Munkanélküliség és foglalkoztatás

ILO - Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becslése:

"2002. végéig a világgazdaság hanyatlása összesen 24 millió álláslehetőségtől fosztja meg az emberiséget"

az elektronikai, a távközlési és egyéb iparágakban is bocsátanak el dolgozókat

Japánban a munkanélküliség 5%-ra emelkedett (3,5 millió fő)

Megoldás lehet: vállalaton belüli munkaerő-átszervezés, -áthe 838c27i lyezés, a korkedvezményes nyugdíjazás, részmunkaidős foglalkoztatás, vagy az alaptevékenységekhez szervesen nem kapcsolódó munkakörök leválasztása

Európai Unió

kötelező érvényű EU szabályozás rendelkezik a női-férfi esélyegyenlőségről, a munkahelyi egészségről és biztonságról

a munkaügyről és a szociálpolitikáról alapvetően a tagállamok határoznak

1990-es évek végén létrehozták az Európai Foglalkoztatási Stratégiát: a munkanélküliség az unióban 11%-ról 8%-ra csökkent

Az EU 2000-ben célul tűzte ki:

hogy 2010-re a tagországok foglalkoztatási szintje elérje a 70%-ot, most közel 64%-nál tart (az unióban az elmúlt két évben mindössze 0,7%-os emelkedést sikerült elérni), a magyarországi szint 56-57% között mozog, példakép az Egyesült Államok 74%-os foglalkoztatottsága

a munkanélküliek legalább 20%-a részesüljön valamilyen képzésben

2002 végére valamennyi közoktatási intézményben legyen ingyenes Internet-hozzáférés

A fő célok hazánkban:

foglalkoztatási szint növelése

a munkaerő versenyképességének javítása

Aktív munkaerő-piaci politikák:

segíteni a nők visszatérését a munkaerőpiacra (pl. GYES után, vagy támogatni őket a vállalkozóvá válásban)

megelőzni a fiatalok és az ötven év felettiek munkanélküliségét

társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (elősegíteni a roma vagy fogyatékos fiatalok bekapcsolódását a munkaerőpiacra)

A KSH 1999/2000 Időmérleg-vizsgálata

a 15-74 évesek az évezred végén 12 hónap alatt együttesen 10 milliárd 134 millió órát fordítottak kereső-termelő munkára, egynegyed résszel kevesebbet, mint másfél évtizeddel ezelőtt (megrövidült a hivatalos munkaidő, sok a munkanélküli)

a legtöbbet dolgozó népesség-ötöd a munkanapjain átlagosan 11 óra 42 percet töltött munkával

a legalsó kvintilisbe tartozók 5 óra 15 percet

az átlag: 8 óra 19 perc

a legtöbb időt a szakmunkások és a mezőgazdaság fizikai dolgozói töltöttek munkával

az átlagosnál többet dolgoznak a kistelepüléseken élők

Népszámlálás, 2001. /KSH

a foglalkoztatottak száma 3,7 millió

számottevően nőtt az inaktív keresők létszáma (az aktív népesség egyharmada): korengedményes és rokkant nyugdíjazások

100 foglalkoztatottra 176 inaktív jut

a nők között kevesebb a munkanélküli (3,1%), a férfiaknál 5,2%

Az ENSZ és a Szociális Innováció közös felmérése

Miként változott a nők munkaerőpiaci helyzete a rendszerváltást követően?

a női munkavállalás nagymértékben csökkent: ma már kevesebb nő dolgozik nálunk, mint az EU-ban

egyre nagyobb a leszakadók, a marginalizálódók köre, és a többség a saját jövőjét is bizonytalannak ítéli (nagyobb bizakodással az egyetemet végző, végzett lányok néznek a jövőbe)

a nők elhelyezkedési esélyei romlottak (diszkrimináció koruk, nemük miatt)

kevesebb kereset

magasabb elvárás velük szemben

a fiatalok szívesen vállalnának munkát külföldön néhány évre

többségük számára nem annyira az önmegvalósítás, mint inkább a család eltartása miatt fontos a keresőtevékenység

KSH - FH (Foglalkoztatási Hivatal)

2002. évben éves átlagban éppen annyian voltak állásban - 3 millió 884 ezren -, mint egy évvel korábban

a 15-64 éves népesség körében 56,3% volt a foglalkoztatási ráta, ami 7,6%-kal múlta alul az európai uniós átlagot

a hazai 5,8%-os munkanélküliségi ráta 1,6 százalékponttal volt jobb az uniós átlagnál (az ellentmondás oka: Magyarországon a 15-64 év közöttiek 40%-a nem foglalkoztatott, de nem is munkanélküli, még tanul, idő előtt nyugdíjba menekült, mások felváltva segélyből és alkalmi munkából élnek)

az 55-59 éves nők 28,3%-a, a férfiaknak az 52,8%-a dolgozik

2002. december végén a regisztrált munkanélküliek száma 345 ezer fő, a bejelentett üres álláshelyek száma 34 ezer

Prognózis:

70 ezer fős létszámcsökkenés mellett 109 ezer ember felvétele várható

az álláshely-bővülés kétharmadát a feldolgozóiparból jelezték, emellett az építőiparban és a kereskedelemben lehet javuló elhelyezkedési lehetőségekre számítani

a legnagyobb munkaerő-kereslet várhatóan továbbra is a fővárosban és Pest megyében, Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon lesz

Munkaerő-piaci Tükör (Országos Foglalkoztatási Alapítvány kiadványa)

a munkahelyek 10%-a minden évben megszűnik és keletkezik helyette újabb

Magyarországra nem a legkvalifikáltabb munkákat hozták a külföldi cégek

az utóbbi időszakban nem nőtt a munkanélküliek száma (növekvő gazdaságban megnő az állást keresők száma)

az elmúlt tíz évben a térségek közötti gazdasági és társadalmi különbségek tovább nőttek, és átrendeződés sem történt. Okai:

o       Nagyon alacsony mobilitás (a magyarok többsége legfeljebb 40km sugarú körben tud vagy hajlandó eltávolodni lakóhelyétől, azért, hogy munkát találjon)

o       Azoknak a kistérségeknek a kilenctizede, amelyek a rendszerváltáskor az alsó ötödbe tartoztak, ma is ott van, itt lakik a népesség több, mint tizede

o       A felső ötödbe tartozó térségekben él a magyar lakosság 35%-a, e régiókba jutott az elmúlt időszak beruházásainak fele

A foglalkoztatottság csökkenése:

jelentősen megnőtt a továbbtanulók száma

sokan végleg kiszorultak a munkaerőpiacról