2.EA

Vámunió: Regionális gazdasági társulás egyik formája. A benne részt vevő országok az egymás közti kereskedelemben lebontják a vámokat, megszűntetik a mennyiségi korlátokat, a nem vámjellegű korlátokat csak részben bontják le.

(nem vámjellegű összes lebontása= egységes belső piac.)

Közösen lépnek fel harmadik országgal szemben, közös külső vámok.

GATT, WTO egyik alapelve: a legnagyobb kedvezmény elve: ha egy ország valamilyen

kedvezményt nyújt egy másik országnak akkor vele kapcsolatban álló összes ország részesül benne.

Nemzetközi kereskedelmet kizárólag a vámok szabályozzák. A GATT kezdetektől fogva fellépett a mennyiségi korlátozásokkal szemben. Szükség esetén a mennyiségi korlátozásokat vámokká alakítják. 10-ére csökken a vám OECD ipar cikk termékei esetében.

Jacob Viner elmélet hatása: kereskedelem átterelés az egy olcsó import ami nem vámuniós termék, elveszti pozícióját, helyét egy drágább vámuniós termék veszi át.

Ha vámunió van akkor A ország fogyasztói 50 olcsóbban jutnak hozzá X termékhez, de A ország 150 vámtól esik el, akkor a nettó veszteség 100. A kereskedelem átterelés negatív hatású, a vámunió hátrányát jelenti.

Y termék: A ország piacán B és C ország terméke versenyképtelen, ha A és B vámunióra lép, akkor új kereskedelem keletkezik.

A ország Y terméke B országban versenyképes lesz, akkor kiszorítja B ország termékét. Itt nincs kereskedelem átterelés csak kereskedelem teremtés és nincs vám kiesés. Itt a termelés a hatékonyabb ágazat javára terelődik el.

Kereskedelem teremtés-Kereskedelem átterelés=Vámunió előnye.

Meade elmélet: a kereskedelem teremtés- kereskedelem átterelés negatív mert a kereskedelem átterelés hatása nagyobb, ennek ellenére előnyös a vá 414e45e munió. Elképzelhető, hogy a kereskedelem teremtés költség megtakarítása nagyobb, mint a kereskedelem teremtés és kereskedelem átterelés negatív egyenlege.

Például Belgium és Hollandia vámuniója 100 millió értékben terel át, olcsó Német acélt Belgára. A kereskedelem teremtés 30 millió euró értékben a drága sajt helyét átveszi az olcsó holland, ekkor a nettó veszteség 70 millió euró. A drága belga acél 50%-al olcsóbb a németnél, ezzel szemben a belga sajt 200%-al drágább a hollandnál.

Következtetés: a kereskedelem átterelés 50millió euró lesz, a kereskedelem teremtés 60millió euró, a megtakarítás 10millió euró.

Lipsey elmélet: Winer a keresleti rugalmasságot 0-nak tekintette. Nála a kereslet rugalmatlan, ezzel szemben a kínálat végtelenül rugalmas. Lipsey megkülönböztetett fogyasztói és termelői hatást. Fogyasztói hatás: a kereslet rugalmasnak tekintik, növeli a fogyasztását abból a termékből melyhez olcsóbban jut hozzá- jövedelem megtakarítás.

Kereskedelem bővítő hatás, ellentéte a kereskedelem szűkülése - nagyobb költségek esetén. Ellen súlyozhatja a kereskedelem teremtés és a kereskedelem átterelés negatív egyenlegét.

Helyetesítő hatás: ha jövedelem megtakarítás van, akkor azt nem ugyanannak a terméknek a vásárlására fordítják, hanem egy másikéra. Szerkezet váltás megy végbe a vámunió következményeképp.

Az import így nőhet, hogy sem a hazait sem szorítja ki, sem a külföldi importot nem helyettesíti. Nincs sem kereskedelem teremtés, sem kereskedelemátterelés.

Gazdasági szerkezet: Befolyásolja a kereskedelemelterelés mértéket.

A kereskedelemátterelés minimalizálhat: közös külső vámszínvonalat alacsonyan határozzák meg. Legnagyobb kedvezmény elve alapján a 3. országok is alacsonyabb vámtarifát fognak alkalmazni.

Vámok természetének vizsgálata: ( Winer szerint)

Protektív vámok, amit vámon értünk, a hazai gazdasági szereplők védelmét szolgálják. Ktsgképző tényezőként szerepelnek. Védik a hazai gazdaságot a külső versenytől.

Restriktív vámok: a fogyasztás befolyásolása céljából, olyan termékre vetik ki, amelyeket nem termelnek a szóban forgó országok. A fogyasztás befolyásolása és a ktsgvetés növelése.

Ha restriktív vámot törölnek el, akkor kereskedelemátterelés nem történik. Importbővítésként fogható fel a vám.

Mo. társulási szerződések aláírása: Ipari termékekre vonatkozó vámokat le kellett bontani.

Nemzetgazdasági dimenziók: Vámunióból származó nettó előnyöket érinti, hogy mekkora a vámunió mérete, területe. Vámunió elméletek a neoklasszikus külkeren alapulnak, a világgazdaság ideális állapota a szabadkereskedelmi erőforrások           allokációja.

Globális szabadkereskedelem: Jólét és hatékonyság maximuma.

Minden ország arra szakosodik, ahol komparatív előnyei vannak, legkedvezőbb tevékenységi területekre szakosodnak. Minél kisebb egy vámunió, annál nagyobb a kereskedelemelterelés.

A kereskedelemelterelés nagyobb, mint a kereskedelemtermelés. Jobb, ha lemondanak a vámunióról (Benelux) Minél nagyobb egy integráció mérete annál kisebb a kereskedelemátterelés.

Minél nagyobb egy vámunió annál több lehetőség adódik az önellátásra történő berendezkedésre, de ez nem javítja a hatékonyságot. Ha önellátásra rendezkedik be egy unió akkor felléphet a protekcionizmus.. Kisebb vámunió esetén nincs önellátás. 3. országgal szemben alacsonyabb vámtarifát alkalmaznak.

Szállítási ktsgek. Akkor jelentkeznek ha nagy vámunióról van szó és jelentősek a szállítási ktsgek. Kereskedelem súlypontja a közelebbi országokra tevődik át. Hatékony a szállítási technológia, a távolabb fekvő országok helyzete is javul a vámunióban. Termelési értékesítési ktsgként kell felfogni. Korábbi vámmal hasonlítják össze. Ha a szállítási ktsg, akkora mint a korábbi vámszínvonal A és B ország között, akkor a szállítási ktsg megegyezik a vámszínvonallal., a fogyasztó nem veszít ezzel. Az államnak vámbevételkiesést kell elkönyvelnie.

A vámunió akkor hatékony, ha szomszédos országok alkotják.. Pl. Görögország elesett a vámbevételektől, d e a szállítási ktsgek felemésztették a vámbevételeket.Tágan kell értelmezni a szállítási ktsgeket nem csak fizikai, hanem a nyelvi különbségek áthidalása is idetartozik, hiszen ktsgnövelő tényező.

Gazdasági szerkezet: Befolyásolja a kereskedelemelterelés mértékét.

Kompetitív struktúra: egymással versenyző minél több hasonló terméket állít elő két ország, annál több lehetőség van kereskedelemteremtő hatások létrehozására.. Protekcionizmus miatt jöhetett létre. Ennek az eltűnésével jelennek meg a kereskedelemteremtő hatások. Vámunióból származó előnyöket a kompetitív struktúrájú tudják kihasználni.

A kiegészítő országok esetében szabadkereskedelmi övezet a javasolt. Megkövetelik mindenhol az áruk eredetének igazolását. Csak az integrációban résztvevő országok vehetnek részt a kereskedelemben.

Dinamikus hatások

Méretgazdaságossági kérdések.

Erősebb verseny hatása.

Műszaki fejlesztések, innováció

Ezek a dinamikus hatások a GDP gyorsabb növekedésében összegződnek.

Méretgazdaságossági megtakarítás: Sajátos megtakarítás. A termelés méretének növelésével a termékegységre jutó ktsg nem lineárisan csökken. Az optimális üzemméret, szérianagyság különbözik az egyes időszakokban és ágazatokban. Azért fontos mert a tevékenység mérete nem éri el az optimális üzemnagyságot, akkor magasabb az egy termékre jutó ktsg.

Bizonyos hatásokon belül érvényesülnek.. Ellensúlyozhatják a kereskedelemátterelés hatását.

Ha eltörlik a vámokat akkor nő a piac. Vámunió ösztönzi a méretgazdaságossági megtakarításokat.

Méretgazdasági megtakarításokra a nagyvállalatok képesek. Ha hitelt akarnak felvenni, akkor kedvezőbb kondíciókat tudnak elérni. Képesek kutatási, fejlesztési kapacitásokra.

Verseny erősödése: Vámokat eltörli, akkor a hatékonyabban fellépő vállalatok is megjelenhetnek. További fogyasztási és termelői előnyök realizálhatók.

Funkciói: műszaki fejlesztés, technológiai ktsgcsökkentésre ösztönöz. Hozzájárul a monopol pozíciók meglazításához az integráció, emellett minőség javítására ösztönöz.

Műszaki fejlesztés, innováció:

Vieneri elméletből nem vezethető le - feltétlenül a gazdasági integráció előnye.- Klasszikus elméletben.

Dinamikus elm.: A gazdasági integrációkból dinamikus hatások származnak, melyek előnyössé teszik a gazdasági integrációt.

Külkereskedelem teremtés: Gyorsabban nő a gazdasági integráció GDPje, gyorsul, nő a külső kereskedelem. A komparatív előnyök elméletét is dinamizálják, ezek az előnyök módosíthatók, megvalósíthatók. Lehetővé teszik a statikus, komparatív előnyök kihasználását

A vámunió dinamikus elméletei a hatásokat a GDP növekedési ütemében összegzi. Statikus elméletekre is jellemző.

Statikus, dinamikus közös vonásai:

KTsgmegtakarításra kerül sor.

Javul a hatékonyság

Nőnek a reáljövedelmek- több jut felhasználásra, fogyasztásra

Foglalkoztatottság színvonala emelkedik

Nemzetközi versenyképesség javulását eredményezi.

Dinamikus hatások hozzáadódnak a statikussághoz.

Fogyasztási hatások: Fogyasztói igényeket magasabb szinten lehet kielégíteni, az olcsóbb import antiinflációs hatású.

Egyensúlyviszony: szabad akadálymentes az áruk és szolgáltatások áramlása. Fix árfolyamrendszerek feltételezése mellett. A stabil árfolyamok viszonylag stabil árszinvonal mellett tarthatók. Magas infláció esetén a vámunióban akkora a fix árfolyamrendszer:

Fix árfolyam hozzájárul az infláció mérsékléséhez.

Az inflációelméletek abból indultak ki, hogy átrendeződés történik a tagállamok között az erőforrások allokációjában. Bizonyos iparágak termelői tönkremennek. A hatékonyabb termelői pozíciói javulnak. Ha azonos gazdasági fejlettségű országok alakítanak vámuniót, akkor a fizetési mérlegre gyakorolt hatása gyakorlatilag semleges. HA nagyobb a fejlettségi szint, akkor az alacsonyabb fejlettségű országok külgazdasági viszonyai romlanak. Eltérő gazdasági szerkezetek esetén a hasonló fejlettségű országokban is létrejöhet.

Cserearányok: export árindex/import árindex. HA a cserearány javul akkor az exportban gyorsabban nő. HA romlik akkor az importban nő gyorsabban. Egyes országok között is érzékelteti az újraelosztást.,

Az export vámleépítések miatt emelkedhetnek a partnerországok árai.

Javulhatnak a vámunión belül és a 3. országokkal szemben a cserearányai is.

Javulhatnak melyek felépítik vámjaikat, csökkennek az importvámok..

A vámunióban tömörült országok kedvező hatásokat érhetnek el. Le tudják nyomni az importvámokat. Vámlebontás miatt sok ágazatban visszaesik a termelés. Kompenzációra tarthatnak igényt a vámunión kívüli országok. Pénzügyi, kereskedelempolitikai engedménnyel lehet ezeket orvosolni.

Milyen kritikai megjegyzések fogalmazhatók meg a vámuniókkal kapcsolatban, mennyire felelnek meg az elméleti valóságnak?

Piaci struktúrák nem hagytak fel a dinamikus elméletek azzal, hogy szabad verseny van és utána szabadkereskedelem. Egyenlő gazdasági erejű szereplők állnak szembe egymással, de új szereplők jelenhetnek meg. Az ár alakulását a törvény szabályozza A valuták konvertibilisek, korlátlanul és szabadon átválthatók. Torzító tényező: vám. Ezt küszöbölik ki a vámunió létrehozásával.

A valóság azt mutatja, hogy a verseny jelen van a piacon, csak nem szabad verseny formájában.. Nem árverseny van hanem az áron kívüli tényezők értékelődnek fel( védjegy, reklám). A termelők diktálják a szállítási feltételeket, szigorú keretek közé szorítják a versenyt. A transznacionális vállalatok saját érdekeiknek megfelelően alakítják a piacot. A vámunió dinamikus hatása , mely a verseny intenzifikálódásával kapcsolatos, nem biztos hogy érvényesül az elv. Elképzelhető az, hogy a vámok lebontása a monopol, oligopol piacok erősödéséhez járul hozzá. A versenyképesek még versenyképesebbek lesznek.

MÉRETGAZDASÁGOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK:

Termékegységre jutó ktg egy bizonyos pontig csökken, nagyobb szervezetekhez közelít, erősíti a koncentrációt, centralizációt. Hatékonyságjavulás érhető el. Ezt ellensúlyozhatja a verseny gyengülése. A mezőgazdasági megtakarítások nem gyengítették a gazdasági integrációban a versenyt.

FEJLESZTÉSI, KÜLGAZDASÁGI POLITIKA:

Hosszabb távú külgazdasági politikák prioritásával összhangba hozhatók a vámuniók. A vámuniók meghatározott esetben akadályozhatják a fejlesztést. Szabad versenyt és szabad kereskedelmet tételeznek fel. A vámok szerepe a védelem. A vámunióból adódó nyereségek, veszteségek a vámunió hatását mérséklik. A születendő iparágak védelme fontos. A protekcionizmus nem védelmet jelent, hanem gazdasági felzárkózást.

A vámunió helyett a fejletlen országokban jobb az ésszerű protekcionizmus alkalmazása. A szabad verseny mindig az erősebbnek kedvez.

Gazdasági szerkezet jellemzői:

A komplementer szerkezetűeknek szabadkereskedelmi övezet.

Kompetitiv vámunió: Nincs olyan ágazat amelyet fel lehet adni, nincsenek egymással versenyző ágazatok, vállalatok. Destabilizáló hatású lehet a gazdaságiintegráció.

KÜLÖNBÖZŐ FEJLETTSÉGŰ ORSZÁGOK INTEGRÁCIÓJÁNAK PROBLÉMÁI

Vámunió esetén nincs lehetősége a fejletlen országnak, hogy komparatív hátrányait a vámokkal ellensúlyozhassa. Mely kiszolgáltatott helyzetet jelent. A vámunió nem jelent biztosítékot arra , hogy gyorsabb a fejlődés, mint protekcionista környezetben. Alacsonyabb fejlettségi szintű országok számára a vámunió kevés kapaszkodót kínál. Akkor járulhat hozzá a vámunió a felzárkózáshoz, ha azt egy átfogó modernizáció teszi. Beindulnak a hatékonyságnövelő folyamatok, de a fejlődő országokba ez nem garantálható.. Kiegészítő jellegű lehet. További feltételek megteremtésére van szükség, hogy megfelelően hasson a vámunió.

KÖZÖS PIAC:

Annyival több a vámuniónál, hogy a termelési tényezők szabad áramlása is megvalósul. Két csoportra oszthatók az elméletek. A csoport abból indul ki, hogy az egyes országok tényezőellátottsága különböző. Nincs szükség a kiegyenlítődésre, tőke és munkaáramlásra. Nem törődnek a termelési tényezők áramlásával a statikus, dinamikus elméletek.

Heckser-Olin elmélet. Egyes országok tényezőellátottsága különböző. A tényezőellátottság függ a fejlettségi szinttől. Az alacsonyabb fejlettségű országokban a munkaerő a magasabb szinten a tőkeellátottság a jellemzőbb. A munkaerő és tőkemozgások kiegyenlítődnek.

Tőke: tőkeigényes export

Munka munkaigényes export.

Kereslet, kínálat hatására a term. Tényezők kiegyenlítődése.

Leontief tesztelte ezt az elméletet és arra a következtetésre jutott, hogy nem érvényes. USA munkaigényest exportál annak ellenére, hogy tőkegazdag- Leontief paradoxon.

Érvényes a K-Ny-i kereskedelemben. Magyarázható azzal, hogy a tényező keresleti-kinálati árat más tényezők alakítják, mint az áraknál. Teljesítményekhez kapcsolódik. Határtermelékenység szerepet játszik a termelési tényező kialakulásánál. Különböző országok által előállított árukat hasonlítanak össze azonos minőségi tényezőkkel rendelkezőkkel.

TERMELÉSI TÉNYEZŐK ÁRÁNAK ALAKULÁSA

Ahol sok tőke van ott a tőkektsgnek alacsonyabbnak kell lenni a reálkamatlábnál. Tőkeigényes ágazatok a fejlett országokban koncentrálódnak. Ha a reálkamatláb alacsony akkor a termelési tényezők árai is alacsonyak.

H-O elmélet: Az egyes tényezők ára úgy is kiegyenlítődhet, hogy nem kerül mozgásra.

Adósságállomány, GDP globális tényezők tartósan alacsony szinten tartják a reálkamatlábat. A bérszínvonaltól elválaszthatatlanul a TB járulékok egyebek alakítják a munkakktsget.

A munkaerőktsg ott alacsony ahol a termelékenység is alacsony.

M. termelékenység: a kibocsátás valamilyen számát 2 mutató. Hozzáadott ért./ foglalkoztatottak száma.

Leszorítják a munkabéreket, visszatartják a munkabérek növekedési szintjét.- versenyre tesz szert. Hosszabb távon nem működik. Alacsony bérszínvonal a keresletet is visszafogja, akadályozhatja a kínálat növekedését. Reálbéreket lassabban kell emelni, mint ahogy a termelékenység nő. A munkaerő ktsgét a képzettségi szint is meghatározza. Szakképzett munkaerő nehezen mérhető a bérszínvonalra nézve.

KÖZÖS PIAC ELMÉLETI ALAPJAI:

Statikus elméletek sok kérdésre választ kerestek. Az áruforgalom liberalizálása. Ezek az elméletek azon alapulnak, hogy a termelési tényezők áramlása, hozzájárulnak tényező árak és költségek kiegyenlítődéséhez. A és B ország között közös piac pozitív jóléti hatásokat eredményez. Ha a termelési tényezők ára és a kamatláb különbözik akkor a tőkeáramlás jó hatással jár. Kiegyenlítődnek az árak. Ha A és B ország közül a bérktsg magasabb a z A országban, akkor a munkaerő B-ből A-ba áramlik. A béreket leszorítják B országban relatív munkaerőhiány miatt magasabb bérszínvonal, munkaerő beáramlás, bércsökkenés.

A országban ktsgmegtakarítást érnek el a termelők.

Forrása: sajátos, jövedelem újraelosztás, az A ország munkavállalóinak rovására.

Dinamikus hatás: olcsó munkaerő áramlik be. A ország termelői bővitik termelési kapacitásukat, kínálatot. Nem kizárólag a magasabb ktsgszintüek helyettesítik az alacsonyabb ktsgszintüeket.

B országban a legnagyobb vesztes a termelői szféra. B-ből kiáramlik a munkaerő, szűkösség lesz, növekednek a bérek, magasabb bérek miatt a termelés színvonalát fenn tudják tartani.

Profit rovására lehetséges kínálatra gyakorolt hatása csökken , visszafogják a termelést, veszteség a B ország üzleti szférája számára. A munkavállalók nyernek ebből a folyamatból.

Árdömping: A vállalat a termelési ktsgnél alacsonyabban értékesíti a terméket. A közös piacból származó nyereségek egyenlőtlenül alakulnak a tagországok között. Ugyanakkor a világ meg előnyhöz jut, h. A országban a termelők ktsgmegtakarításhoz jutnak. A világméretű hatások pozitívak. Annál nagyobbak a nyereségek, veszteségek, minél nagyobbak a bérkülönbségek. Ez azt feltételezheti, hogy A és B országban rugalmas munkaerőpiac van, de ez a valóságban nem létezik. Nem biztos, hogy a bérek csökkennek ha megjelenik a külföldi munkaerő, mert rugalmatlan a munkaerőpiac. A bérek lefelé merevek.

Munkanélküliség hatása: nem eredményezi a bérek csökkenését egy országban sem. Hozzájárul-e a munkaerő áramlás nemzetközi kiegyenlítődéséhez.

BALASSA SAMUELSON hatás: szoros összefüggés van az egy főre jutó GDP munkabérszínvonal termelékenység között. Minél alacsonyabb az 1 főre jutó GDP annál alacsonyabb a termelékenység. A munkaerő áramlás nem érinti a termelékenységet. A munkabérek alakulását a munka termelékenység alakulása befolyásolja, ha a munkatermelékenység üteme gyors, akkor a bérnövekedés üteme is gyors.

Abban az esetben kerül sor a bérek kiegyenlítődésére, ha az egyes országok bérszínvonalai is kiegyenlítődnek. Bérszínvonal kiegyenlítődése= termelékenység kiegyenlítődésével. A munkaerő áramlás liberalizálásával megindul a munkaerő mozgás és bizonyos korrekciós mechanizmusok is megindulnak.

Ha változatlan a termelékenységi szint A és B ország között, akkor a munkaerő mozgás bércsökkenést válthat ki. Módosítják a komparatív tényezőket. A tőkeáramlás odamegy, ahol milyen komparatív előnyt tud realizálni. Külföldi működő tőke jelenik meg. Komparatív bérhátrányokkal rendelkező országok taszítják a tőkét és oda megy ahol komparatív előnyök vannak. Alacsony fejlettségű országok vonzzák a tőkét és technológiát. A termelési szintek közeledésével csökken a különbség a munkaerő bérszínvonalak között. Statikus, dinamikus vámunióelméletek eltekintenek a termelékenységtől. A kiegyenlítődést rövidtávú folyamatokra vezetik vissza.

A működő tőke hatását is figyelembe kell venni a vámuniónak. Hatékonyabb lesz a termelési tényezők kiaknázása, mindez világméretben hatékony, jobban élhetnek az emberek ezen hatásnak köszönhetően.

Szabad tőkeáramlás miatt nő az outsourcing. Az alacsony munkabér színvonal nemcsak a munkaerő vándorlás szabályozza, hanem köszönhető az outsourcingnak is.

Gazdasági és monetáris unió

1997. Amsterdami szerződés

Stabilitási és növekedési paktum: Célja: a Maastrichti szerződésben levő államháztartási kritériumok érvénybe juttatása. Államháztartási hiány a GDP 3% alatt. Az államháztartás nem haladhatja meg a GDP 60%t.

Klt rendeletet fogadott el: 1966-97: EK rendelet

Túlzott ktsgvetési eljárással fogl., gazdaságpolitika koordinációja

1999. jan 1 után sok probléma lépett fel a paktum felülírta a Maastrichti szerződést. Hosszútávon nem lehet deficit,tagállamok kötelesek a felfelé ívelő időszakban szufficitet termelni és a szűkös időszakban azt apasztani.

Egy korai jelzőrendszert vehetett be: ha a GDP 0.8-1 %, akkor jelez és lépésre hívja fel az országot. Tehát észrevétlenül átírta a M. szerződést.

2000 utáni időszakban a 12 tagország fele nem tudta teljesíteni a 3%os kritériumot (M szerződés, nem is beszélve az új szigorúbb szabályokról)

Németország és Frország elérte hogy ne indítsanak túlzott deficiteljárást velük szemben.

A Bizottság erre eljárást indított. A Bíróság megsemmisítette az EKOFIN határozatát, tehát Németország és Frország kérelmét. Finnország pl. áldozatokat hozott a teljesítésért tehát joggal léptek fel ellenük.

A paktum lehetetlen követelményeket támaszt, mert a recesszióban vagy alacsony növekedési ütemek esetén kelljen csökkenteni a túlzott deficiteljárás miatt az államháztartás hiányát. Erre az európai bizottság azt válaszolta hogy megalapozatlan a vád. Oka, hogy az országok elfelejtettek a 7 bő évben felhalmozni.

A hosszú távon fenntartható növekedés üteme 3-2% infláció, 5%os nominális GDP dinamika, A GDP 60%os államadóssági hiány fenntartható ebben az esetben, de ehhez évente 3% GDP arányos államháztartási deficit tartozik. Jelenleg 1,5-2% között van a GDP dinamika ( fele amit vártak) ehhez 2,1%os GDP arányos államháztartási hiány tartozik. A paktum egyoldalúan koncentrál a folyó költségvetési hiányra. Nem veszi figyelembe, hogy a tagállamok eladósodottsága különböző. A kevésbé eladósodott országoknál megengedett a nagyobb államháztartási hiány, mert megtehetik. A többiek beleszólhatnak, hogy mit csináljanak. Ne a GDP-t szabályozzák, hanem az államháztartás eladósodását. A folyó fizetési mérleg egyenlege azt tükrözi, hogy mekkora a háztartások, a vállalatok és az államháztartás megtakarítása. Ha nagy a vállalati megtakarítása, baj van(nettó megtakarító vagy nettó hitelfelvevő). A háztartások nettó megtakarítók, de Magyarországon nem így van.

Az államháztartás nettó hitelfelvevő, ha nettó megtakarító lenne rekollektivizálás alakulna ki. A többletből az állam vállalati részvényeket venne, nőne az állami részesedés. Ez abszurdum lenne, mert az állam visszaállamosítana. Ha az államháztartási hiányt a belföldi megtakarítások finanszíroznák akkor az államháztartási hiánynak nem kellene nagy jelentőséget tulajdonítani mert nem külföldi forrásokból kellene finanszírozni. Németország folyófizetési mérlege többletet mutat.

Bírálat: nem tudatos alapon dolgozták ki az elvárt 3%-os hiányt.

Magyarázat: a tudatos megközelítés nem szükséges.

3% aranyszabály: folyó kiadásokat csak folyó bevételekből szabad finanszírozni az államháztartásban. Tehát kizárólag beruházásokat szabad hitelből finanszírozni.

Gazdasági integrációmérése.

Akkor érdemes gazdasági integrációt létrehozni, ha az integráció meghaladja a nettó hasznot.

Előnyök, hátrányok mérése.

Vannak olyan politikai megfontolások melynek hatásai nem mérhetők. Minőségi értékelésre van mód , számszerűsíteni nem lehet.

A gazdasági integráció lehetséges haszna: infláció mérséklődése.

Bizonyos hatások feltételezhetők logikai útra, de nem vámszerűsíthető, gazdasági növekedés gyorsul. Megfordítható az összefüggés. A gazdasági növekedés tette lehetővé a vámunió megvalósulását. A gazdasági integráció haszna eltérő mértékben érinti a gazdasági szereplőket. Módszertani szempontból a vámunió hatásainak mérésére alakult ki a legfinomabb mérési módszer. Gazdaságpolitikai hatásokat nehezebb mérni.

DEREGULÁCIÓ: jogi túlszabályozás megszűntetésének elemzése. Gazdasági integrációk ktsg haszon elemzését nem szabad leszállítani a ktsgvetésre. Minél nagyobb a ktsgvetési transzfer, annál előnyösebb a gazdasági integráció. Ez a leginkább politika érzékeny terület. Az előnyök és hátrányok politika függőek. Előnyök, hátrányok számszerűsítése nehézkes.

Rövidebb és hosszabb távú hatásokat meg kell különböztetni. Rövid távú ktsgek hárulnak a gazdasági szereplőkre. Az integrációból származó előnyök lehetnek közvetlen és közvetettek.

A közvetlen nehezen számszerűsíthetők.

A mérhető előnyök lehetnek minimálisak vagy negatívak. Ha nincs gazdasági integráció, akkor az előnyök eltűnnek. A hátrányokat mérséklik Veszteség minimalizálás.!

Előnyök megoldása nem szükségszerű vagy az integrációhoz kapcsolódó előny az adott országhoz kapcsolódik-e. A vámelvonás előnyeiből profitálnak az import és export ország résztvevői. A gazdasági integráció megalakítása az árak csökkenését jelenti.

A folyamatok mérésénél probléma.

Bizonyos hatásokra kell koncentrálni, miközben a valóság jóval bonyolultabb, összetettebb. A kereskedelmi hatásokat sokan próbálták mérni. Egyéb hatások mérése csaknem lehetetlen. A vámunió hatásának növelésére B Balasa dolgozott ki egy módszert. A vámunió létrehozása meghatározza az import rugalmasságot. Az import rugalmasságának növekedése kimutatható. Ktsg megtakarítások becslése nehéz Jó módszert nehéz kidolgozni.

Integráció mérése: 4dimenzió van. Felkészülés és alkalmazkodás ktsgei.

Integráció érettség

Integrációs folyamat előnyeinek és hátrányainak mérése.

Integráció mérése

Folyamatként kell felfogni az EU csatlakozást. Ez 1991 végén kezdődött, Európai megállapodás majd a többi ország is aláírta. Csatlakozási szerződés hatályba lépése: 2004 május 1.

Főbb ktsgek tartalmazzák a műszaki, gazdasági, szerkezeti ktsgeket, túlmutat az alkalmazkodási ktségeken. A felkészülés is több szakaszra osztható, külső csatlakozás előt külső felkészülés. A felkészülés nem fejeződik be az EU csatlakozással. Meg kell különböztetni a csatlakozást az Eus tagságtól. Nem egyenrangú felekről van szó. Néhány területre különleges átmeneti szabály vonatkozik.

Külső felkészülés időszakában minimális követelmények kellenek hogy teljesüljenek. Az EU csatlakozás nem jelenti azt hogy a régi tagokkal azonosak vagyunk. Van olyan probléma amelyet az integrációban való részvétel nélkül is meg kell oldani. Van olyan kérdés amely nem integrációspecifikus. Integráció is nyújthat technikai segítséget.

Integrációérettség: Alapul vehető az 1993as koppenhágai értekezlet. Felvételi kritériumot elfogadja. Ezeknek kell eleget tenni a belépő országoknak.

Műszaki piacgazdaság: nincsek mérőszámok

Versenyképességi kritérium: tényezőáramlás kiegyenlítődése. Gazdaságban tévedés. Adatsor, grafikonok, vizuális megjelenítés.

Mennyiségi korlátozások lebontásának hatása: a korlátozásokat csak a vámunióban bontják le, 3-dik országgal szemben megmarad.

A 3-dik országgal szemben is lebontják.

Ha vámunión belül lebontják a mennyiségi korlátozásokat akkor ugyanolyan jó léti hatást vált ki, mint a vámok lebontása, viszont így az állam nem esik el a vám bevételtől.

Mennyiségi korlátozások két csoportja: 1. Az állam maga határozza meg a korlátozásokat.

2. Önkéntes export vissza fogás: ha nem hátrányosabb érintené az exportőrt. Az állam autonóm döntést hoz a magasabb árakból való export profit az importőrt illeti meg. Hogy ne legyen magas versenyeztetik az importőröket.

Az exportőr kevesebb mennyiséget értékesíthet, ezért a befogadó ország kompenzálja az exportőrt, magasabb áron értékesíthet.

Ha a vámunión belül eltörlik a mennyiségi korlátozásokat és a harmadik országgal szemben fönt tartják akkor kereskedelemteremtés következik be. Kereskedelem átterelés akkor lenne, ha a harmadik országgal szemben is lebontják a korlátozásokat vagy emelnék a kvótákat.

Protekcionista eszközök:

Szubvenció: a kormány mesterségesen kedvezményes helyzetbe hoz egy iparágat.

Adó: beengedik az országba szabadon vámmentesen a terméket, de ott megadóztatják.

Árfolyam politika: ha az ország valutáját leértékelik pl 10%-al az azt jelenti, mintha minden import termékre 10% vámot vetettek volna ki.

Vámunió hatását befolyásoló tényezők:

Minél magasabb vámokat törölnek el, annál nagyobb a kereskedelemteremtés hatása.

Kereskedelemátterelés annál kisebb, minél alacsonyabbak a vámuniós országok harmadik országok szembeni vám tarifája. A legnagyobb kedvezmény elve alapján a harmadik országok vámtarifája is alacsonyabb lesz.