élesztös tészta (pl. kuglóf, farsangi fánk stb.)
- Omlós élesztös tészta (pl. bejgli, pozsonyi kifli stb.)
- Hajtogatott vagy félvajas élesztös (Blundel) tészta (pl. diós csiga,
töpörtyüs pogácsa stb.)
Az élesztös tészták nyersanyagszükséglete 1 kg lisztre vonatkoztatva
Alapanyag |
Gyúrt élesztös tészta |
Kevert élesztös tészta |
Omlós élesztös tészta |
Hajtogatott élesztös tészta |
Liszt (kg) |
1 |
1 |
1 |
1 |
Zsiradék (g) |
100 |
200 |
400 |
600 |
Élesztö (g) |
30 |
60 |
30 |
50 |
Tej (ml) |
500 |
600 |
300 |
400 |
Cukor (g) |
100 |
200 |
120 |
100 |
Tojássárgája (db) |
3 |
38 |
4 |
4 |
Só (g) |
10 |
10 |
10 |
10 |
Szükséges még szóróliszt és tojás a kenéshez |
Gyúrt élesztös tészta
A gyúrással készített,
közepesen kemény, jól formázható masszából készített tésztát zárt térben
(mazsolás kalács) vagy bö, forró olajban (lángos) sütjük meg.
A tészta készítésének menete:
Kovászkészítés: langyos tejjel (35 o C), kevés cukorral
és liszttel simára keverjük a friss élesztöt. Az így kapott híg tészta
felszínét még meghintjük liszttel, majd 40-42 o C-os hömérsékleten
(kelesztöszekrényben) 20-25 percig érleljük. Ez alatt az idö alatt az
élesztögombák elszaporodnak, miközben szén-dioxid és alkohol is
termelödik a kovászban. Az érett kovász térfogata megnö és az ujj
benyomata megmarad. Az éretlen kovász rugalmas, kis térfogatú, míg a túlérett kovász
térfogata igen nagy, ha hozzáérünk, összeesik, és a megindult (tejsavas,
ecetsavas) erjedés következtében savanykás szagú.
A kovászkészítés hibái: öreg, állott az élesztö (nem tud úgy
szaporodni, lapos marad a tészta), túl forró a tej vagy nagyon meleg helyen
kelesztjük (elpusztulnak az élesztögombák), hideg a tej vagy huzatos
helyen kel (a megfelelö hömérséklet hiánya miatt nem tud kellö
mértékben szaporodni az élesztögomba).
Gyorsabb eljárás az élesztö felfuttatása, azaz amikor csak belemorzsoljuk
langyos cukros tejbe, és meleg helyen 5-10 perc alatt elkészül.
A tésztához valók
elökészítése:
Liszt átszitálása, felmelegítése (35 o C)
Tej felmelegítése
Zsiradék langyosra olvasztása
Tojás szétválasztása
Gyúrás
(dagasztás): a
keverötálba tett liszt közepébe készített kis mélyedésbe tesszük a
kovászt, a tojássárgáját, a cukrot, az olvasztott zsiradékot, a sót és
fokozatosan a langyos tejet, miközben kézzel vagy géppel folyamatosan gyúrjuk.
A megfelelö állományú masszát ezután addig dagasztjuk, amíg el nem válik
az edény falától, csomómentes, sima, fényes és hólyagos nem lesz. (A dagasztás
által levegöt juttatunk a tésztába, mivel az élesztögombának a
szaporodáshoz, tápanyag, folyadék és meleg mellett levegöre van szüksége.)
Kelesztés: 20-25 percig letakarva vagy
kelesztöszekrényben, 35-40 o C-on.
Átszellöztetés: kb. félidöben (a tészta térfogata
másfélszeresére nött) átgyúrjuk a tésztát, így a felfrissített
élesztögombák további szaporodásnak indulnak.
Második érlelés
(kelesztés): újra 20-25 percig,
letakarva vagy kelesztöszekrényben, 35-40 o C-on. A lágy tészta
gyorsabban, míg a sürü lassabban kel meg. Akkor jó, ha az eredeti
térfogat kétszeresére nött, de ügyelni kell arra is, hogy ne keljen túl,
mert akkor összeesik a tésztánk.
Nyújtás, darabolás, formázás, töltés: a tészta jellegének
megfelelöen végezzük el ezeket a müveleteket.
Újrakelesztés: a kialakított tésztát tepsibe vagy
sütölapra tesszük, megkenjük, majd kb. 10 percig pihentetjük.
Kenés: a tészta tetejét kenhetjük felvert egész
tojással, tejjel összekevert tojássárgájával, vízzel elkevert tojásfehérjével
vagy cukros tejjel.
Sütés: elömelegített sütöben
180- 210 o C-on, két ütemben: pár percig magasabb höfokon sütünk, majd a
höt 10-20 fokkal csökkentve fejezzük be a sütést. A tésztára sütés közben
ne nyissuk rá a sütö ajtaját. Szép fényes lesz a sütemény teteje, ha még
forrón megkenjük hideg vízzel. (Töltött kalács, fonott, mazsolás, kakaós
kalács, briós, aranygaluska, barhesz, bukta, lepények, pogácsa, pizza - bár
ehhez olajat szabunk ki zsiradéknak.)
Bö, forró (160 o C) olajban: két ütemben, fedövel, majd
fedö nélkül. (Farsangi fánk, lángos, forgácsfánk, túrós perecek.)
Faszénparázs felett: az erdélyi eredetü kürtöskalács sül ily módon.
Találat: 1081