Az európai felvilagosodas jelentős alkotói

Az európai felvilágosodás jelentős alkotói

Néhány művük bemutatása

A felvilágosodás Európában

- XVII-XVIII.sz.

- XVIII. sz. az ész, a világosság százada, polgári forradalom

- kapitalizmus, gyarmatosítás

tudomány: heliocentrikus világkép (Kepler, Galilei, Newton - tömegvonzás)

technika: ipari forradalom, gőzgép - Watt

- eszmerendszer: mechanikus materialisták: a világ mozgásban lévő anyag

deisták: Isten megteremtette a világot, de azután hagyta,

hogy működjön (Deusz=Isten)

ateisták: a világ teremtéséhez nem volt szükség Istenre

- születési előjogok bírálata

- következmény: francia forradalom - átrendezik a társadalmat

Francia felvilágosodás

- abszolút monarchia - XIV. Lajos, a napkirály

Nagy Francia Enciklopédia 1751-1772; 28 kötetes

- tudományok, művészetek, mesterségek enciklopédiája

- a felvilágosodás táborát ez a közös vállalkozás kovácsolta össze

- főszerkesztője Diderot

- filozófia: Helvetius (materialista), Olbach, Descartes, D'Alambert

- a zene címszót Rousseau írta

- filozófusok: gondolkodnak, bírálnak;

az írói filozófusok: meggyőzni akarnak

- az irodalom, a tudomány és a filozófia szorosan összefügg

Diderot

- Az apáca (1760), Ramean unokaöccse (1761)

Montesquieu

- Perzsa levelek (1721)

Voltaire

- - a felvilágosodás korának legnagyobb hatású írója

- nemesi származású, de polgárnak tartotta magát

- művei 20 kötetet tesznek ki

- levelezett II. Frigyes porosz, II. Katalin orosz és II. József

osztrák uralkodóval

- deista racionalista

- ami tudományosan nem volt bizonyítható, azt Voltaire tagadta

- legnagyobb hatású műve:

Candide vagy az optimizmus 1759

- utaztató, nevelési, tételregény (v. tézisregény)

- tételregény: a leibnitzi állításokat (a világ a lehető

legjobban van így ahogy van) próbálja bizonyítani

- Panglosz mester a regényben a leibnitzi állítások képviselője

- szatirikusan, gúnyosan írja le a szereplöket

- kifigurázza a nagyzolást, az álszent erkölcsöket

- 6. fejezet: az inkvizíció kigúnyolása (Loyola az alapító)

- 1.,3.,6.,17. fejezet: az Eldorádói viszonyokkal szemben

a feudális viszonyok; 21., 27.

- 3. fejezet: háborúval szemben mit mond

- járnak franciáknál, a törököknél, az angoloknál

- a végkövetkeztetés pozitív

Rousseau

- plebejus, tanult ember; díjnyertes műve:

Az emberek közti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól

- fő művei: Társadalmi szerződés

Emil

Új Heloise: fontosnak tartja, értékeli a munkát, a ter-

mészetet, észreveszi, hogy a paraszt is ember,

jó gazdának tartja azt, aki a környezetét is

gazdagítja

Angol felvilágosodás

Daniel Defoe

- Robinson Crusoe (1719)

Jonathan Swift

- Gulliver utazásai (1726) - utópia

William Blake

- az érzékenység költője

- Az ártatlanság dalai (1789), A tapasztalás dalai (1794)

- versei: Méregfa, A tigris

Német felvilágosodás

- akkoriban kb. 300 fejedelemségből áll Németország (kitűnik Poroszország)

- kialakulóban a felvilágosodás

- Voltaire és Rousseau műveinek hatása

- Sturm und drang mozgalom (vihar és előretörés) - eszményképe a zseni

Lessing

- jelentős a drámaelmélete

Herder

- Töredékek az újabb német irodalomról (1767-68)

Goethe (1749-1832)

- frankfurti vagyonos polgári családból; ügyvéd

- 1767-ben verseskötete jelenik meg a rokokó jegyében

- 1774-ben jelent meg a Werther szerelme és halála című levélregény

- 1776 a weimari herceg szolgálatába lép, titkos tanácsos, a pénz-

ügyi hatóság vezetője

- társadalomjavító törekvései kudarcot vallottak

- 1791-1817 a weimari színház igazgatója

- 1794-1805 között termékeny, Schillerrel baráti versengésben

dolgozik együtt

- 1823-tól visszavonultan él

- fő műve: Faust

- műfaja: drámai költemény

- alaptéma: egy tudós szerződést köt az ördöggel, hogy

az életében mindent megkap az ördögtől, de

ha azt mondja, hogy boldog, a lelke az ör-

dögé lesz

- az állandóan küzdő, törekvő ember jelképe

- szentimentalista

Schiller (Friedrich 1759-1805)

- szegény családban született, latin gimnáziumot és katonai iskolát

végzett

- katonai orvos lett, majd a weimari egyetem történész professzora

és színházi szerző

- első műve: Haramiák című dráma

- drámái: ármány és szerelem

Don Carlos

Tell Vilmos

- témája: a politikai szabadság, a győzelmet kivívó

svájci nép

- Az örömhöz című ódája Beethoven által vált ismertté

- eszméje: a testvériség, az örömben való osztozkodás,

a ritmusa, a szakaszok végén visszatérő, de

továbbfejlesztett kép is érzékelteti

- a szöveg egésze elvont marad

- alapvető problémája az eszmények és a valóság ellentéte,

ezt a művészet oldhatja fel

Stílusirányzatok a felvilágosodás korában

- stílus: a formaelemek rendszere, amelyben azonos, vagy rokon forma-

nyelveket követ a művész, és a formaelemek válogatásával és

alakításával egységesíti művét

A stílus maga is közlés. De bármilyen más közlés eszközeinek

megválasztásában kifejeződő mondandót is stílusnak nevezzük.

Az eszközök megválasztását befolyásolják az emberek gondol-

kodásmódja és életmódja is.

- az irodalomtörténetet különböző korszakokra bontjuk

- a stíluskorszakokat az uralkodó stílusirányzatról kereszteljük el.

De egy stílusirányzat soha nem volt egyeduralkodó. Ezért

nem lehet egy-egy írót vagy művet csak azzal a stílusirány-

zattal jellemezni.

I. Klasszicizmus

- a klasszikus szó értéket jelöl, jelzői értelme is van, azt je-

lenti: elsőrendű, hibátlan

- legfőbb példa a klasszikus görög és latin művészet (merev szabá-

lyokat gyártottak belőle)

- központi szerepe van az értelemnek,a világosságnak,az érthetőségnek

- embereszmény: harmonikus, kiegyensúlyozott

- nagyjai: XVII.sz.: Corneille, Racine, La Fontaine, Moliere

XVIII.sz.: Voltaire, Goethe, Schiller

- építészet: világos szerkezetek, harmonikus arányok

- zene: Haydn, Mozart, Beethoven

II. Romantika

- mindenütt megtalálható szertelenség, bizonytalanság

III. Rokokó

- kagyló

- a francia udvarból terjedt el

- építészet, iparművészet: csigavonalak, díszes kicsi formák

- irodalom: idillikus alakok, tündér- és pásztorjátékok, vidám eposzok

Nagy témája a szerelem, a szerelem körüli játék, gáláns

ünnepélyeskedés.

De ugyanez a külső rejthet tragikumot is.

IV. Szentimentalizmus

- az érzelem felvilágosodása, az eredetiség keresése, érzelmesség,

természetesség

- társadalmi háttere: a polgárság érzelmi lázadása a feudális rend

és intézményei ellen, amelyek az emberi személyiség kibon-

takozását akadályozták

- Angliából indul, később franciáknál is megjelenik

- képviselői: Rousseau (Új Heloise), Goethe (Werther szerelme és halála)

- Diderot központi gondolata az egyéniség

- a szentimentális művek legtöbbje középszerű, mert sablonokat használtak

- ha az érzelmességet túladagolják, elveszti művészeti tartalmát,

giccs lesz