Hűtőszekrény - a legfontosabb haztartasi gép

Hűtőszekrény - a legfontosabb háztartási gép

1. MILYEN AZ IDEÁLIS HŰTŐSZEKRÉNY?

A címben feltett kérdésre csak úgy lehet válaszolni, ha jól ismerjük az adott háztartás nagyságát, a család étkezési szokásait, a konyha hőmérsékletét, a tárolási lehetőségeket stb. Az ideális hűtőszekrény általában az, amelyik maradéktalanul kielégíti mindazon követelményeket, amelyek lehetővé teszik a nyers és főtt ételek 515e41f biztonságos, viszonylag hosszú időn keresztüli tárolását anélkül, hogy az élelmiszerek és ételek minősége kárt szenvedne. Az ideális hűtőszekrény valamint lehetőséget ad arra is, hogy állandóan tárolhassunk nagyobb mennyiségű nyersanyagot.

Az optimális hűtőszekrény egy olyan normál hűtőterű szekrény, amelyben a belső állandó hőmérséklet plusz 2 Celsius foktól maximum 5 Celsius fokig terjed, amelyhez kapcsolódik egy önálló fagyasztószekrény (mélyhűtő), minimálisan mínusz 18 Celsius fokos állandó hőmérséklettel. Lehetőség szerint legyen két ajtós, vagy két külön szekrény (láda), hogy a normál tér gyakori kinyitásakor beáramló szobahőmérsékletű levegő ne deresítse a mélyhűtő falát oly nagymértékben. (Minél deresebb, jegesebb a hűtőszekrény fala, annál kisebb hatásfokú a hűtés, vagyis az állandó, kívánt hőmérséklet eléréséhez mind nagyobb energia szükséges.) A család nagyságához mérten a hűtőszekrény lehetőleg nagyobb űrtartalmú legyen, mint kisebb, mert sohasem szabad úgy megtölteni egy hűtőszekrényt, ahogyan a ruhásszekrényt szokás. Vagyis akkor megfelelő a hűtés, ha az egyes csomagok, lábosok, edények között két-három centi rés található, amin a levegő áramlani képes.

2. HOGYAN HASZNÁLJUK?

Nagyon fontos, hogy állandóan viszonylag egyforma hőmérséklet legyen a hűtőszekrény belsejében függetlenül attól, hogy a külső hőmérséklet milyen. Tehát télen, kisebb fokozaton is elérhető ez a hőfok, mint nyáron. Az állandó meleg levegő beáramlásakor nagyobb energia szükséges a hőfok tartásához, viszont hamarabb jegesedik. Ha a jég vastagsága eléri a három millimétert, le kell olvasztani, különben már nem képes jó hatásfokkal működni. A leolvasztás a hűtőszekrény típusától függően történhet automatikusan, fél-automatikusan vagy kézi módszerrel.

A mélyhűtőnél is figyelni kell a jégvastagságot, különben nem tárolható biztonságosan hosszú ideig a bele rakott étel vagy nyersanyag. (Itt jegyzem meg, hogy ha az élelmiszerüzletekben vásárolt mirelit áru láthatóan jeges, vagy túl sok jégkristály található az élelmiszer belsejében, semmiképpen se vegyük meg, hiszen a jégkristályok arról árulkodnak, hogy az élelmiszer egyszer már felolvadt, csak visszafagyasztották.)

Ahhoz, hogy folyamatosan figyelemmel kísérhessük a hűtő belső hőmérsékletét, pár forintért érdemes vásárolni egy hűtőszekrény-hőmérőt. Ennek ellenőrzésével mindenkor megtudhatjuk, hogy ha a hűtés hatásfoka csökken. Ez azért fontos, mert bizonyos élelmiszerek és készételek csak adott hőmérsékleten őrzik meg jó minőségüket.

Ami a konkrét használatot illeti, tanácsos megfogadni néhány intelmet:

a) meleg, langyos, még ki nem hűlt ételt soha, semmilyen körülmények között se tegyünk a hűtőszekrénybe, mert a párolgó gőz megolvasztja a hűtő falán lévő (mélyhűtőben) jeget és az megolvadva csöpögni kezd. Ezzel tönkreteheti a többi ételt. (Nem is szólva arról a plusz energiamennyiségről, amellyel a motornak növelnie kell a teljesítményét ahhoz, hogy tartani tudja a beállított hőfokot.);

b) az elkészült ételt gyorsan le kell hűteni (ez különösen a meleg, nyári hónapokban a legfontosabb) oly módon, hogy a főtt ételt tartalmazó edényt beleállítjuk egy hideg vízzel telt akkora edénybe (tálba, lábosba stb.), amekkorában kényelmesen elfér úgy, hogy a víz háromnegyed részéig érjen. A lassan felmelegedő vizet addig cserélgetjük, amíg az étel szobahőmérsékletűre nem hűl. Az étel lehűtése nem tarthat tovább egy-másfél óránál. A lehűlt ételt ezután adagokra osztjuk és betesszük a hűtőszekrénybe (mélyhűtőbe)

c) csak jól becsomagolt vagy lefedett élelmiszert (vagy készételt) szabad a hűtőszekrénybe tenni, ellenkező esetben az ételek átveszik egymás szagát! Nincs kellemetlenebb egy hagymaszagú vanília-pudingnál vagy egy sárgadinnye illatú rakott káposztánál. (A legmegfelelőbb csomagolóanyag a folpack fólia vagy az alufólia, a különféle jól záródó fedővel ellátott műanyag, lehetőleg szögletes dobozok-edények, a befőttes üveg stb. Savas ételt se alufóliában, se sérült zománcú edényben ne tároljunk, mert a sav megbontja a fémeket.);

d) lehetőleg tisztított élelmiszert tegyünk be a hűtőszekrénybe, ezért vásárlás után azonnal meg kell mosni, és a jellegének megfelelően meg kell tisztítani, a tárolni kívánt gyümölcsöt-zöldséget vagy egyéb élelmiszert.

e) A nedves, párolgásra hajlamos élelmiszereket lehetőleg úgy csomagoljuk be, hogy légmentes legyen, vagy legalábbis "zárjuk be" a levegőt egy nylonzacskóba, amit a fóliahegesztővel megtehetünk.

3. MIT, HOGYAN ÉS MEDDIG TÁROLHATUNK?

Egy kombinált hűtőszekrény normál hűtőterében (ha a mélyhűtő felül található és egy ajtós a szekrény) a mélyhűtő alatt van a leghidegebb. Azokban a típusokban, ahol nincs mélyhűtő a szekrényben, ott alul van a leghidegebb. Tehát ismernünk kell a hűtőszekrényünket, és annak tulajdonságaival a tárolás folyamán számolnunk kell. Ennek értelmében a becsomagolt, nyers húsfélét, a tejet, a tejtermékeket, a megfőzött, és néhány napi tárolásra szánt ételt a leghidegebb polcokra tegyük. A kevésbé kényes élelmiszereket, pl. a zöldséget, a gyümölcsöt, a sajtot pedig a legkevésbé hideg helyen tarthatjuk el viszonylag hosszabb ideig is. A különféle élelmiszerek tárolásához szögletes, jól záródó fedéllel ellátott dobozokat érdemes beszerezni.

A szögletes forma sokkal jobb helykihasználást biztosít a kerek lábosformánál. A változó nagyságú dobozokat akár egymás tetejére is állíthatjuk, csak arra vigyázzunk, hogy a dobozok között maradjon annyi légtér, hogy a levegő szabadon cirkulálhasson köztük.

A normál hűtőtérben tárolható élelmiszerek körülbelüli eltarthatósági ideje, a minőség romlása nélkül:

a) nyers hús, tej, felvágott - két nap;

b) nyers hal, darált hús fűszer nélkül - egy nap;

c) darált hús befűszerezve - két nap;

d) margarin, sajt - két hét;

e) vaj, tejföl, kefir, joghurt - egy hét (ha a szavatossági idő a dobozon nem jelöl más dátumot);

f) sült, főtt, párolt húsok és húsos ételek - három nap;

g) tojás és tejföl nélküli leves, főzelék - három nap;

h) főtt zöldség, főtt burgonyaköret, párolt rizs - két nap;

i) főtt tojás - négy nap

j) nyers tojás héjában - háromhét, egy hónap (ha valóban friss volt vásárláskor);

k) gyengén füstölt, főtt húsféle - három-négy nap;

l) nyers, tisztított zöldség, gyümölcs - egy-két hét, fajtától függően;

m) sült vagy főtt hal, halas étel - egy nap;

n) kevert saláta, friss zöldségből készült nyers saláta - 2-3 nap;

o) friss, nyers gomba - két nap.

A nyári meleg veszélyes ételei: tejtermékekből, tojással készült ételek, mint például a vaníliás krém, a madártej, a krémes-lepény, a majonéz, a tejes fagylaltok. Ezekből csak annyit vásároljunk (vagy készítsünk), amennyi rögtön el is fogy, tilos tárolni!

A gombás ételt a készítése után azonnal fogyasszuk el, mert már néhány órai tárolás is nagy veszélyeket rejt magában! Csak a mélyhűtőben szabad tárolni a gombával készített bármilyen levest, húst stb.

Gyárilag füstölt sonkát-kolbászfélét (különösen, ha nyers) ne tegyünk hűtőszekrénybe, mert annak párájától az hamar megpenészedik. A házi füstölésű húsféléknél már más a helyzet: a házi kolbászokat páronként selyempapírba vagy papírtörülközőbe csavarva bátran eltehetjük a zöldségtároló rekeszbe. Időnként meg kell nézni, hogy nem nedvesedett e át a csomagolóanyag, ilyenkor újabb, tiszta papírra szükséges kicserélni. (A selyempapír vagy a papírtörülköző jól felszívja a hűtőszekrény páráját, ezért a penészképződés vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon sokára jön létre.)

A mélyhűtőbe rakott élelmiszereket gondosan csomagoljuk be. Így elkerülhető a hűtő idő előtti jegesedése. Általában, helyes használat esetén; évente egy-két alkalommal szükséges leolvasztani a mélyhűtőt. Ilyenkor az a legokosabb, ha előtte huszonnégy órán keresztül maximumon üzemeltetjük a hűtőt, vagyis fagyasztásra kapcsoljuk. Akár harminc fokra is lehűlnek a benne lévő élelmiszerek, azután ezek sokkal hosszabb időn keresztül kibírják a felengedés veszélye nélkül. Újságpapírral bélelt kosárba vagy a hűtőszekrény normál hűtőterébe tegyük a csontkemény csomagokat, amelyek így több órán keresztül is fagyosak maradnak, ugyanis egymást hűtik! Közben a mélyhűtőt jókora fazék, forró vízzel le lehet olvasztani. Én hajszárítóval szoktam, kiszárítani, csak azután rakom vissza a csomagokat.

Ha bármi rendelleneset tapasztalunk a tárolt ételen, ha az eltér a megszokottól, ha nem olyan a szaga, mint amilyen a tárolás előtt volt, ha a színe jelentősen megváltozik, akkor inkább öntsük ki, semmint hogy megbetegedjünk! Általános szabály, hogy a másnapos ételt fogyasztás előtt mindig fel kell forralni, vagy át kell sütni (az étel jellegének megfelelően), így biztosak lehetünk abban, hogy nem szaporodnak el benne az esetleges baktériumok. Csak annyi ételt forraljunk fel egyszerre, amennyi el is fogy majd. (Az ismételt forralás sajnos, rontja az étel minőségét.)

Általában minden mélyhűtő (fagyasztó) szekrény mellé vásárláskor adnak egy használati utasítást, amelyben viszonylag pontosan meghatározzák, hogy bizonyos élelmiszerek meddig tarthatók el mínusz 18 fokon.

Én inkább azokat a kivételeket írom le, amelyek nem fagyaszthatók, illetve amelyeknek minősége lényegesen romlik a felengedés után:

nem fagyasztható, mert felengedés után gusztustalanná válik és fogyasztásra alkalmatlan:

1. kocsonya vagy bármilyen aszpikos-zselatinos készítmény;

2. egész tojás (ha azonban szétválasztjuk, akkor külön-külön, kissé felverve, megsózva, már lehet fagyasztani);

3. homogenizálatlan tej (felengedés után "összetúrósodik");

4. tejföl, kefir, joghurt, aludttej (felengedés után szemcsés, darabos lesz);

5. majonéz vagy bármilyen, majonézes saláta (felengedés után kiválik belőle az olaj);

6. fejes saláta, kínai kelkáposzta (annyira összeesik, hogy gusztustalanná válik);

7. paradicsom (közvetlen, nyers fogyasztásra alkalmatlan, de ételbe ízesítőnek megfelelő);

8. görögdinnye (felengedés után "leves" lesz belőle);

9. folyékony tejszín (felengedés után nem lehet habbá verni, viszont a felvert tejszínhabot remekül lehet fagyasztani);

10. pudingos krém vagy puding (felengedés után szétfolyik).

Az alábbiakban leírt néhány étel és azok kombinációi viszont alkalmasak a mélyhűtésre, jól tárolhatók és könnyén felmelegíthetők.