Csokoladés mézeskalacs

Csokoládés mézeskalács

Először vajazzuk, majd liszttel hintsük ki egy kisebb zománcozott tepsi alját. Utána mérjünk ki 25 dg mézet, és takaréklángon kevergetve melegítsük, amíg felolvad. ­Vegyük le a langyos mézet a tűzről, és adjunk hozzá 1 dl tejet, 4 dg darált diót, 2 tojássárgáját, fél mokkáskanál őrölt szegfűszeget, negyed mokkáskanál őrölt fahéjat, egy csipet sót, és 1 citr 717g68h om reszelt héját. A mézes pépet habverővel kb. 10 percig keverjük, majd kisebb adagokban dolgozzunk bele 30 dg lisztet, és fél mokkáskanál szódabikarbónát. A porokat előzőleg elegyítsük egymással. (Ennek legegyszerűbb módja, hogy a lisztre rászórjuk a szódabikarbónát, és az egészet átszitáljuk, majd evőkanalanként a péphez keverjük.) Ezután gyújtsuk be a sütőt, állítsuk 180 °C -ra (nyolcosztású skálán 3. fokozat), majd a megmaradt tojásfehérjét verjük kemény habbá, és egy főzőkanállal finoman forgassuk a tésztába. Végül a sűrű masszát öntsük a kivajazott tepsibe, egyenletesen kenjük szét benne, majd tegyük az előmelegített sütőbe, és mérsékelt tűzön süssük kb. 25 percig, amíg a teteje világosbarnára pirul. Ha lehűlt, metéljük le a szélét, és a lágy, de szívós tésztát vágjuk kb. 3×5 centiméteres darabokra, majd szobahőmérsékleten 2-3 napig pihentessük. Végül az egyes téglalapokat szeljük ketté, a közepét kenjük meg sűrű baracklekvárral, és az egymásra helyezett lapokból álló töltött mézeskalácskoc­kákat még 1 napig pihentessük.

Másnap egy kisebb zománcozott edényben 6 dg kakaóhoz adjunk 30 dg szőlőcukrot, és 1,8 dl vízzel keverjük simára. Lassú tűzön, állandóan kevergetve főzzük kb. 10 percig, amíg besűrűsödik, majd vegyük le a tűzről, és tegyünk bele 6 dg vajat. Utána a szobahőmérsékleten felpuhult mini mézeskalá­csokat forgassuk bele a csokoládémártásba úgy, hogy az aljukat ne érje a máz. Legcélszerűbb egy tálaló villát jó mélyen beleszúrni az összeragasztott téglalapok aljába, és ily módon belemártani az öntetbe. A bevonást szőlőcukorból készített, és citromlével ízesített mázzal is végezhetjük. Ezt az olcsóbb bevonatot nem szükséges főzni, hanem 30 dg szőlőcukrot 1 közepes méretű citrom levével és 0,4 dl vízzel addig kell keverni, amíg fényes és sima öntet lesz belőle. Ha víz helyett előzőleg felforralt tejet használunk, akkor krémes és hófehér lesz a cukormáz. Szép, fényes és könnyebben szeletelhető lesz a cukorbevonat, amennyiben a mázba 1 kávéskanál olvasztott vajat teszünk. Egyébként, a klasszikus cukormázhoz 2 tojásfehérjéből készült habot is kevernek, a nyers tojásfehérje azonban árt az egészségnek. Lecsepegtetés után egy nagyobb tálon helyezzük a mézeskalácsokat egymás mellé, ügyelve arra, hogy ne ragadjanak össze, és csak másnap tálaljuk, amikor a bevonat megszikkadt. Hűtőszekrénybe nem szabad tenni. A fenti mennyiségből kb. 36 db sütemény várható. A mézeskalács sokáig eltartható, és sajátos tulajdonsága, hogy az idő múlásával nem szárad ki, hanem egyre puhább, porhanyósabb és ízletesebb lesz. Ha több mint egy héten át kívánjuk fogyasztani, akkor ne kenjünk bele baracklekvárt, mivel az szobahő­mérsék­leten tartva 4-5 nap után elkezd penészedni. Sokan fehér rozslisztből készítik a mézeskalácsot, mert így különlegesebb az íze.

Minden nemzetnek megvannak a saját ételspecialitásai és süteményei, amelyekre méltán büszkék. Ami az oszt­rákoknál a Sacher-torta, az nálunk a dobostorta, amely Dobos Jenő mesterszakács műve. Ugyancsak nagy népszerűségnek örvend mind a magyar, mind a külföldi hozzánk látogató ínyencek körében Gundel Károly csokoládéval leöntött flambírozott palacsintája, vagy Rákóczi János túrós lepénye, amelyet az I. fejezetből már ismerünk. A magyar cukrászat hírnevét viszont a hazai mestereken kívül egy svájci cukrász is öregbítette, aki a múlt században Kugler Henrik hívására Magyarországon telepedett le, és Budapesten létrehozott egy világhírű cukrászdát. Gerbeaud Emilnek azonban nem csak ezt a róla elnevezett patinás belvárosi cukrászdát köszönhetjük, hanem az általa kreált macskanyelvet, az 1958-as brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert konyakos meggybonbont, valamint a zserbószeletet is, amelynek mézes változata az alábbiak szerint készíthető el.