|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
|
||||||||||||||
Humánpolitika
Fogalma: Humánpolitikán azokat a beavatkozásokat értjük, amelyek befolyásolják az ember- vagy a gazdaság szempontjait a munkaerõ - minõségét, testi, lelki, szellemi jólétét.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Nem csupán az emberi életet könnyítik meg, hanem magát az embert is alakítják.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A humánpolitika szûkebb értelemben személyügyi politika, amely a gazdálkodó egységek, társaságok, szervezetek és a munkavállalók, mint speciális termelési tényezõk viszonyát vizsgálja.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ebben a megközelítésben az embernek a munkaerõ - mivolta a lényeges.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Célja mindig nagyobb teljesítmény és hatékonyság elérése.
A humánpolitika szemlélete
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A tulajdonosok a munkaerõt a termelés legfontosabb tényezõjének tekintik. Ezért a jóléti ellátások terén mindent megtesznek, hogy a vállalat alkalmazottainak szociális - jóléti gondjai ne legyenek.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Csak a kiegyensúlyozott, gondtalan munkaerõ képes a legmagasabb profit termelésére.
2. Az emberi kapcsolatok politikájának is hívják
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A jóléti politika eszköze a munkahelyen belüli emberi kapcsolatok kialakításának erõsítésének.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Nem öncélú tevékenység, hanem tudatos beavatkozás, amely a hatékonység növelését célozza.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ez a felfogás abból indul ki, hogy mind az alkalmazottak, mind a tõke legfontosabb érdeke közös.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A biztos munkalehetõségek és biztonságos munkakörülmények mindkettõjük számára fontosak.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Nem ellenségek, hanem feltételezik egymást, egymás nélkül nem léteznek.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A jó munkát kell elismerni és nem a soka. Mindenkiben benne van az ösztön, hogy óvja magát, ezt a munkahelyeknek is figyelembe kell venniük.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ennek eredményeképpen a munkaerõ humanizált munkakörülmények között optimális terhelés mellett érzi jól magát.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkaadó is megtalálja a számítását.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A kiegyensúlyozott körülmények között tevékenykedõ munkaerõ képes csak optimális teljesítményre.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Nemcsak az elégedettséget, hanem az egészségmegõrzést szolgálja az a milliõ, amiben az egyén dolgozik.
A partnerség politikája
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkáltató és a munkavállaló partnersége a szociális ellátás terén is megmutatkozik.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A kölcsönös érdekek minél többoldalú érvényesülését jelentik.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A katonás szellem jelentõs mértékben elterjedt a vezetõ beosztásúak körében, ahol a hangsúly a szigorú fegyelmen, a sikerért való harcon van, ami végzetes lehet egy munkahelyi teamben.
Dolgozói elégedettség
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; kulcsfontosságúvá vált, hogy a szakemberek megismerjék munkavállalóik motivációit
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; tisztában legyenek elégedettségükkel, elégedetlenségeik okaival, összetevõivel
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a munkahelyek többsége mindezek alapján felismerte a rendszeresen végzett dolgozói elégedettség vizsgálatok jelentõségét
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; az elégedettségmérések a dolgozók véleményének több szintjét mérik
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; az elégedettség nem azt jelenti, hogy a munkavállaló nem akar változtatni
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; azt mutatja, hogy fizetése, munkakörülményei és egyéb, a munkavégzéshez kapcsolódó tényezõk megfelelnek elvárásainak
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a dolgozói elégedettség nagyobb vevõi - szolgáltatást igénybevevõi - megelégedettséghez vezet, ami a piaci kihívások között elengedhetetlen
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; eredményeképpen a munkaerõ nem csak megmarad a vállalatnál, hanem elkötelezettséget érez iránta, fontossá válik számára a cég elõmenetele, presztizse, sikeres mûködése
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; az elkötelezettség mérése nem egyszerû, hisz nem annyira a vállalathoz, mint az ott dolgozó személyekhez esetleg foglalkozásukhoz, beosztásukhoz kötõdnek az emberek
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; ennek ellenére javasolt dolgozói elégedettséget mérõ kérdõívek összeállítása és azok értékelése
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a kérdõívek kitöltése minden esetben önkéntes és név nélküli
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; semmi olyan adatot nem tartalmazhat, amely alkalmas lenne arra, hogy a válaszadót azonosítani lehessen
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; azért ajánlatos a dolgozók e témában való megkérdezése, mert gyakran már az is közérzetet javító hatású, ha a cég vezetését érdekli alkalmazottai véleménye. A munkatársak meg lesznek lepve, hogy érdeklõdnek, figyelnek rájuk és még inkább azon, ha válaszaik feldolgozása után változást észlelnek. Mindez megújíthatja az érdeklõdést a közös munka iránt, javítja az együttmûködési készséget is.
Dolgozói elégedettséget mérõ kérdõív
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Azt mutatja meg, hogy mennyire elégedett az egyén jelenlegi munkájával.
Legfontosabb részei:
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munka mennyire monoton, önmegvalósító
2. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Szívesen végzi-e ezt a munkát a munkavállaló
3. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Kollégákkal való kapcsolata
4. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Felettesekkel való kapcsolata
5. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Véleménye a felsõ vezetésrõl
6. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Anyagi elismerés
7. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Erkölcsi elismerés
8. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Elõrelépési lehetõség
9. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Fizetésen kívüli juttatások (tanulás, étkezés, sportolás, üdülés stb.)
10. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Infrastrukturális feltételek (gépek, berendezések állapota, épület esztétikuma, megközelíthetõség, tisztaság stb.)
11. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Tervez-e munkaváltoztatást?
12. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Büszke-e arra, hogy itt dolgozik?
13. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkahely specialitásából eredõ sajátosságok
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a kérdõív ne legyen hosszú, kitöltése 10 percnél hosszabb idõt ne vegyen igénybe
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; név nélküli a kitöltés aláhúzással, bekarikázással történjen a válaszadás, kézzel írt szöveg esetében a válaszadók félnek õszintén elmondani véleményüket.
Dolgozói elégedettségét mérõ kérdõív
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ha a válaszok átlaga 4-es értéken felüli, akkor az esetben a munkavállaló megtalálta álmai munkahelyét.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A 3-4 közötti eredmények átlagos munkahelyet mutatnak.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ha az értékek nem érik el a 3-mast, abban az esetben el kell gondolkozni mely tényezõn kell változtatni, esetleg érdemes új munkahely, beosztás után néznie a válaszadónak.
Motivációs rendszer
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az emberek ösztönzése során a leghatékonyabb módszer ha egyénileg a munkatársakra testreszabottan állítják meg a motivációs rendszert.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A motiváció több annál, hogy kinek mennyi a fizetése
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A pénz csak egy eleme az ösztönzése.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Csak a magasabb bér még nem predesztinál senki sem arra, hogy a szervezet tagjának érezze magát és azonosuljon annak céljainak.
Mely tényezõk nem motiválnak jobb munkateljesítményre?
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Elsõ téveszme szerint a legtöbb ember csak a pénzért dolgozik.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkának sok olyan faktora van, amely elégedetté teszi a dolgozókat.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ezek az elõrelépés lehetõségétõl kezdve, a teljesítmény elismerésén át a vezetõkkel ápolt jó viszonyig terjedhetnek.
2. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A második téveszme szerint a fizetésemelés növeli a tevékenységet.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A hatékony munkára a fizetés soha nem volt garancia.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A fizetésemelés a piaci folyamatok figyelemmel kísérést jelenti.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Továbbá, hogy az eddigi teljesítménnyel a munkaadók meg vannak elégedve.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ha túlzott mértékben nõ valakinek a jövedelme a magas fizetés láttán, úgy gondolja, hogy pozíciója megingathatatlan, s nem kell komoly teljesítményt nyújtani, kik az egyszer már megadott pénz úgysem veszik el tõle.
Motiváció
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A termékeny munkára a legfõbb garancia a megfelelõ ember a megfelelõ helyre jelszó következetes betartása.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A bevált munkatársak bérén való spórolás visszaüthet.
A humánpolitika kapcsolata a társadalom és szociálpolitikával, története 1945-1968
Társadalompolitika, szociálpolitika, humánpolitika
¨ &nbs 919j99j p; A társadalompolitika, szociálpolitika és humánpolitika jelentése gyakran keveredik.
¨ &nbs 919j99j p; Használják egymás szinonim fogalmaként, egymás helyettesítésére.
Közös jellemzõik:
¨ &nbs 919j99j p; Céljaik azonosak. Mindkettõ elsõrendûnek a társadalmi béke megõrzését tekinti.
¨ &nbs 919j99j p; Preventív szemlélet. Közös kiindulópontjuk, képessé kell tenni az egyént az alapvetõ társadalmi szükségletek kielégítésére. Ezáltal az egyenlõtlenségek csökkentésével a biztonság növelése érhetõ el.
¨ &nbs 919j99j p; A legjobban teljesítõ csoportok motiválását vállalja fel.
Alapelveik, beavatkozási módszereik közösek
Eltérõ vonásaik:
¨ &nbs 919j99j p; Amíg a társadalompolitika az összes társadalmi alrendszerre, csoportra fejti ki hatását, addig a humánpolitika az egyénnel, mint munkavállalóval foglalkozik.
Középpontban a munkát végzõ ember áll, aki ha elégedett helyzetével, biztonságban érzi magát, többlet teljesítményekre képes. Ez motiválja a munkaadót, hogy törõdjön munkásaival.
Humánpolitika és szociálpolitika
¨ &nbs 919j99j p; A szociálpolitika és a társadalompolitika számos értelmezés szerint azonos. (szociál = társadalmi)
¨ &nbs 919j99j p; A magyar szóhasználatban a "szociális" sokkal inkább a hátrányos helyzetûekkel való foglalkozást jelenti.
Társadalompolitika és szociálpolitika
Társadalompolitika
¨ &nbs 919j99j p; Szereplõi: társadalom egésze
¨ &nbs 919j99j p; Szemlélete: preventív
¨ &nbs 919j99j p; Célja: társadalmi béke fenntartása
Szociálpolitika
¨ &nbs 919j99j p; Szereplõi: hátrányos helyzetûek
¨ &nbs 919j99j p; Szemlélete: korrektív
¨ &nbs 919j99j p; Célja: a létszükségletek kielégítése.
A HUMÁNPOLITIKA MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETE 1945 -1968
¨ &nbs 919j99j p; a vállalati szociális ellátás mennyiségi növekedése.
¨ &nbs 919j99j p; az üzemi munkások minimális ellátásának biztosítása volt a cél. Ennek érdekében munkásellátási bizottságok megszervezése.
¨ &nbs 919j99j p; a munkáskérdés egyet jelentett a teljes foglalkoztatottsággal és a munkakörülmények javításával.
¨ &nbs 919j99j p; 1947-ben jelentõs szociális problémát jelentett a 200 ezerre becsült városi munkanélküliek csoportja.
¨ &nbs 919j99j p; Ezért a legfontosabbnak a munkanélküliség felszámolását tekintették.
¨ &nbs 919j99j p; A humánpolitika feladata:
¨ &nbs 919j99j p;
¨ &nbs 919j99j p; 2. Védelem az élet viszontagságaival szemben baleset, betegségbiztosítás, öregségi biztosítás.
¨ &nbs 919j99j p; 3. 1948-tól az elõbb vázolt tendenciák fokozatosan új irányt vettek. 1949-ben a hivatalos álláspont szerint a szegénységet már ekkor - a háború befejezése után alig négy évvel - megszûntnek tekintették.
Az ötvenes évek
¨ &nbs 919j99j p; Az elsõ ötéves terv szociálpolitikai és egészségügyi tervének ismertetésekor Ratkó Anna akkori népjóléti miniszter hangsúlyozta, népi demokráciánk egész társadalmi és gazdasági rendszerének minden tette és intézkedése szociálpolitika.
¨ &nbs 919j99j p; Megszûnt a Népjóléti Minisztérium, a szociális szakszolgálat, a segélyezéssel foglalkozó intézményhálózat.
¨ &nbs 919j99j p; A szociálpolitika kiemelten foglalkozott a munkásosztály helyzetének javításával.
¨ &nbs 919j99j p; A munkásság érdekeit szolgáló szociál- és humánpolitika valójában a munkások esetében a politikai megfélemlítésnek eszközévé vált.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ezek közül legismertebb a táppénz kérdése volt. A táppénzcsalók elleni hajsza Rákosi Mátyás 1948-ban meghirdetett programjával indult és 1952-ig fokozódott. Ebben az idõszakban az "álbetegségekért", táppénzcsalásért több évi börtönbüntetés járt.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkásság érdekvédelmét felvállaló szakszervezetek alárendelt szerepbe kerültek, az üzemek, vállalatoktól függtek. Súlyos elmarasztalással járt, ha nem alkalmazkodtak, nem követték pontosan a központi utasításokat.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A humánpolitika azt a szemléletet közvetítette, hogy a párt és a jóságos állam" a dolgozó ember minden problémáját megoldja.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az ajándékszemlélet hangsúlyozásával elfelejtõdött, hogy a humánpolitikára felhasznált pénz nem a párt, az állam saját pénze, hanem a dolgozók által megtermelt és nélkülük elosztott javak tömege.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az ajándékszemlélet jelentette továbbá, hogy az így kapott jövedelmek, ellátások, szolgáltatások nem jogok, hanem ajándékok, ki kell azokat érdemelni. Ez magyarázza, hogy a humánpolitika eszközeit, a táppénzt, a szabadságot, az üdülést a "rossz" és a "jó" munkaerõ közötti differenciálásra használták fel, éreztetve ezek jutalomjellegét.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; 1951-ben törvényerejû rendelet a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A férfiak hatvan, a nõk 55 életévük betöltése és minimálisan tíz év szolgálati idõ megszerzése után váltak nyugdíjjogosulttá.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ám a nyugdíjak összege alacsony volt, a munkabér 15 százalékban állapították meg.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A termelõszövetkezetben dolgozó mezõgazdasági munkások számára csak 1957-tõl volt lehetõség a nyugdíjfizetésre.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az életkörülmények javítása vált a legfontosabbá. Rendkívüli béremelések, mind a piacon nyereséges, mind a veszteséges ágazatokban.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Központilag meghatározott bérminimumokkal, a teljes foglalkoztatottság fenntartásával - ennek érdekében munkahelyteremtéssel - igyekeztek megakadályozni a bérolló túlságos szétnyitását és ezzel a szocializmus legfontosabb deklarált értékének az egyenlõségnek a megvalósítását segítették.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A szociális szándékú lépések fékezték a gazdaság fejlõdését, így a túlzott bérszabályozás vagy az indokolatlan mértékû termelési támogatások.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A nõk munkába állása, gyermek intézmények létrehozása.
¨ &nbs 919j99j p; A vállalatok a kiemelt ágazatokban, nehéziparban, bányászatban, nõket foglalkoztató könnyûipari munkahelyeken maguk is hoztak létre, tartottak fent bölcsõdéket, óvodákat.
¨ &nbs 919j99j p; Az iparba áramló nagytömegû munkaerõ és a nagymértékû lakáshiány kikényszeríttette a munkásszállások létrehozását.
¨ &nbs 919j99j p; A vállalatok tömegsport bázisaikat, kulturális intézményeiket hoztak létre.
¨ &nbs 919j99j p; Ez a szakasz egybeesik az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével.
¨ &nbs 919j99j p; Elismerte a vállalati jóléti ellátást, de a korábbi idõszakhoz képest az ellátás pénzügyi rendszerébe korlátokat épített be.
¨ &nbs 919j99j p; Ha a vállalat a jóléti ellátást fejleszteni kívánta, csak akkor tehette azt meg, ha azt a nyereségébõl finanszírozta.
¨ &nbs 919j99j p; Fejlesztésre csak azok a vállalatok voltak képesek, akik nyereségesen termeltek.
¨ &nbs 919j99j p; De a vállalatok saját döntésük alapján azt is megtehették, hogy a nyereségüket nem a szociális ellátás fejlesztésére fordították, hanem jövedelemként kiosztották.
¨ &nbs 919j99j p; Ennek következményeként erõs differenciálódás jött létre az egyes munkahelyek jóléti ellátásának szintje között.
¨ &nbs 919j99j p; Ez a jóléti politika a jobb helyzetû, vállalaton belüli erõsebb pozícióban lévõ csoportoknak kedvezett.
¨ &nbs 919j99j p; A munkahelyek az ellátások igénybevételénél, megítélésénél
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a dolgozók által ellátott munkakör fontosságát,
2. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; munkahelyi magatartását, a vállalat mûködésében játszott szerepét vizsgálták.
A vállalati jóléti politikához tartozott:
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; munkavédelem,
2. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; üzemegészségügy,
3. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; közmûvelõdés,
4. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; környezetvédelem,
5. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; pályaválasztás,
6. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; szakoktatás és a munkaerõ-gazdálkodás,
7. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; szociális létesítmények létrehozása és fenntartása,
8. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a különbözõ társadalmi rétegekkel (nõk, ifjúság) történõ foglalkozás
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; üzemi étkeztetés,
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; munkásszállás, munkásszállítás,
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; vállalati gyermekintézmények,
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; vállalati üdültetés,
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; vállalati lakásépítési támogatás,
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; szociális segélyezés, tanulmányi pénzbeli segélyek,
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; vállalati kulturális és sportráfordítások és általános szociális szolgáltatások.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ebben az idõszakban teremtõdtek meg a vállalati jóléti-szociális ellátás pénzügyi feltételei és garanciái.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A garanciákkal együtt bevezetésre került a szociális tervezés intézménye.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A szociális tervezésrõl 1975-ben a Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa irányelveket tett közre.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ebben rögzítették, hogy a szociális terv alapvetõ célja a társadalompolitikai intézkedések részét képezõ szociális gondoskodás átfogó fejlesztése.
A vállalati szociális terv a következõ intézkedéseket és programokat foglalta össze:
a. A nõk és a munkások helyzetének javítására vonatkozó feladatokat
b. A munkaerõ- és a bérgazdálkodás szociálpolitikai vonatkozásait, a gazdasági hatékonyságból eredõ munkaerõ-átcsoportosítások szociális feltételeit
c. A szakmai képzésnek és továbbképzésnek a konkrét feladatokhoz igazodó programját
d. A munkavédelemmel és a munkakörülmények fejlesztésével kapcsolatos intézkedéseket, többek között az öltözõk, a mosdók, a világítás, a védõfelszerelések fejlesztését
e. Az üzem-egészségügyi szolgáltatás javítását, ideértve a betegségek megelõzõsét és a munkakörülmények javítását is.
f. A munkahelyi emberi viszonyok fejlesztésével, a közösségi neveléssel összefüggõ feladatokat
g. Az egészségileg rehabilitált, de csökkent munkaképességû dolgozók foglalkozási és szociális rehabilitációját
h. A kifejezetten szociális jellegû vállalati juttatások, ellátások fejlesztését, az üzemi étkeztetés, a munkásszállítás terén.
¨ &nbs 919j99j p; Minden vállalat köteles volt - eredménytõl függetlenül - bizonyos minimális szociális ellátást biztosítani.
¨ &nbs 919j99j p; Ennek pénzügyi feltételeit a jóléti fejkvóta rendszer bevezetése biztosította.
¨ &nbs 919j99j p; Ez 1978-ban egy dolgozóra évenkénti 850 forintnyi összegnyi állami támogatást jelentett, ami a vállalat nyereségébõl kiegészíthetõ volt.
¨ &nbs 919j99j p; A vállalati szociálpolitika intézményültség szintje alacsony volt.
¨ &nbs 919j99j p; bizonytalan volt "hivatalainak" feladata, ügyköre, kompetenciája és forrásainak garanciája.
¨ &nbs 919j99j p; hatósági és jogi szabályozása meglehetõsen ad hoc jellegû, nem normatív volt.
¨ &nbs 919j99j p; Sem a teljesítendõ feladatok, sem az eljárások nem voltak egyértelmûen szabályozva, a felügyelet, pedig olyan széttagolt volt, hogy valójában nem létezett.
¨ &nbs 919j99j p; A vállalati szociálpolitikával szemben megfogalmazott elvárások négy csoportba voltak sorolhatók.
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A vállalati szociálpolitika, mint szociális gondoskodás. Gondoskodni akar a dolgozók szükségleteinek, szociális igényeinek kielégítésérõl. A szükségletek fedezése anyagi korlátokba ütközik, így mérlegelni, szelektálni kell. A mérlegelési szempontok alulról jövõ demokratikus nyomás és ellenõrzés nélkül alakulnak ki.
2. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A vállalati szociálpolitika, mint a vállalati gazdálkodás eszköze. A hivatalos álláspont szerint a vállalati szociálpolitika nem a társadalmi bajok enyhítésének az eszköze, hanem a vállalat gazdálkodási sikerességét kell közvetlenül szolgálnia.
3. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A vállalati szociálpolitika, mint helyi mecénás. A helyi tanácsi és politikai szervek oldaláról erõs nyomás nehezedik a vállalatokra, hogy saját forrásaikból vállaljanak részt a települések kommunális fejlesztésében.
4. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A vállalati szociálpolitika, mint a munkaerõhiány enyhítésének eszköze. Jelentõs és tartós munkaerõhiány azokon a munkahelyeken jelentkezik, ahol a munkakörülmények elviselhetetlensége miatt nem biztosítottak a munkavégzés civilizált körülményei.
1988 - napjainkig
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az állam kivonult a jóléti ellátásból, a korábbi garanciális elemeket megszüntette.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkahelyi jóléti ellátás színvonalát a gazdálkodó szervek mindenkori anyagi helyzete határozza meg.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkáltatók számára az állam legfeljebb a jóléti ellátások ráfordításának költségként történõ elszámolását engedi meg, évenként változó módon, a források garanciáit nem biztosítva.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Új elemként jelent meg, hogy a ráfordítás és a célok meghatározása közös tárgyalás eredményeképpen alakul ki a munkaadó és a munkavállaló között.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A személyi jövedelemadó bevezetésével a szociális ellátásban részesülõk bizonyos ellátások igénybevétele esetén az adózás szempontjából korlátozás alá esnek, vagyis a juttatás ellenértéke után személyi jövedelemadó fizetésére kötelezettek, pl. ruhapénz.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkaadók döntési szabadsága a jóléti politika terén nõtt.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Megszûnt a vállalati szociális jóléti intézmények nagy része, bezártak az üzemi bölcsõdék, óvodák, szinte elvétve maradtak vállalati üdülõk, az állami, önkormányzati szociálpolitikára hárultak azok a terhek, amelyeket korábban a munkáltatók átvállaltak.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A társadalombiztosítási ellátásoknál is jelentõs változások történtek.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A társadalombiztosítási rendszer demokratizálását szolgálta a Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási Alap szétválasztása és önkormányzatának létrehozása, melyek az alapok felhasználásának átláthatóságát, a gazdálkodás feltételeinek megteremtését szolgálták volna, ám ezek mûködése kívánnivalót hagyott maga után.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; 1998-ban az önkormányzatokat megszüntették és az alapokat visszaállamosították.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A nyugdíjbiztosítás területén elõrelépést jelentett az önkéntes és a kötelezõ magán-nyugdíjpénztárak megjelenése.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Egyetlen új biztosítási jellegû ellátás született, a munkanélküliséggel összefüggõ ellátás, ám mindezt nem a társadalombiztosítás költségvetésébõl finanszírozták.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Bekövetkezett a biztosítási rendszer profiltisztítása is. Ennek lépése a családi pótlék költségvetésbe való átkerülése volt, ezt követte a munkanélküliségi ellátások, majd 1993-tól a temetési hozzájárulások, az anyasági ellátások - anyasági segély, gyed, gyes - társadalombiztosítástól való elszakítása.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az ellátások színvonala csökkent,
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a hozzájutási feltételek szigorodtak.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; mindezek különösen a táppénzre, a munkanélküliséggel összefüggõ támogatásokra voltak jellemzõek.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; csökkent a támogatásban részesülõk köre és a segélyezés idõtartama.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Elkezdõdött a társadalombiztosítás piacosítása.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az egészségügyben lehetõvé vált a kötelezõ egészségbiztosításon belül a családorvosok és szakorvosok önálló vállalkozóvá válása.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az egészségügyi szolgálatok egy részét részben, vagy egészben fizetõvé tették.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Megjelentek az önkéntes nyugdíj és egészségpénztárak.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Népszerûvé az átlagosnál jobb jövedelemmel rendelkezõk körében váltak.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az önkéntes pénztárak rétegezettek, elsõsorban a felsõfokú végzettségûek a tagjai.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az 1990-es évtized elsõ felében a foglalkoztatottak száma egymillió fõvel csökkent.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A gyors ütemû privatizációnak, létszámleépítéseknek, a gazdaságtalan vállalkozások megszûnésének volt a következménye.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az évtized közepétõl a visszaesést stagnálás, majd a foglalkoztatottak számának lassú növekedése váltotta fel.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Másik lényeges változás az inaktívak számának jelentõs növekedése.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Lehetõvé tették a nyugdíjkorhatárt el nem ért, de azt megközelítõ dolgozóknak a korengedményes, majd az elõnyugdíj igénybevételét.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A piacgazdaságban csökkent az egészségkárosodásban szenvedõ munkavállalók szervezett foglalkoztatásának a lehetõsége, sokan közülük rokkantsági nyugdíjasok lettek.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A dolgozók foglalkozási csoportösszetételében is változások következtek be a rendszerváltás utáni években.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A vezetõ, értelmiségi és egyéb szellemi foglalkozásúak aránya emelkedett.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ez nem csupán a dolgozók iskolázottsági szintjének általános emelkedését mutatja, hanem, hogy a munkanélkülivé válás elsõsorban a fizikai foglalkozásúakat érintette.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A humánpolitika területén és szemléletében jelentõs változás következett be.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkaváltás gyakorisága a piac fejlõdésével és a cégek által nyújtott megtartó eszközök hatékonyságával egyenes arányban csökkent.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkaerõ toborzása és kiválasztása éppúgy, mint a fejlesztõprogramok jelentõs szerepet töltenek be a vállalatok humánpolitikai gyakorlatában.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A szakma professzionalizálódott.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A humán feladatok ellátása, a stratégia-kidolgozás diplomát, gyakran több diplomát igényel.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A szakirodalom a humánpolitika reneszánszának tekinti a 21. század elsõ évtizedét.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Egyértelmûvé vált, hogy a humán szakemberek nem csak elõmozdítják az adott cég sikerességét, de munkájukkal hatékonyan támogatják az alkalmazottak fejlõdését, cégen belüli karrierjét és boldogulását is.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkaerõ megtartásában még mindig kiemelkedõ szerep jut a versenyképes fizetésnek, annak ellenére, hogy a magyarországi fizetéssel összefüggõ terhek, járulékok az Európai Unióban a legmagasabbak közé tartoznak.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A teljes munkaidõben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2006. márciusában 160 ezer forint volt.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 98 ezer forint,
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a szellemi foglalkozásúaké 216 ezer forint volt.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A legjobban fizetõ gazdasági ág a pénzügyi, banki tevékenység volt, itt az átlagfizetés meghaladja a 315 ezer forintot.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ezt követte a vegyipar, a közigazgatás, a védelem és a társadalombiztosítás.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Legkevesebbet a textiliparban és a mezõgazdaságban dolgozók kerestek 2006-ben.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkajövedelem kereseten felüli része munkavállalónként átlagosan 5 százalék volt.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Különösen az alacsony jövedelmûeknél jelentõs a fizetés motiváló ereje.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A közepes, de fõleg magas fizetéssel rendelkezõk esetében a humánpolitika egyéb eszközei is felértékelõdnek.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A leggyakrabban használt munkaerõ-megtartó eszközök közé a fizetés után
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a szakmai továbbképzések támogatása és biztosítása,
2. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a céges autó használata,
3. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; vállalati lakáshoz jutási támogatások, kölcsönök,
4. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; szociális támogatások
5. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; vállalati biztosítások lehetõségei kerültek.
Nõtt a jelentõsége az olyan egyéb eszközöknek is, mint
¨ &nbs 919j99j p; jó munkafeltételek,
¨ &nbs 919j99j p; a munkahely megközelíthetõsége,
¨ &nbs 919j99j p; étkezési hozzájárulás lehetõségének biztosítása,
¨ &nbs 919j99j p; továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken való részvétel,
¨ &nbs 919j99j p; a dolgozóknak és családjuknak rendezett események (majálisok, gyermeknapi rendezvények, céges összejövetelek stb.)
¨ &nbs 919j99j p; A magyar munkavállalók átlagosan napi egy órával dolgoznak többet a kötelezõen elõírt munkaidõnél
¨ &nbs 919j99j p; általános a munkahelyi stressz: megviselõ a munka túlzott mennyisége és feszített tempója
¨ &nbs 919j99j p; A stressz és a túlterheltség (az egészségtelen táplálkozással és a mozgásszegény életmóddal együtt) fizikai tüneteket is okozhat, a magas várnyomástól a hát- és fejfájásig, lelki téren pedig a kiégésig és a depresszióig számtalan formában.
¨ &nbs 919j99j p; Több felmérés is bizonyította már, hogy a munkahelyi egészségvédelem megtérülõ beruházás.
¨ &nbs 919j99j p; Egy amerikai kutatás szerint 1 dollárnyi egészségvédelmi befektetés több mint 2 dollárnyi nyereséget termel.
¨ &nbs 919j99j p; A béren kívüli juttatások közé jól beépíthetõk az egészségvédelmet, a jó közérzet fenntartását célzó szolgáltatások.
¨ &nbs 919j99j p; Ezzel nemcsak a munkatársak egészségére vigyázunk, hanem a vállalkozáshoz való hûségüket, motivációjukat is növeljük.
A HUMÁNPOLITIKA ESZKÖZRENDSZERE
Biztosítási rendszerek
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A bizonytalanság meghatározó tulajdonsága környezetünknek.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A véletlenszerû eseményekhez való alkalmazkodás törekvése az élõvilág történetével egyidõs.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A bizonytalan helyzetben tanúsított magatartás az egyén kockázat-érzékenysége alapján két típusba sorolható.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Vannak kockázatkerülõ és kockázatkeresõ emberek.
Kockázatkerülõ, kockázatkeresõ magatartás
Kockázatkerülõ magatartás esetén
¨ &nbs 919j99j p; az egyén többre értékeli a biztonságot, mint a nagyobb nyereséget.
¨ &nbs 919j99j p; a kockázatok hatásainak csökkentése érdekében valamilyen biztosítást köt.
¨ &nbs 919j99j p; A kockázatkeresõ magatartású emberek
¨ &nbs 919j99j p; a nagyobb, de bizonytalanabb jövedelmet részesítik elõnybe.
A kockázatok csökkenésének módszerei
Egyéni: az egyén a különbözõ javakat a várható szükségleteinek megfelelõen tartalékolja.
Típusai:
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a pénztartalékolás. Elõnye, hogy a pénzmegtakarítás lehetõvé teszi a késõbbiekben jelentkezõ új szükségletek kielégítését és a fizetõképesség megtartását is biztosítja. Hátránya, hogy inflációs idõkben nem képes megvédeni a veszteségektõl.
Egyéni módszerek
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; pl. tûzvédelmi berendezés felszerelésével
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a kedvezõtlen események bekövetkezési valószínûségének csökkentése riasztó berendezésekkel
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a betegségek elkerülése érdekében az egészséges életmód.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; hátrányuk, hogy a technika fejlõdésével folyamatos fejlesztést igényelnek, másrészt különösen a "ritka" veszteségek esetén nagyon költségessé válhatnak.
Kooperatív módszerek
A kooperatív módszerek a kockázatok megosztásán, átruházásán alapulnak.
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; biztosítások, a biztosító átvállalja a biztosított kockázatát egy meghatározott összeg befizetése esetén.
¨ &nbs 919j99j p; Ez a kockázatkerülõ egyén számára jólétnövekedést eredményez, mert mentesül a jövedelemingadozásoktól, másrészt nem kényszerül a teljes szóba jöhetõ veszteség egyéni felhalmozására.
¨ &nbs 919j99j p; Kellõen nagyszámú egyéni kockázat összegyûjtésével az egyéni szinten bizonytalan események a biztosító számára nagy biztonsággal kiszámíthatóvá válnak a nagy számok Bernoulli-féle törvénye alapján.
Biztosítások típusai
Piaci, magánbiztosítás
¨ &nbs 919j99j p; Önkéntes. Az egyén maga dönt arról, hogy milyen kockázatra, milyen típusú biztosítást kössön, vagy ne kössön.
¨ &nbs 919j99j p; Nyereségre orientált. A kockázatkerülõ egyének a várható veszteségüknél nagyobb összeget is hajlandók megfizetni, mivel a biztos jövedelem megvásárlása, a valamivel nagyobb várható jövedelemrõl való lemondás fejében is kifizetendõ számukra. Így a piaci biztosító még adminisztratív költségeit is fedezheti és profitra is szert tesz.
Társadalombiztosítás:
¨ &nbs 919j99j p; Kötelezõ, nem lehet lemondani.
¨ &nbs 919j99j p; Nem nyereségorientált, az elsõdleges célja a szociális és nem a piaci szempontok érvényesülése.
Piaci, magánbiztosítás
¨ &nbs 919j99j p; A biztosítás díja a kockázat bekövetkezésének valószínûségétõl függ, egyénenként változó. pl. életbiztosítás esetén magasabb díjat kell fizetniük az idõsebb, rossz egészségi állapotban lévõ esetleg dohányzó férfiaknak
¨ &nbs 919j99j p; Finanszírozása egycsatornás. A szerzõdést kötõk befizetéseibõl, e befizetések tõkésítésébõl származó hozadékokból finanszírozza szolgáltatásait.
Társadalombiztosítás
¨ &nbs 919j99j p; Független a kár bekövetkezésének valószínûségétõl, az egyén jövedelmétõl függ.
¨ &nbs 919j99j p; Többcsatornás: az állam, a munkavállaló és a munkáltató is fizet.
Piaci biztosítás:
¨ &nbs 919j99j p; Nem minden kockázatra köthetõ. Nem köthetõ biztosítás, ha az események függetlenségének feltétele nem teljesül. A kockázatmegosztás elve, arra épül, hogy nem lesz mindenki egyszerre károsult, megoszthatóak a kockázatok.
Társadalombiztosítás:
¨ &nbs 919j99j p; Rendszerint jövõbeni, valószínûleg bekövetkezõ kockázatokra köthetõ. pl. öregség
¨ &nbs 919j99j p; Nem köthetõ biztosítás, ha a kockázat bekövetkezésének valószínûségi becsülhetõsége korlátozott. Kiszámíthatatlan kockázatok ellen a biztosítók nem kötnek szerzõdést vagy olyan magas összegben állapítják meg azt, aminek megkötése már nem kifizetõdõ az egyén számára.
¨ &nbs 919j99j p; Az erkölcsi kockázat is kizáró ok. Ha a biztosítottnak módjában áll befolyásolni a kár bekövetkezését vagy annak nagyságát, akkor erre piaci biztosítás nem köthetõ.
¨ &nbs 919j99j p; Jogszabály határozza meg, milyen kockázatokat vállal fel, rendszerint öregség, özvegység, betegség, árvaság, munkanélküliség, gyermekek születése.
Indokok a társadalombiztosítás meglétére, kötelezõvé tételére
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az emberek rövidtávban gondolkodnak. Fiatal éveikben - a családalapítás, lakásszerzés idején - nem gondolnak arra, hogy öregkorúkra tartalékoljanak.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az életciklussal nem összhangban lévõ megtakarítási szokások - különösen az alacsony jövedelmû, csoportok esetében - okaként szerepel, hogy az állam úgy is segíti a rászorulókat, így valamilyen minimális jövedelmet az õ esetükben is juttat. E miatt az állam egyfajta védekezési eszközének tekinthetõ a társadalombiztosítás.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A magánbiztosítások nem tudják kezelni az inflációt. Esetleges tönkremenetelük, piaci kudarcuk esetén tömegek maradnának ellátás nélkül.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az állami kötelezõ biztosítási rendszereknél az állami garanciavállalás biztosítja az ellátásokat.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Állami, kötelezõ társadalombiztosítás során beszedett és elosztott jövedelem egyének, régiók vagy generációk között jelentõs jövedelem újraelosztást tesz lehetõvé.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Egyrészt az egyes generációk nyújtanak egymásnak jövedelemtranszfert.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Másrészt a jobb és az alacsonyabb jövedelmûek között biztosít jövedelem átrendezõdést.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Olyan egyének is részesülhetnek ellátásban, akik helyzetükbõl adódóan a magánbiztosításból kizáródnak. pl. rokkantak, tartósan betegek, özvegyek
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A biztosítás ára a biztosítottak számának növekedésével csökken. A teljes lakosságra kiterjedõ társadalombiztosítás mûködési költségei alacsonyak.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ameddig a társadalombiztosítás éves bevételének átlagosan 2 százalékát költi mûködésre, addig a piaci biztosításoknál ezek a költségek a 40 százalékot is elérhetik.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A társadalombiztosítás érdekelt a betegség-megelõzésben és az egészségügyi kutatások fejlesztésében, mert így hosszú távon csökkentheti kiadásait.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A hatékonyabb gyógyító munka megtakarítást eredményez a táppénzkifizetésekben, a betegségben eltöltött idõ lerövidülése növeli a járulék befizetéseket is.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Elvben a magánbiztosítók is érdekeltek a megelõzésben, de a kedvezõ visszahatások eloszlanak az egyes biztosítók között. A pozitív következmények csak beláthatatlanul hosszú idõ múlva jelentkeznek.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Eredményesen alakítja a foglalkoztatáspolitikát.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A korkedvezményes nyugdíjazással, elõnyugdíjjal, a nyugdíjkorhatár rugalmassá tételével, az anyasági támogatásokkal vagy a járulékfizetés alóli idõleges mentességgel visszaszorítható a munkanélküliség és mérsékelhetõek a munkanélküli segélyezés terhei.
2. KIEGÉSZÍTÕ NYUGDÍJRENDSZEREK
KIEGÉSZÍTÕ NYUGDÍJRENDSZEREK
¨ &nbs 919j99j p; Az élettartam megnövekedésének egyetlen károsultja lesz, ez pedig a nyugdíjrendszer.
¨ &nbs 919j99j p; Ennek a problémának a megoldásában játszanak fontos szerepet a kiegészítõ nyugdíjrendszerek.
¨ &nbs 919j99j p; Minden piaci orientációjú, iparosodott társadalomban léteznek kiegészítõ nyugdíjbiztosítások.
¨ &nbs 919j99j p; A kötelezõ, állami programokon belül oldják meg azt, hogy a biztosítottak önkéntesen vállalt nagyobb összegben fizetett kiegészítõ járulékfizetés ellenében magasabb szintû ellátásban részesülnek.
¨ &nbs 919j99j p; Mûködnek ezen felül önkéntes magán-nyugdíjrendszerek is. A kiegészítõ nyugdíjrendszerek jelentõsége országonként eltérõ, mind a programokban részt vevõk részarányával, mind az így nyújtott ellátások összes nyugdíjhoz mért súlyával mérve.
Típusai
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Egyéni nyugellátó programok.
¨ &nbs 919j99j p; Az egyén határozza meg járulékának és nyugellátásának a szintjét.
¨ &nbs 919j99j p; Saját maga választja meg azt a társaságot, szervezetet, akivel biztosítási szerzõdését meg kívánja kötni
¨ &nbs 919j99j p; Személyesen dönt arról is, hogy nyugdíjas korára félretett magtakarításait milyen pénzügyi formák révén kívánja biztosítani.
2. Vállalati nyugdíjprogramok.
¨ &nbs 919j99j p; A humánpolitika fontos eszközét jelentik, melyek egyben a vállalat, a munkahely gondoskodását is kifejezik.
¨ &nbs 919j99j p; Azt a szemléletet tükrözik, hogy a munkaadó számára még akkor is fontos dolgozója, amikor már nem aktívkorban van, odafigyelnek rá, nem hagyják sorsára, segítik, amikor meg kell válnia volt munkahelyétõl, nyugdíjas lesz.
¨ &nbs 919j99j p; A nyugdíjba vonulás anyagi problémájának enyhítésével biztosíthatnak nyugodt idõskort.
Vállalati nyugdíjprogramok jellemzõi
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Kialakításukban mind az állam, mind a munkáltatók és munkavállalók érdekeltek.
¨ &nbs 919j99j p; Az állam célja alapvetõen az állam költségeinek csökkentése. A kiegészítõ nyugellátások terjedése csökkentheti az állam kiadásait, a népesség elöregedésének problémáját hatékonyan kezelõ eszköznek tekinthetõek.
¨ &nbs 919j99j p; A vállalati kiegészítõ nyugdíjprogram a humánpolitika fontos eszköze. Azt tükrözi, hogy a munkaadó számára még akkor is fontos a dolgozó érdeke, anyagi biztonsága, amikor már nem tagja a munkahelyi nyugdíjba vonult.
¨ &nbs 919j99j p; E szemléletû humán menedzselés a munkaadó érdekeit szolgálja azáltal, hogy szakképzett dolgozóit meg tudja tartani. E cél megvalósításához olyan szabályok beépítése szükséges, amelynek értelmében a programból saját elhatározásából kilépõ munkavállaló jövedelem-kiesést szenved.
Az idõsebb munkavállalókat nyugdíjba vonulásra ösztönzi.
Egy megfelelõen felépített kiegészítõ nyugdíjprogram ösztönzést jelenthet a korai nyugdíjba vonulásra, így a vállalat az idõsebb dolgozót fiatalabb, termelékenyebb és olcsóbb - hisz alacsonyabb munkabérért alkalmazhatja, mint idõs kollegáját - munkaerõvel helyettesítheti.
A munkavállaló számára is elõnyös.
Progresszív személyi jövedelemadó esetén a kiegészítõ nyugdíjprogram a jövedelemkiegyenlítés fontos eszköze. Az egyének aktív életük során, amikor magas a jövedelmük és ennek megfelelõen magas adókulcs szerint fizetnek, a vállalati nyugdíjbiztosítás járulékát jövedelmükbõl költség címén levonhatják. Nyugdíjas korukban, amikor aktív korukhoz viszonyítottan jelentõsen alacsonyabb a jövedelmük, az ekkor kifizetett összeg után alacsonyabb adókulccsal adóznak.
E jövedelemkiegyenlítõ hatás felerõsödik, ha a kiegészítõ nyugdíjjövedelem adómentes.
A kiegészítõ program nagyobb rugalmasságot kínál.
Az egyén maga dönti el, hogy a nyugdíjként kifizetett jövedelmét egy összegben kéri, vagy életjáradékra váltja át. A kötelezõ, állami nyugdíjprogram egyösszegû kifizetést nem tesz lehetõvé.
A pénzintézetek hitelek felvétele esetében fedezetként elfogadják, minderre az állami nyugdíj esetében nincs lehetõség.
Egy állami alapellátás a kiegészítõ programokkal és esetleges egyéni megtakarításokkal kedvezõbb nyugdíjaskort sejtet, mint az állami rendszer egyedül.
A vállalati nyugdíjprogramok típusai
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az ellátást meghatározó programok
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Jellemzõjük, hogy az egyén és a vállalat is fizet járulékot.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az alkalmazottak egységes összegû járulékot fizetnek, ennek összege sem a bérük változásától, sem az esetleges inflációtól nem függ.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az is gyakori, hogy az alkalmazottak egyáltalán nem fizetnek járulékot, a munkáltató egyedül finanszírozza a programot.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkáltató által fizetett járulék összege a dolgozó bérétõl függ, minél nagyobb valakinek a fizetése, annál nagyobb összegben fizet utána a munkaadója.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ha a munkavállaló idõközben más vállalathoz megy dolgozni, csak az õ általa befizetett járulék összegét viheti át, a volt cége befizetéseit nem.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az alkalmazottaknak választási lehetõségük van, hogy a teljes ellátás egy részét egy összegben kapják- e meg, vagy ragaszkodnak a havi, rendszeres évjáradékhoz.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A döntés attól függ, hogy kap e végkielégítést nyugdíjba lépésekor, milyenek az adózásra vonatkozó szabályok, van-e más megtakarítási lehetõsége.
2. Járulék-meghatározó programok.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Jellemzõjük, hogy mind a vállalat, mind a munkavállaló járulékot fizet az alkalmazott nyugdíjba vonulásáig.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A nyugdíjkor fizetendõ ellátás összegét a befizetett járulék és az határozza meg, hogy milyen azoknak a pénzügyi eszközöknek a megtérülése, amelyekbe a befizetett alapot fektették.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A járandóságot az érdekelt a nyugdíjazáskor egy összegben kapja meg, amit egy biztosító társaságnál életjáradékká alakíthat át. Más választási lehetõsége nincs.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az alkalmazotté a kockázat, hisz a munkáltató semmilyen gazdasági-társadalmi kockázatért nem vállal felelõsséget, azaz nem emeli az általa befizetett összeget infláció esetében sem.
Problémái
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A programok csak akkor érik el céljukat, az egyén idõskori anyagi biztonságának garantálását, ha az adott vállalat legalább 40 évig folyamatosan mûködik, és az adott cégnél az egyén legalább 15 évig részt vesz kiegészítõ biztosításban.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A vállalatok várható élettartama ennél minden fejlett piacgazdaságban alacsonyabb, különösen átmeneti gazdasági helyzetben, rendszerváltások idején.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Így ezek a programok csak abban az esetben lesznek életképesek, ha a kormányzatok kezességet vállalnak a vállalatokért vagy legalább valamennyi kötelezettséget átvesznek a megszûnt cégektõl.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Egyes alkalmazottak kimaradnak a kiegészítõ módon biztosítottak körébõl.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ilyen helyzetben a nõk, a részfoglalkozásúak és a gyakran munkahelyet változtatók vannak.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ha az államilag garantált nyugdíjrendszer épp ezeknek az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezõ csoportoknak alacsony összegû nyugdíjat biztosít, akkor ez a kiegészítõ biztosítási rendszer még hátrányosabb helyzetbe hozza a kimaradtakat.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Munkaerõ mobilitásra gyakorolt hatása. Ezek a biztosítási rendszerek a munkahelyét változtató egyént még abban az esetben is hátrányos helyzetbe hozzák, ha a korábbi munkaadójánál megkötött biztosítása egy részét át is viheti, a kiegészítõ programok súlyos hatással vannak a munkaerõ mobilitásra.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Különösen a jól képzett, magas jövedelemmel rendelkezõ szakemberek változtatnak emiatt nehezen munkahelyet, hisz az õ veszteségük igen jelentõs lehet.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a befektetési szabályok: meg kell határozni, hogy a befizetett pénzeket milyen területekre lehet befektetni.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; az átláthatóság, az állam ellenõrzési lehetõségei: védik a munkavállalót, így biztosítható számára az a garancia, hogy az általa befizetett összeg valóban rendelkezésére fog állni akár évtizedek múlva is.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az állam adókedvezményekkel támogatja a programok megvalósíthatóságát. A kiesõ adóbevételek miatt szüksége van olyan biztosítékra, hogy a meglévõ tõke valóban a deklarált célokra kerül felhasználásra.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Szüksége annak garantálására is, minél kisebb legyen annak a kockázata, hogy végveszély helyzet alakuljon ki és a kormányzat beavatkozására kerüljön sor.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a bevezetés és a megtérülés közötti idõ hosszú
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; az idõs emberek jövedelmi helyzetére csak akkor van jelentõs hatása a kiegészítõ programoknak, ha több évtizede eredményesen mûködnek.
Találat: 2098
