Regionalis politika Írorszagban

Regionális politika Írországban

Terület: 84 000 / 70 000 km2

Lakosság: 5,8 / 4,1 millió

1921. dec. 6-án az Egyesült Királyságból kivált 26 ír grófságból létrejött az Ír Szabad Állam. A kettéosztott ország gazdasági fejlettsége, szerkezete és településrendszere lényegesen különbözött egymástól.

Észak: ipari fejlödés,

Dél: agrárperiféria.

Írországot nagy regionális különbségek jellemezték:

Kelet-Munster és Leinster területén hatékony nagyüzemek müködtek. A nyugati vidékeken önellátó kisgazdaságok ezrei müködtek.

Az agrár jellegnek történelmi, térszerkezeti gyökerei voltak. Sajátos településrendszer volt a jelle 555i89f mzö, amelynek jellegzetessége az apró földközösségek és tanyabokrok. Ezek müködtek helyi társadalmi alapegységként. Az emberek identitása és szocializációja ehhez a 130 hektárnyi faluközösséghez kötödött.

A község késön jelent meg a társadalomirányításban

Az egyházközségeket az angolszász hódítók felszámolták. A 18. sz. - ban újjászervezödött a katolikus egyház. A templomok köré szervezödö települések fejlödése lassú volt. Egységes faluhálózat nem alakult ki. Ezért az egyháznak nem alakult ki közjogi kapcsolata az állammal.

1923: Az elsö ír kormány törvényjavaslata:

föváros túlsúlyának mérséklése, területi decentralizálása

Általános gazdaságpolitika iránya kedvezötlen: az ipar nem kapott politikai támogatást, az agárfejlödéstöl várták a javulást.

1932: Hatalomra kerül a radikális nacionalista párt (Fianna Fail)

Céljuk: identitás-teremtés a gael nyelv, tradíciók és a katolikus vallás alapján

Autark gazdaságpolitika. (kezdetben fellendülés)

1934: Város-és Regionális Fejlesztési Törvény

Regionális közigazgatási és tervezési egységek megszervezésének igénye.

40-es évek: nagy tömegü kivándorlás, 26 ezer fö / év

II. Vh. után:

n      a belsö kereslet és a brit élelmiszerhiány indukálta kereslet gyors növekedést eredményezett.

n      A gazdaság fellendülésében az infrastruktúra és a stratégiai iparágak állami támogatása játszott fontos szerepet. Ekkor épültek ki az állami gazdaságfejlesztés intézményei.

n      A Marshall-segély is szerepet játszott a gazdasági növekedésben

A fellendülés csak átmeneti jellegü volt.

50-es évtized - a gazdasági válság évtizede. Romló népesedési mutatók, jelentös mértékü kivándorlás jellemzö. (min. 1961: 2,818 millió fö)

Az autark gazdaságpolitika kudarcot vallott.

1958: gazdasági és társadalmi modernizáció a program

1958-63: elsö hatéves gazdaságfejlesztési program

Cél: foglalkoztatás megteremtése, kivándorlás mérséklése, nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése

1964-69: második hatéves program. Tovább nö a versenyképesség.

1965: brit-ír szabadkereskedelmi szerzödés

Külföldi tökebefektetések jelentösen nönek: nö a gazdaság termelékenysége, GDP 4%-kal nö, megindul a gazdaság ágazati szerkezetének átalakulása

Az ipar - különösen a feldolgozóipar - gyors fejlödésnek indul.

A gazdasági szerkezet azonban ellentmondásos. A fejlesztési koncepció feldolgozóipar állami támogatására épül. (magánszektor)

Szabadkereskedelmi politika célja: a külföldi vállalkozások támogatása

Új iparágak honosodnak meg (elektronika, optika, vegyipar).

Növekvö exportkapacitások.

Kedvezö demográfiai folyamatok.

Negatívum: külföldi vállalkozások kapcsolata gyenge az ír gazdasággal.

Regionális hatások:

Az 50-es évek válsága a nyugati területeket érintette leginkább.

1952: Elmaradott Térségek Törvénye: kelet-nyugati megosztottság elismerése

Nyugati térségek iparosítása, de Dublin a kedvezményezett.

1959: Shannon Szabad Légikikötö Fejlesztési Társaság

Interkontinentális légiközlekedési bázis

Gazdaságfejlesztési feladatokat is ellát (közép-nyugati régió)

1963: 9 tervezési régió megalkotása

1968: elsö átfogó területfejlesztési koncepció tervezete (Colin Buchanan)

Hosszú távú fejlesztési program 9 növekedési pólusra alapozva

Dublin súlyának mérséklését nem javasolja (nincs korlátozó intézkedés)

A javaslatot elutasítják, de a regionális gondolkodás új lendületet kap.

Iparfejlesztési program: modernizációs hatás

külföldi befektetések: USA, Egyesült Királyság, Németország

Összességében két évtizedes modernizációs korszak jellemzö, amelynek fontos eleme az ipar térbeli szétterjedése az országban.

A fejlesztés súlypontja a nyugati területekre tevödött.

Döntési központok azonban Dublinban maradtak: centrumtérség megörizte vezetö pozícióját.

1973 csatlakozás az Európai Közösséghez.

GDP/fö EK átlag 46,5 %-a

Az EK legelmaradottabb területe (dél-olaszországi régiók után)

Az EK Írország egészét támogatandó térségnek tekintette: cél: a makrogazdasági mutatók közelítése az EK átlaghoz

Kezdeti támogatások szinte kizárólag az agrárszektort segítették: modernizáció.

De eltérö hatások: elönyben a déli és délkeleti régiók.

Az EK agrárpolitikájának változása kedvezötlen hatást fejtett ki.

Integrált vidékfejlesztési program elindítása a 80-as évek végén.

Gazdasági szerkezet diverzifikálása

LEADER Program: agrárterületek revitalizálása (turisztika, környezetvédelem, szolgáltatás)

Döntéselökészítés helyi önkormányzatok és a vállalkozók képviselöi

Alulról építkezö fejlesztési stratégiák !!!

ERFA támogatásai: 75% infrastruktúrafejlesztés, 25% iparfejlesztés.

A támogatási források felett a kormány rendelkezett.

SA reformja: 1989. Írország az elsö támogatási célcsoportba kerül.

1988: 64,1%

Közösségi támogatási kerettervek által megfogalmazott kohéziós problémák:

n      Mezö- és erdögazdaság, halászat, idegenforgalom, vidékfejlesztés,

n      Ipar és szolgáltatások,

külföldi és hazai vállalkozások közötti nagyarányú különbségek

gyenge K+F kapacitás

n      Periférikus elhelyezkedés

szállítási idö, termelési költség, versenyképesség

közúthálózat gyenge minöségü, nincsenek autópályák (nyugati térségek)

n      Humán eröforrás

magas a fiatalkorúak aránya

Pénzügyi támogatások 1989-93: 4,5 milliárd ECU, 1994-99: 5,6 milliárd ECU

Támogatások aránya a GDP 2,66 %-a, ill. 2,62 %-a.

Egy före jutó támogatások értéke 25,3 %-kal nött.

1989-93: Programozási periódus

n      Iparfejlesztés: SA támogatások 14 %-a. Cél: a munkahelyteremtés és az ipari kibocsátás növelése, K + F kapacitások növelése, élelmiszeripar integrált fejlesztése. Külön program irányul a hazai vállalatok fejlesztésére.

n      Infrastrukturális fejlesztések: 80 % közlekedésfejlesztés,

Beruházások 12 %-kal csökkentették az áruforgalom menetidejét.

A négy legnagyobb közúti áruszállítási folyosón 204 perccel csökkent a szállítási idö. Vasúti szállítási idö 5-17 %-kal mérséklödik.

Hírközlési rendszer teljes mértékü digitalizálása!!!

n      Humáneröforrás fejlesztés (ESZA). 620 ezer embert érintett.

n      Agrárfejlesztések: farmmegújítási program

Élelmiszeripari cikkek feldolgozása, csomagolása, marketing munka.

A regionális fejlesztés irányítása

A régiók egy före jutó GDP-je között 30 %-os eltérés volt (1984-87)

átlépi a 75 %-os határt

80,2 %

elsö lépések a regionalizmus felé

A központi és a helyi önkormányzatok között nincs regionális szerv

Túl kicsi az ország

A regionális önkormányzati rendszer hiányát nemzetközi fórumok is kifogásolják.

Az ír kormányok nem fogalmaztak meg átfogóbb regionális politikai stratégiát

Egyetlen müködö regionális szerv létezik az országban:

Shannon Szabad Légikikötö Fejlesztési Társaság (SFADCO)

Eredeti feladatain túl ma már a közép-nyugati régió ipari, idegenforgalmi és regionális fejlesztési feladatait koordinálja, szervezi.

1979: Ír Nyelvü Területek Hatósága (Údarás na Gaeltachta) - a regionális hatóságok között elhelyezkedö vegyes típusú szervezeti forma.

Feladata: Az ír nyelv megörzése, a gaeltacht vidékek iparának fejlesztése. Hatásköre több régióra is kiterjed.

Az irányítás centralista.

Az ERFA müködéséért a Pénzügyminisztérium a felelös, amely a bevételeket közkiadási programba helyezte.

Az új közösségi szabályozás azonban a többéves integrált programokat részesíti elönyben, amely egyben elöírja a helyi és a regionális hatóságokkal való konzultációt!!!

Az ír kormány regionális kormányzatnak minösül, ezért elegendö volt egy nemzeti fejlesztési programot készíteni. Így az Országos Fejlesztési Terv nem épül regionális programokra (1989).

Továbbra is probléma az önkormányzatok gyengesége, ezért fontos az önkormányzatok eröforrásainak és hatáskörének növelése.