|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
|
||||||||||||||
Humánpolitika
Fogalma: Humánpolitikán azokat a beavatkozásokat értjük, amelyek befolyásolják az ember- vagy a gazdaság szempontjait a munkaerő - minőségét, testi, lelki, szellemi jólétét.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Nem csupán az emberi életet könnyítik meg, hanem magát az embert is alakítják.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A humánpolitika szűkebb értelemben személyügyi politika, amely a gazdálkodó egységek, társaságok, szervezetek és a munkavállalók, mint speciális termelési tényezők viszonyát vizsgálja.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ebben a megközelítésben az embernek a munkaerő - mivolta a lényeges.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Célja mindig nagyobb teljesítmény és hatékonyság elérése.
A humánpolitika szemlélete
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A tulajdonosok a munkaerőt a termelés legfontosabb tényezőjének tekintik. Ezért a jóléti ellátások terén mindent megtesznek, hogy a vállalat alkalmazottainak szociális - jóléti gondjai ne legyenek.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Csak a kiegyensúlyozott, gondtalan munkaerő képes a legmagasabb profit termelésére.
2. Az emberi kapcsolatok politikájának is hívják
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A jóléti politika eszköze a munkahelyen belüli emberi kapcsolatok kialakításának erősítésének.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Nem öncélú tevékenység, hanem tudatos beavatkozás, amely a hatékonység növelését célozza.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ez a felfogás abból indul ki, hogy mind az alkalmazottak, mind a tőke legfontosabb érdeke közös.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A biztos munkalehetőségek és biztonságos munkakörülmények mindkettőjük számára fontosak.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Nem ellenségek, hanem feltételezik egymást, egymás nélkül nem léteznek.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A jó munkát kell elismerni és nem a soka. Mindenkiben benne van az ösztön, hogy óvja magát, ezt a munkahelyeknek is figyelembe kell venniük.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ennek eredményeképpen a munkaerő humanizált munkakörülmények között optimális terhelés mellett érzi jól magát.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkaadó is megtalálja a számítását.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A kiegyensúlyozott körülmények között tevékenykedő munkaerő képes csak optimális teljesítményre.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Nemcsak az elégedettséget, hanem az egészségmegőrzést szolgálja az a milliő, amiben az egyén dolgozik.
A partnerség politikája
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkáltató és a munkavállaló partnersége a szociális ellátás terén is megmutatkozik.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A kölcsönös érdekek minél többoldalú érvényesülését jelentik.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A katonás szellem jelentős mértékben elterjedt a vezető beosztásúak körében, ahol a hangsúly a szigorú fegyelmen, a sikerért való harcon van, ami végzetes lehet egy munkahelyi teamben.
Dolgozói elégedettség
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; kulcsfontosságúvá vált, hogy a szakemberek megismerjék munkavállalóik motivációit
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; tisztában legyenek elégedettségükkel, elégedetlenségeik okaival, összetevőivel
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a munkahelyek többsége mindezek alapján felismerte a rendszeresen végzett dolgozói elégedettség vizsgálatok jelentőségét
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; az elégedettségmérések a dolgozók véleményének több szintjét mérik
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; az elégedettség nem azt jelenti, hogy a munkavállaló nem akar változtatni
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; azt mutatja, hogy fizetése, munkakörülményei és egyéb, a munkavégzéshez kapcsolódó tényezők megfelelnek elvárásainak
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a dolgozói elégedettség nagyobb vevői - szolgáltatást igénybevevői - megelégedettséghez vezet, ami a piaci kihívások között elengedhetetlen
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; eredményeképpen a munkaerő nem csak megmarad a vállalatnál, hanem elkötelezettséget érez iránta, fontossá válik számára a cég előmenetele, presztizse, sikeres működése
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; az elkötelezettség mérése nem egyszerű, hisz nem annyira a vállalathoz, mint az ott dolgozó személyekhez esetleg foglalkozásukhoz, beosztásukhoz kötődnek az emberek
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; ennek ellenére javasolt dolgozói elégedettséget mérő kérdőívek összeállítása és azok értékelése
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a kérdőívek kitöltése minden esetben önkéntes és név nélküli
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; semmi olyan adatot nem tartalmazhat, amely alkalmas lenne arra, hogy a válaszadót azonosítani lehessen
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; azért ajánlatos a dolgozók e témában való megkérdezése, mert gyakran már az is közérzetet javító hatású, ha a cég vezetését érdekli alkalmazottai véleménye. A munkatársak meg lesznek lepve, hogy érdeklődnek, figyelnek rájuk és még inkább azon, ha válaszaik feldolgozása után változást észlelnek. Mindez megújíthatja az érdeklődést a közös munka iránt, javítja az együttműködési készséget is.
Dolgozói elégedettséget mérő kérdőív
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Azt mutatja meg, hogy mennyire elégedett az egyén jelenlegi munkájával.
Legfontosabb részei:
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munka mennyire monoton, önmegvalósító
2. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Szívesen végzi-e ezt a munkát a munkavállaló
3. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Kollégákkal való kapcsolata
4. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Felettesekkel való kapcsolata
5. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Véleménye a felső vezetésről
6. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Anyagi elismerés
7. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Erkölcsi elismerés
8. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Előrelépési lehetőség
9. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Fizetésen kívüli juttatások (tanulás, étkezés, sportolás, üdülés stb.)
10. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Infrastrukturális feltételek (gépek, berendezések állapota, épület esztétikuma, megközelíthetőség, tisztaság stb.)
11. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Tervez-e munkaváltoztatást?
12. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Büszke-e arra, hogy itt dolgozik?
13. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkahely specialitásából eredő sajátosságok
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a kérdőív ne legyen hosszú, kitöltése 10 percnél hosszabb időt ne vegyen igénybe
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; név nélküli a kitöltés aláhúzással, bekarikázással történjen a válaszadás, kézzel írt szöveg esetében a válaszadók félnek őszintén elmondani véleményüket.
Dolgozói elégedettségét mérő kérdőív
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ha a válaszok átlaga 4-es értéken felüli, akkor az esetben a munkavállaló megtalálta álmai munkahelyét.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A 3-4 közötti eredmények átlagos munkahelyet mutatnak.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ha az értékek nem érik el a 3-mast, abban az esetben el kell gondolkozni mely tényezőn kell változtatni, esetleg érdemes új munkahely, beosztás után néznie a válaszadónak.
Motivációs rendszer
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az emberek ösztönzése során a leghatékonyabb módszer ha egyénileg a munkatársakra testreszabottan állítják meg a motivációs rendszert.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A motiváció több annál, hogy kinek mennyi a fizetése
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A pénz csak egy eleme az ösztönzése.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Csak a magasabb bér még nem predesztinál senki sem arra, hogy a szervezet tagjának érezze magát és azonosuljon annak céljainak.
Mely tényezők nem motiválnak jobb munkateljesítményre?
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Első téveszme szerint a legtöbb ember csak a pénzért dolgozik.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkának sok olyan faktora van, amely elégedetté teszi a dolgozókat.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ezek az előrelépés lehetőségétől kezdve, a teljesítmény elismerésén át a vezetőkkel ápolt jó viszonyig terjedhetnek.
2. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A második téveszme szerint a fizetésemelés növeli a tevékenységet.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A hatékony munkára a fizetés soha nem volt garancia.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A fizetésemelés a piaci folyamatok figyelemmel kísérést jelenti.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Továbbá, hogy az eddigi teljesítménnyel a munkaadók meg vannak elégedve.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ha túlzott mértékben nő valakinek a jövedelme a magas fizetés láttán, úgy gondolja, hogy pozíciója megingathatatlan, s nem kell komoly teljesítményt nyújtani, kik az egyszer már megadott pénz úgysem veszik el tőle.
Motiváció
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A termékeny munkára a legfőbb garancia a megfelelő ember a megfelelő helyre jelszó következetes betartása.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A bevált munkatársak bérén való spórolás visszaüthet.
A humánpolitika kapcsolata a társadalom és szociálpolitikával, története 1945-1968
Társadalompolitika, szociálpolitika, humánpolitika
¨ &nbs 919j99j p; A társadalompolitika, szociálpolitika és humánpolitika jelentése gyakran keveredik.
¨ &nbs 919j99j p; Használják egymás szinonim fogalmaként, egymás helyettesítésére.
Közös jellemzőik:
¨ &nbs 919j99j p; Céljaik azonosak. Mindkettő elsőrendűnek a társadalmi béke megőrzését tekinti.
¨ &nbs 919j99j p; Preventív szemlélet. Közös kiindulópontjuk, képessé kell tenni az egyént az alapvető társadalmi szükségletek kielégítésére. Ezáltal az egyenlőtlenségek csökkentésével a biztonság növelése érhető el.
¨ &nbs 919j99j p; A legjobban teljesítő csoportok motiválását vállalja fel.
Alapelveik, beavatkozási módszereik közösek
Eltérő vonásaik:
¨ &nbs 919j99j p; Amíg a társadalompolitika az összes társadalmi alrendszerre, csoportra fejti ki hatását, addig a humánpolitika az egyénnel, mint munkavállalóval foglalkozik.
Középpontban a munkát végző ember áll, aki ha elégedett helyzetével, biztonságban érzi magát, többlet teljesítményekre képes. Ez motiválja a munkaadót, hogy törődjön munkásaival.
Humánpolitika és szociálpolitika
¨ &nbs 919j99j p; A szociálpolitika és a társadalompolitika számos értelmezés szerint azonos. (szociál = társadalmi)
¨ &nbs 919j99j p; A magyar szóhasználatban a "szociális" sokkal inkább a hátrányos helyzetűekkel való foglalkozást jelenti.
Társadalompolitika és szociálpolitika
Társadalompolitika
¨ &nbs 919j99j p; Szereplői: társadalom egésze
¨ &nbs 919j99j p; Szemlélete: preventív
¨ &nbs 919j99j p; Célja: társadalmi béke fenntartása
Szociálpolitika
¨ &nbs 919j99j p; Szereplői: hátrányos helyzetűek
¨ &nbs 919j99j p; Szemlélete: korrektív
¨ &nbs 919j99j p; Célja: a létszükségletek kielégítése.
A HUMÁNPOLITIKA MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETE 1945 -1968
¨ &nbs 919j99j p; a vállalati szociális ellátás mennyiségi növekedése.
¨ &nbs 919j99j p; az üzemi munkások minimális ellátásának biztosítása volt a cél. Ennek érdekében munkásellátási bizottságok megszervezése.
¨ &nbs 919j99j p; a munkáskérdés egyet jelentett a teljes foglalkoztatottsággal és a munkakörülmények javításával.
¨ &nbs 919j99j p; 1947-ben jelentős szociális problémát jelentett a 200 ezerre becsült városi munkanélküliek csoportja.
¨ &nbs 919j99j p; Ezért a legfontosabbnak a munkanélküliség felszámolását tekintették.
¨ &nbs 919j99j p; A humánpolitika feladata:
¨ &nbs 919j99j p;
¨ &nbs 919j99j p; 2. Védelem az élet viszontagságaival szemben baleset, betegségbiztosítás, öregségi biztosítás.
¨ &nbs 919j99j p; 3. 1948-tól az előbb vázolt tendenciák fokozatosan új irányt vettek. 1949-ben a hivatalos álláspont szerint a szegénységet már ekkor - a háború befejezése után alig négy évvel - megszűntnek tekintették.
Az ötvenes évek
¨ &nbs 919j99j p; Az első ötéves terv szociálpolitikai és egészségügyi tervének ismertetésekor Ratkó Anna akkori népjóléti miniszter hangsúlyozta, népi demokráciánk egész társadalmi és gazdasági rendszerének minden tette és intézkedése szociálpolitika.
¨ &nbs 919j99j p; Megszűnt a Népjóléti Minisztérium, a szociális szakszolgálat, a segélyezéssel foglalkozó intézményhálózat.
¨ &nbs 919j99j p; A szociálpolitika kiemelten foglalkozott a munkásosztály helyzetének javításával.
¨ &nbs 919j99j p; A munkásság érdekeit szolgáló szociál- és humánpolitika valójában a munkások esetében a politikai megfélemlítésnek eszközévé vált.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ezek közül legismertebb a táppénz kérdése volt. A táppénzcsalók elleni hajsza Rákosi Mátyás 1948-ban meghirdetett programjával indult és 1952-ig fokozódott. Ebben az időszakban az "álbetegségekért", táppénzcsalásért több évi börtönbüntetés járt.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkásság érdekvédelmét felvállaló szakszervezetek alárendelt szerepbe kerültek, az üzemek, vállalatoktól függtek. Súlyos elmarasztalással járt, ha nem alkalmazkodtak, nem követték pontosan a központi utasításokat.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A humánpolitika azt a szemléletet közvetítette, hogy a párt és a jóságos állam" a dolgozó ember minden problémáját megoldja.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az ajándékszemlélet hangsúlyozásával elfelejtődött, hogy a humánpolitikára felhasznált pénz nem a párt, az állam saját pénze, hanem a dolgozók által megtermelt és nélkülük elosztott javak tömege.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az ajándékszemlélet jelentette továbbá, hogy az így kapott jövedelmek, ellátások, szolgáltatások nem jogok, hanem ajándékok, ki kell azokat érdemelni. Ez magyarázza, hogy a humánpolitika eszközeit, a táppénzt, a szabadságot, az üdülést a "rossz" és a "jó" munkaerő közötti differenciálásra használták fel, éreztetve ezek jutalomjellegét.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; 1951-ben törvényerejű rendelet a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A férfiak hatvan, a nők 55 életévük betöltése és minimálisan tíz év szolgálati idő megszerzése után váltak nyugdíjjogosulttá.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ám a nyugdíjak összege alacsony volt, a munkabér 15 százalékban állapították meg.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A termelőszövetkezetben dolgozó mezőgazdasági munkások számára csak 1957-től volt lehetőség a nyugdíjfizetésre.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az életkörülmények javítása vált a legfontosabbá. Rendkívüli béremelések, mind a piacon nyereséges, mind a veszteséges ágazatokban.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Központilag meghatározott bérminimumokkal, a teljes foglalkoztatottság fenntartásával - ennek érdekében munkahelyteremtéssel - igyekeztek megakadályozni a bérolló túlságos szétnyitását és ezzel a szocializmus legfontosabb deklarált értékének az egyenlőségnek a megvalósítását segítették.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A szociális szándékú lépések fékezték a gazdaság fejlődését, így a túlzott bérszabályozás vagy az indokolatlan mértékű termelési támogatások.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A nők munkába állása, gyermek intézmények létrehozása.
¨ &nbs 919j99j p; A vállalatok a kiemelt ágazatokban, nehéziparban, bányászatban, nőket foglalkoztató könnyűipari munkahelyeken maguk is hoztak létre, tartottak fent bölcsődéket, óvodákat.
¨ &nbs 919j99j p; Az iparba áramló nagytömegű munkaerő és a nagymértékű lakáshiány kikényszeríttette a munkásszállások létrehozását.
¨ &nbs 919j99j p; A vállalatok tömegsport bázisaikat, kulturális intézményeiket hoztak létre.
¨ &nbs 919j99j p; Ez a szakasz egybeesik az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével.
¨ &nbs 919j99j p; Elismerte a vállalati jóléti ellátást, de a korábbi időszakhoz képest az ellátás pénzügyi rendszerébe korlátokat épített be.
¨ &nbs 919j99j p; Ha a vállalat a jóléti ellátást fejleszteni kívánta, csak akkor tehette azt meg, ha azt a nyereségéből finanszírozta.
¨ &nbs 919j99j p; Fejlesztésre csak azok a vállalatok voltak képesek, akik nyereségesen termeltek.
¨ &nbs 919j99j p; De a vállalatok saját döntésük alapján azt is megtehették, hogy a nyereségüket nem a szociális ellátás fejlesztésére fordították, hanem jövedelemként kiosztották.
¨ &nbs 919j99j p; Ennek következményeként erős differenciálódás jött létre az egyes munkahelyek jóléti ellátásának szintje között.
¨ &nbs 919j99j p; Ez a jóléti politika a jobb helyzetű, vállalaton belüli erősebb pozícióban lévő csoportoknak kedvezett.
¨ &nbs 919j99j p; A munkahelyek az ellátások igénybevételénél, megítélésénél
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a dolgozók által ellátott munkakör fontosságát,
2. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; munkahelyi magatartását, a vállalat működésében játszott szerepét vizsgálták.
A vállalati jóléti politikához tartozott:
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; munkavédelem,
2. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; üzemegészségügy,
3. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; közművelődés,
4. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; környezetvédelem,
5. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; pályaválasztás,
6. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; szakoktatás és a munkaerő-gazdálkodás,
7. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; szociális létesítmények létrehozása és fenntartása,
8. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a különböző társadalmi rétegekkel (nők, ifjúság) történő foglalkozás
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; üzemi étkeztetés,
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; munkásszállás, munkásszállítás,
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; vállalati gyermekintézmények,
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; vállalati üdültetés,
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; vállalati lakásépítési támogatás,
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; szociális segélyezés, tanulmányi pénzbeli segélyek,
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; vállalati kulturális és sportráfordítások és általános szociális szolgáltatások.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ebben az időszakban teremtődtek meg a vállalati jóléti-szociális ellátás pénzügyi feltételei és garanciái.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A garanciákkal együtt bevezetésre került a szociális tervezés intézménye.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A szociális tervezésről 1975-ben a Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa irányelveket tett közre.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ebben rögzítették, hogy a szociális terv alapvető célja a társadalompolitikai intézkedések részét képező szociális gondoskodás átfogó fejlesztése.
A vállalati szociális terv a következő intézkedéseket és programokat foglalta össze:
a. A nők és a munkások helyzetének javítására vonatkozó feladatokat
b. A munkaerő- és a bérgazdálkodás szociálpolitikai vonatkozásait, a gazdasági hatékonyságból eredő munkaerő-átcsoportosítások szociális feltételeit
c. A szakmai képzésnek és továbbképzésnek a konkrét feladatokhoz igazodó programját
d. A munkavédelemmel és a munkakörülmények fejlesztésével kapcsolatos intézkedéseket, többek között az öltözők, a mosdók, a világítás, a védőfelszerelések fejlesztését
e. Az üzem-egészségügyi szolgáltatás javítását, ideértve a betegségek megelőzősét és a munkakörülmények javítását is.
f. A munkahelyi emberi viszonyok fejlesztésével, a közösségi neveléssel összefüggő feladatokat
g. Az egészségileg rehabilitált, de csökkent munkaképességű dolgozók foglalkozási és szociális rehabilitációját
h. A kifejezetten szociális jellegű vállalati juttatások, ellátások fejlesztését, az üzemi étkeztetés, a munkásszállítás terén.
¨ &nbs 919j99j p; Minden vállalat köteles volt - eredménytől függetlenül - bizonyos minimális szociális ellátást biztosítani.
¨ &nbs 919j99j p; Ennek pénzügyi feltételeit a jóléti fejkvóta rendszer bevezetése biztosította.
¨ &nbs 919j99j p; Ez 1978-ban egy dolgozóra évenkénti 850 forintnyi összegnyi állami támogatást jelentett, ami a vállalat nyereségéből kiegészíthető volt.
¨ &nbs 919j99j p; A vállalati szociálpolitika intézményültség szintje alacsony volt.
¨ &nbs 919j99j p; bizonytalan volt "hivatalainak" feladata, ügyköre, kompetenciája és forrásainak garanciája.
¨ &nbs 919j99j p; hatósági és jogi szabályozása meglehetősen ad hoc jellegű, nem normatív volt.
¨ &nbs 919j99j p; Sem a teljesítendő feladatok, sem az eljárások nem voltak egyértelműen szabályozva, a felügyelet, pedig olyan széttagolt volt, hogy valójában nem létezett.
¨ &nbs 919j99j p; A vállalati szociálpolitikával szemben megfogalmazott elvárások négy csoportba voltak sorolhatók.
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A vállalati szociálpolitika, mint szociális gondoskodás. Gondoskodni akar a dolgozók szükségleteinek, szociális igényeinek kielégítéséről. A szükségletek fedezése anyagi korlátokba ütközik, így mérlegelni, szelektálni kell. A mérlegelési szempontok alulról jövő demokratikus nyomás és ellenőrzés nélkül alakulnak ki.
2. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A vállalati szociálpolitika, mint a vállalati gazdálkodás eszköze. A hivatalos álláspont szerint a vállalati szociálpolitika nem a társadalmi bajok enyhítésének az eszköze, hanem a vállalat gazdálkodási sikerességét kell közvetlenül szolgálnia.
3. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A vállalati szociálpolitika, mint helyi mecénás. A helyi tanácsi és politikai szervek oldaláról erős nyomás nehezedik a vállalatokra, hogy saját forrásaikból vállaljanak részt a települések kommunális fejlesztésében.
4. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A vállalati szociálpolitika, mint a munkaerőhiány enyhítésének eszköze. Jelentős és tartós munkaerőhiány azokon a munkahelyeken jelentkezik, ahol a munkakörülmények elviselhetetlensége miatt nem biztosítottak a munkavégzés civilizált körülményei.
1988 - napjainkig
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az állam kivonult a jóléti ellátásból, a korábbi garanciális elemeket megszüntette.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkahelyi jóléti ellátás színvonalát a gazdálkodó szervek mindenkori anyagi helyzete határozza meg.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkáltatók számára az állam legfeljebb a jóléti ellátások ráfordításának költségként történő elszámolását engedi meg, évenként változó módon, a források garanciáit nem biztosítva.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Új elemként jelent meg, hogy a ráfordítás és a célok meghatározása közös tárgyalás eredményeképpen alakul ki a munkaadó és a munkavállaló között.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A személyi jövedelemadó bevezetésével a szociális ellátásban részesülők bizonyos ellátások igénybevétele esetén az adózás szempontjából korlátozás alá esnek, vagyis a juttatás ellenértéke után személyi jövedelemadó fizetésére kötelezettek, pl. ruhapénz.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkaadók döntési szabadsága a jóléti politika terén nőtt.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Megszűnt a vállalati szociális jóléti intézmények nagy része, bezártak az üzemi bölcsődék, óvodák, szinte elvétve maradtak vállalati üdülők, az állami, önkormányzati szociálpolitikára hárultak azok a terhek, amelyeket korábban a munkáltatók átvállaltak.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A társadalombiztosítási ellátásoknál is jelentős változások történtek.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A társadalombiztosítási rendszer demokratizálását szolgálta a Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási Alap szétválasztása és önkormányzatának létrehozása, melyek az alapok felhasználásának átláthatóságát, a gazdálkodás feltételeinek megteremtését szolgálták volna, ám ezek működése kívánnivalót hagyott maga után.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; 1998-ban az önkormányzatokat megszüntették és az alapokat visszaállamosították.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A nyugdíjbiztosítás területén előrelépést jelentett az önkéntes és a kötelező magán-nyugdíjpénztárak megjelenése.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Egyetlen új biztosítási jellegű ellátás született, a munkanélküliséggel összefüggő ellátás, ám mindezt nem a társadalombiztosítás költségvetéséből finanszírozták.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Bekövetkezett a biztosítási rendszer profiltisztítása is. Ennek lépése a családi pótlék költségvetésbe való átkerülése volt, ezt követte a munkanélküliségi ellátások, majd 1993-tól a temetési hozzájárulások, az anyasági ellátások - anyasági segély, gyed, gyes - társadalombiztosítástól való elszakítása.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az ellátások színvonala csökkent,
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a hozzájutási feltételek szigorodtak.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; mindezek különösen a táppénzre, a munkanélküliséggel összefüggő támogatásokra voltak jellemzőek.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; csökkent a támogatásban részesülők köre és a segélyezés időtartama.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Elkezdődött a társadalombiztosítás piacosítása.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az egészségügyben lehetővé vált a kötelező egészségbiztosításon belül a családorvosok és szakorvosok önálló vállalkozóvá válása.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az egészségügyi szolgálatok egy részét részben, vagy egészben fizetővé tették.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Megjelentek az önkéntes nyugdíj és egészségpénztárak.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Népszerűvé az átlagosnál jobb jövedelemmel rendelkezők körében váltak.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az önkéntes pénztárak rétegezettek, elsősorban a felsőfokú végzettségűek a tagjai.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az 1990-es évtized első felében a foglalkoztatottak száma egymillió fővel csökkent.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A gyors ütemű privatizációnak, létszámleépítéseknek, a gazdaságtalan vállalkozások megszűnésének volt a következménye.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az évtized közepétől a visszaesést stagnálás, majd a foglalkoztatottak számának lassú növekedése váltotta fel.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Másik lényeges változás az inaktívak számának jelentős növekedése.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Lehetővé tették a nyugdíjkorhatárt el nem ért, de azt megközelítő dolgozóknak a korengedményes, majd az előnyugdíj igénybevételét.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A piacgazdaságban csökkent az egészségkárosodásban szenvedő munkavállalók szervezett foglalkoztatásának a lehetősége, sokan közülük rokkantsági nyugdíjasok lettek.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A dolgozók foglalkozási csoportösszetételében is változások következtek be a rendszerváltás utáni években.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A vezető, értelmiségi és egyéb szellemi foglalkozásúak aránya emelkedett.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ez nem csupán a dolgozók iskolázottsági szintjének általános emelkedését mutatja, hanem, hogy a munkanélkülivé válás elsősorban a fizikai foglalkozásúakat érintette.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A humánpolitika területén és szemléletében jelentős változás következett be.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkaváltás gyakorisága a piac fejlődésével és a cégek által nyújtott megtartó eszközök hatékonyságával egyenes arányban csökkent.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkaerő toborzása és kiválasztása éppúgy, mint a fejlesztőprogramok jelentős szerepet töltenek be a vállalatok humánpolitikai gyakorlatában.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A szakma professzionalizálódott.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A humán feladatok ellátása, a stratégia-kidolgozás diplomát, gyakran több diplomát igényel.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A szakirodalom a humánpolitika reneszánszának tekinti a 21. század első évtizedét.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Egyértelművé vált, hogy a humán szakemberek nem csak előmozdítják az adott cég sikerességét, de munkájukkal hatékonyan támogatják az alkalmazottak fejlődését, cégen belüli karrierjét és boldogulását is.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkaerő megtartásában még mindig kiemelkedő szerep jut a versenyképes fizetésnek, annak ellenére, hogy a magyarországi fizetéssel összefüggő terhek, járulékok az Európai Unióban a legmagasabbak közé tartoznak.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2006. márciusában 160 ezer forint volt.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 98 ezer forint,
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a szellemi foglalkozásúaké 216 ezer forint volt.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A legjobban fizető gazdasági ág a pénzügyi, banki tevékenység volt, itt az átlagfizetés meghaladja a 315 ezer forintot.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ezt követte a vegyipar, a közigazgatás, a védelem és a társadalombiztosítás.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Legkevesebbet a textiliparban és a mezőgazdaságban dolgozók kerestek 2006-ben.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkajövedelem kereseten felüli része munkavállalónként átlagosan 5 százalék volt.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Különösen az alacsony jövedelműeknél jelentős a fizetés motiváló ereje.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A közepes, de főleg magas fizetéssel rendelkezők esetében a humánpolitika egyéb eszközei is felértékelődnek.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A leggyakrabban használt munkaerő-megtartó eszközök közé a fizetés után
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a szakmai továbbképzések támogatása és biztosítása,
2. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a céges autó használata,
3. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; vállalati lakáshoz jutási támogatások, kölcsönök,
4. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; szociális támogatások
5. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; vállalati biztosítások lehetőségei kerültek.
Nőtt a jelentősége az olyan egyéb eszközöknek is, mint
¨ &nbs 919j99j p; jó munkafeltételek,
¨ &nbs 919j99j p; a munkahely megközelíthetősége,
¨ &nbs 919j99j p; étkezési hozzájárulás lehetőségének biztosítása,
¨ &nbs 919j99j p; továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken való részvétel,
¨ &nbs 919j99j p; a dolgozóknak és családjuknak rendezett események (majálisok, gyermeknapi rendezvények, céges összejövetelek stb.)
¨ &nbs 919j99j p; A magyar munkavállalók átlagosan napi egy órával dolgoznak többet a kötelezően előírt munkaidőnél
¨ &nbs 919j99j p; általános a munkahelyi stressz: megviselő a munka túlzott mennyisége és feszített tempója
¨ &nbs 919j99j p; A stressz és a túlterheltség (az egészségtelen táplálkozással és a mozgásszegény életmóddal együtt) fizikai tüneteket is okozhat, a magas várnyomástól a hát- és fejfájásig, lelki téren pedig a kiégésig és a depresszióig számtalan formában.
¨ &nbs 919j99j p; Több felmérés is bizonyította már, hogy a munkahelyi egészségvédelem megtérülő beruházás.
¨ &nbs 919j99j p; Egy amerikai kutatás szerint 1 dollárnyi egészségvédelmi befektetés több mint 2 dollárnyi nyereséget termel.
¨ &nbs 919j99j p; A béren kívüli juttatások közé jól beépíthetők az egészségvédelmet, a jó közérzet fenntartását célzó szolgáltatások.
¨ &nbs 919j99j p; Ezzel nemcsak a munkatársak egészségére vigyázunk, hanem a vállalkozáshoz való hűségüket, motivációjukat is növeljük.
A HUMÁNPOLITIKA ESZKÖZRENDSZERE
Biztosítási rendszerek
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A bizonytalanság meghatározó tulajdonsága környezetünknek.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A véletlenszerű eseményekhez való alkalmazkodás törekvése az élővilág történetével egyidős.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A bizonytalan helyzetben tanúsított magatartás az egyén kockázat-érzékenysége alapján két típusba sorolható.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Vannak kockázatkerülő és kockázatkereső emberek.
Kockázatkerülő, kockázatkereső magatartás
Kockázatkerülő magatartás esetén
¨ &nbs 919j99j p; az egyén többre értékeli a biztonságot, mint a nagyobb nyereséget.
¨ &nbs 919j99j p; a kockázatok hatásainak csökkentése érdekében valamilyen biztosítást köt.
¨ &nbs 919j99j p; A kockázatkereső magatartású emberek
¨ &nbs 919j99j p; a nagyobb, de bizonytalanabb jövedelmet részesítik előnybe.
A kockázatok csökkenésének módszerei
Egyéni: az egyén a különböző javakat a várható szükségleteinek megfelelően tartalékolja.
Típusai:
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a pénztartalékolás. Előnye, hogy a pénzmegtakarítás lehetővé teszi a későbbiekben jelentkező új szükségletek kielégítését és a fizetőképesség megtartását is biztosítja. Hátránya, hogy inflációs időkben nem képes megvédeni a veszteségektől.
Egyéni módszerek
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; pl. tűzvédelmi berendezés felszerelésével
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a kedvezőtlen események bekövetkezési valószínűségének csökkentése riasztó berendezésekkel
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a betegségek elkerülése érdekében az egészséges életmód.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; hátrányuk, hogy a technika fejlődésével folyamatos fejlesztést igényelnek, másrészt különösen a "ritka" veszteségek esetén nagyon költségessé válhatnak.
Kooperatív módszerek
A kooperatív módszerek a kockázatok megosztásán, átruházásán alapulnak.
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; biztosítások, a biztosító átvállalja a biztosított kockázatát egy meghatározott összeg befizetése esetén.
¨ &nbs 919j99j p; Ez a kockázatkerülő egyén számára jólétnövekedést eredményez, mert mentesül a jövedelemingadozásoktól, másrészt nem kényszerül a teljes szóba jöhető veszteség egyéni felhalmozására.
¨ &nbs 919j99j p; Kellően nagyszámú egyéni kockázat összegyűjtésével az egyéni szinten bizonytalan események a biztosító számára nagy biztonsággal kiszámíthatóvá válnak a nagy számok Bernoulli-féle törvénye alapján.
Biztosítások típusai
Piaci, magánbiztosítás
¨ &nbs 919j99j p; Önkéntes. Az egyén maga dönt arról, hogy milyen kockázatra, milyen típusú biztosítást kössön, vagy ne kössön.
¨ &nbs 919j99j p; Nyereségre orientált. A kockázatkerülő egyének a várható veszteségüknél nagyobb összeget is hajlandók megfizetni, mivel a biztos jövedelem megvásárlása, a valamivel nagyobb várható jövedelemről való lemondás fejében is kifizetendő számukra. Így a piaci biztosító még adminisztratív költségeit is fedezheti és profitra is szert tesz.
Társadalombiztosítás:
¨ &nbs 919j99j p; Kötelező, nem lehet lemondani.
¨ &nbs 919j99j p; Nem nyereségorientált, az elsődleges célja a szociális és nem a piaci szempontok érvényesülése.
Piaci, magánbiztosítás
¨ &nbs 919j99j p; A biztosítás díja a kockázat bekövetkezésének valószínűségétől függ, egyénenként változó. pl. életbiztosítás esetén magasabb díjat kell fizetniük az idősebb, rossz egészségi állapotban lévő esetleg dohányzó férfiaknak
¨ &nbs 919j99j p; Finanszírozása egycsatornás. A szerződést kötők befizetéseiből, e befizetések tőkésítéséből származó hozadékokból finanszírozza szolgáltatásait.
Társadalombiztosítás
¨ &nbs 919j99j p; Független a kár bekövetkezésének valószínűségétől, az egyén jövedelmétől függ.
¨ &nbs 919j99j p; Többcsatornás: az állam, a munkavállaló és a munkáltató is fizet.
Piaci biztosítás:
¨ &nbs 919j99j p; Nem minden kockázatra köthető. Nem köthető biztosítás, ha az események függetlenségének feltétele nem teljesül. A kockázatmegosztás elve, arra épül, hogy nem lesz mindenki egyszerre károsult, megoszthatóak a kockázatok.
Társadalombiztosítás:
¨ &nbs 919j99j p; Rendszerint jövőbeni, valószínűleg bekövetkező kockázatokra köthető. pl. öregség
¨ &nbs 919j99j p; Nem köthető biztosítás, ha a kockázat bekövetkezésének valószínűségi becsülhetősége korlátozott. Kiszámíthatatlan kockázatok ellen a biztosítók nem kötnek szerződést vagy olyan magas összegben állapítják meg azt, aminek megkötése már nem kifizetődő az egyén számára.
¨ &nbs 919j99j p; Az erkölcsi kockázat is kizáró ok. Ha a biztosítottnak módjában áll befolyásolni a kár bekövetkezését vagy annak nagyságát, akkor erre piaci biztosítás nem köthető.
¨ &nbs 919j99j p; Jogszabály határozza meg, milyen kockázatokat vállal fel, rendszerint öregség, özvegység, betegség, árvaság, munkanélküliség, gyermekek születése.
Indokok a társadalombiztosítás meglétére, kötelezővé tételére
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az emberek rövidtávban gondolkodnak. Fiatal éveikben - a családalapítás, lakásszerzés idején - nem gondolnak arra, hogy öregkorúkra tartalékoljanak.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az életciklussal nem összhangban lévő megtakarítási szokások - különösen az alacsony jövedelmű, csoportok esetében - okaként szerepel, hogy az állam úgy is segíti a rászorulókat, így valamilyen minimális jövedelmet az ő esetükben is juttat. E miatt az állam egyfajta védekezési eszközének tekinthető a társadalombiztosítás.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A magánbiztosítások nem tudják kezelni az inflációt. Esetleges tönkremenetelük, piaci kudarcuk esetén tömegek maradnának ellátás nélkül.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az állami kötelező biztosítási rendszereknél az állami garanciavállalás biztosítja az ellátásokat.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Állami, kötelező társadalombiztosítás során beszedett és elosztott jövedelem egyének, régiók vagy generációk között jelentős jövedelem újraelosztást tesz lehetővé.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Egyrészt az egyes generációk nyújtanak egymásnak jövedelemtranszfert.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Másrészt a jobb és az alacsonyabb jövedelműek között biztosít jövedelem átrendeződést.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Olyan egyének is részesülhetnek ellátásban, akik helyzetükből adódóan a magánbiztosításból kizáródnak. pl. rokkantak, tartósan betegek, özvegyek
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A biztosítás ára a biztosítottak számának növekedésével csökken. A teljes lakosságra kiterjedő társadalombiztosítás működési költségei alacsonyak.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ameddig a társadalombiztosítás éves bevételének átlagosan 2 százalékát költi működésre, addig a piaci biztosításoknál ezek a költségek a 40 százalékot is elérhetik.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A társadalombiztosítás érdekelt a betegség-megelőzésben és az egészségügyi kutatások fejlesztésében, mert így hosszú távon csökkentheti kiadásait.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A hatékonyabb gyógyító munka megtakarítást eredményez a táppénzkifizetésekben, a betegségben eltöltött idő lerövidülése növeli a járulék befizetéseket is.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Elvben a magánbiztosítók is érdekeltek a megelőzésben, de a kedvező visszahatások eloszlanak az egyes biztosítók között. A pozitív következmények csak beláthatatlanul hosszú idő múlva jelentkeznek.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Eredményesen alakítja a foglalkoztatáspolitikát.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A korkedvezményes nyugdíjazással, előnyugdíjjal, a nyugdíjkorhatár rugalmassá tételével, az anyasági támogatásokkal vagy a járulékfizetés alóli időleges mentességgel visszaszorítható a munkanélküliség és mérsékelhetőek a munkanélküli segélyezés terhei.
2. KIEGÉSZÍTŐ NYUGDÍJRENDSZEREK
KIEGÉSZÍTŐ NYUGDÍJRENDSZEREK
¨ &nbs 919j99j p; Az élettartam megnövekedésének egyetlen károsultja lesz, ez pedig a nyugdíjrendszer.
¨ &nbs 919j99j p; Ennek a problémának a megoldásában játszanak fontos szerepet a kiegészítő nyugdíjrendszerek.
¨ &nbs 919j99j p; Minden piaci orientációjú, iparosodott társadalomban léteznek kiegészítő nyugdíjbiztosítások.
¨ &nbs 919j99j p; A kötelező, állami programokon belül oldják meg azt, hogy a biztosítottak önkéntesen vállalt nagyobb összegben fizetett kiegészítő járulékfizetés ellenében magasabb szintű ellátásban részesülnek.
¨ &nbs 919j99j p; Működnek ezen felül önkéntes magán-nyugdíjrendszerek is. A kiegészítő nyugdíjrendszerek jelentősége országonként eltérő, mind a programokban részt vevők részarányával, mind az így nyújtott ellátások összes nyugdíjhoz mért súlyával mérve.
Típusai
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Egyéni nyugellátó programok.
¨ &nbs 919j99j p; Az egyén határozza meg járulékának és nyugellátásának a szintjét.
¨ &nbs 919j99j p; Saját maga választja meg azt a társaságot, szervezetet, akivel biztosítási szerződését meg kívánja kötni
¨ &nbs 919j99j p; Személyesen dönt arról is, hogy nyugdíjas korára félretett magtakarításait milyen pénzügyi formák révén kívánja biztosítani.
2. Vállalati nyugdíjprogramok.
¨ &nbs 919j99j p; A humánpolitika fontos eszközét jelentik, melyek egyben a vállalat, a munkahely gondoskodását is kifejezik.
¨ &nbs 919j99j p; Azt a szemléletet tükrözik, hogy a munkaadó számára még akkor is fontos dolgozója, amikor már nem aktívkorban van, odafigyelnek rá, nem hagyják sorsára, segítik, amikor meg kell válnia volt munkahelyétől, nyugdíjas lesz.
¨ &nbs 919j99j p; A nyugdíjba vonulás anyagi problémájának enyhítésével biztosíthatnak nyugodt időskort.
Vállalati nyugdíjprogramok jellemzői
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Kialakításukban mind az állam, mind a munkáltatók és munkavállalók érdekeltek.
¨ &nbs 919j99j p; Az állam célja alapvetően az állam költségeinek csökkentése. A kiegészítő nyugellátások terjedése csökkentheti az állam kiadásait, a népesség elöregedésének problémáját hatékonyan kezelő eszköznek tekinthetőek.
¨ &nbs 919j99j p; A vállalati kiegészítő nyugdíjprogram a humánpolitika fontos eszköze. Azt tükrözi, hogy a munkaadó számára még akkor is fontos a dolgozó érdeke, anyagi biztonsága, amikor már nem tagja a munkahelyi nyugdíjba vonult.
¨ &nbs 919j99j p; E szemléletű humán menedzselés a munkaadó érdekeit szolgálja azáltal, hogy szakképzett dolgozóit meg tudja tartani. E cél megvalósításához olyan szabályok beépítése szükséges, amelynek értelmében a programból saját elhatározásából kilépő munkavállaló jövedelem-kiesést szenved.
Az idősebb munkavállalókat nyugdíjba vonulásra ösztönzi.
Egy megfelelően felépített kiegészítő nyugdíjprogram ösztönzést jelenthet a korai nyugdíjba vonulásra, így a vállalat az idősebb dolgozót fiatalabb, termelékenyebb és olcsóbb - hisz alacsonyabb munkabérért alkalmazhatja, mint idős kollegáját - munkaerővel helyettesítheti.
A munkavállaló számára is előnyös.
Progresszív személyi jövedelemadó esetén a kiegészítő nyugdíjprogram a jövedelemkiegyenlítés fontos eszköze. Az egyének aktív életük során, amikor magas a jövedelmük és ennek megfelelően magas adókulcs szerint fizetnek, a vállalati nyugdíjbiztosítás járulékát jövedelmükből költség címén levonhatják. Nyugdíjas korukban, amikor aktív korukhoz viszonyítottan jelentősen alacsonyabb a jövedelmük, az ekkor kifizetett összeg után alacsonyabb adókulccsal adóznak.
E jövedelemkiegyenlítő hatás felerősödik, ha a kiegészítő nyugdíjjövedelem adómentes.
A kiegészítő program nagyobb rugalmasságot kínál.
Az egyén maga dönti el, hogy a nyugdíjként kifizetett jövedelmét egy összegben kéri, vagy életjáradékra váltja át. A kötelező, állami nyugdíjprogram egyösszegű kifizetést nem tesz lehetővé.
A pénzintézetek hitelek felvétele esetében fedezetként elfogadják, minderre az állami nyugdíj esetében nincs lehetőség.
Egy állami alapellátás a kiegészítő programokkal és esetleges egyéni megtakarításokkal kedvezőbb nyugdíjaskort sejtet, mint az állami rendszer egyedül.
A vállalati nyugdíjprogramok típusai
1. &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az ellátást meghatározó programok
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Jellemzőjük, hogy az egyén és a vállalat is fizet járulékot.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az alkalmazottak egységes összegű járulékot fizetnek, ennek összege sem a bérük változásától, sem az esetleges inflációtól nem függ.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az is gyakori, hogy az alkalmazottak egyáltalán nem fizetnek járulékot, a munkáltató egyedül finanszírozza a programot.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A munkáltató által fizetett járulék összege a dolgozó bérétől függ, minél nagyobb valakinek a fizetése, annál nagyobb összegben fizet utána a munkaadója.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ha a munkavállaló időközben más vállalathoz megy dolgozni, csak az ő általa befizetett járulék összegét viheti át, a volt cége befizetéseit nem.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az alkalmazottaknak választási lehetőségük van, hogy a teljes ellátás egy részét egy összegben kapják- e meg, vagy ragaszkodnak a havi, rendszeres évjáradékhoz.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A döntés attól függ, hogy kap e végkielégítést nyugdíjba lépésekor, milyenek az adózásra vonatkozó szabályok, van-e más megtakarítási lehetősége.
2. Járulék-meghatározó programok.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Jellemzőjük, hogy mind a vállalat, mind a munkavállaló járulékot fizet az alkalmazott nyugdíjba vonulásáig.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A nyugdíjkor fizetendő ellátás összegét a befizetett járulék és az határozza meg, hogy milyen azoknak a pénzügyi eszközöknek a megtérülése, amelyekbe a befizetett alapot fektették.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A járandóságot az érdekelt a nyugdíjazáskor egy összegben kapja meg, amit egy biztosító társaságnál életjáradékká alakíthat át. Más választási lehetősége nincs.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az alkalmazotté a kockázat, hisz a munkáltató semmilyen gazdasági-társadalmi kockázatért nem vállal felelősséget, azaz nem emeli az általa befizetett összeget infláció esetében sem.
Problémái
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A programok csak akkor érik el céljukat, az egyén időskori anyagi biztonságának garantálását, ha az adott vállalat legalább 40 évig folyamatosan működik, és az adott cégnél az egyén legalább 15 évig részt vesz kiegészítő biztosításban.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; A vállalatok várható élettartama ennél minden fejlett piacgazdaságban alacsonyabb, különösen átmeneti gazdasági helyzetben, rendszerváltások idején.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Így ezek a programok csak abban az esetben lesznek életképesek, ha a kormányzatok kezességet vállalnak a vállalatokért vagy legalább valamennyi kötelezettséget átvesznek a megszűnt cégektől.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Egyes alkalmazottak kimaradnak a kiegészítő módon biztosítottak köréből.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ilyen helyzetben a nők, a részfoglalkozásúak és a gyakran munkahelyet változtatók vannak.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Ha az államilag garantált nyugdíjrendszer épp ezeknek az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező csoportoknak alacsony összegű nyugdíjat biztosít, akkor ez a kiegészítő biztosítási rendszer még hátrányosabb helyzetbe hozza a kimaradtakat.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Munkaerő mobilitásra gyakorolt hatása. Ezek a biztosítási rendszerek a munkahelyét változtató egyént még abban az esetben is hátrányos helyzetbe hozzák, ha a korábbi munkaadójánál megkötött biztosítása egy részét át is viheti, a kiegészítő programok súlyos hatással vannak a munkaerő mobilitásra.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Különösen a jól képzett, magas jövedelemmel rendelkező szakemberek változtatnak emiatt nehezen munkahelyet, hisz az ő veszteségük igen jelentős lehet.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a befektetési szabályok: meg kell határozni, hogy a befizetett pénzeket milyen területekre lehet befektetni.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; az átláthatóság, az állam ellenőrzési lehetőségei: védik a munkavállalót, így biztosítható számára az a garancia, hogy az általa befizetett összeg valóban rendelkezésére fog állni akár évtizedek múlva is.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Az állam adókedvezményekkel támogatja a programok megvalósíthatóságát. A kieső adóbevételek miatt szüksége van olyan biztosítékra, hogy a meglévő tőke valóban a deklarált célokra kerül felhasználásra.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; Szüksége annak garantálására is, minél kisebb legyen annak a kockázata, hogy végveszély helyzet alakuljon ki és a kormányzat beavatkozására kerüljön sor.
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; a bevezetés és a megtérülés közötti idő hosszú
¨ &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; &nbs 919j99j p; az idős emberek jövedelmi helyzetére csak akkor van jelentős hatása a kiegészítő programoknak, ha több évtizede eredményesen működnek.
Találat: 2043
