A HUMÁNPOLITIKA ESZKÖZEI

A HUMÁNPOLITIKA ESZKÖZEI. III. A  MUNKAVÁLLALÓK LAKÁSHOZ JUTÁSI TÁMOGATÁSÁNAK FORMÁI

E fejezet megírásához a következő irodalmakat használtam fel:

• Krémer Balázs: A vállalati szociálpolitika Megjelent: Szociálpolitika ma és holnap Kossuth Bp. 1987.
• Molnár Patrícia: A munkaerő ára = HVG 1993. III. 27. 92-93. old
• Rózsa József: Szociálpolitika Magyarországon Kossuth Bp. 1978.
• Tömöry Ákos: Lakást s vitéz 818c21i t éneklek = HVG 1993. XII. 11. 66-69.
• Vállalati szociális-jóléti ismeretek Országos Munkaügyi Központ Bp. 1992.
• Zombori Gyula: Társadalompolitika 1991. Kézirat

A humánpolitika szemlélete szerint a munkavállaló csak akkor képes hatékony munkavégzésre, ha nincsenek alapvető megélhetést veszélyeztető problémái. Ezért a munkaadó érdekelt abban, hogy problémái megoldásában dolgozói segítségére legyen. Az egyén számára ma a lakáshoz jutás, alapvetően lakásépítést vagy vásárlást jelent. Az állam egyre erőteljesebb kivonulása és a tisztán piaci mechanizmusok érvényesülése együtt jár a vállalatok lakásszerzéshez adott segítségének felértékelődésével.

Mielőtt rátérünk a munkavállalók lakáshoz juttatási támogatástípusainak ismertetésére, tekintsük át a pénzbeli és természetbeni ellátások jellemzőit! Természetbeni juttatásról akkor beszélünk, ha a termékért vagy szolgáltatásért a fogyasztó nem vagy csak jelképes összeget fizet.

A munkavállalók lakáshoz juttatási támogatásának formái

1. Pénzbeli támogatások nyújtása. Ide tartoznak a vissza nem térítendő támogatások és kamatmentes kölcsönök. Mindkettő mind lakásépítéshez, felújításhoz, lakásvásárláshoz, mind, pedig lakásbérleti jogviszony megszerzéséhez is adható támogatás.  A munkáltató dolgozója számára adott pénzbeli támogatásokat költségként számolhatja el, valamint társadalombiztosítási járulék az így kifizetett támogatást nem terheli. A lakáscélú felhasználásra ötévente egyszer adható vissza nem térítendő munkáltatói támogatás, melynek maximális összege 750 ezer forint. Az adómentesség feltétele, hogy hitelintézeten keresztül folyósítsák a támogatást.

A munkaadó a támogatások odaítélésekor szerződést köt dolgozójával, amelyben kiköti, hogy a kölcsöntartozás fennállása alatt munkaviszonyát az alkalmazott neki felróható okból nem szűntetheti meg, ellenkező esetben a kölcsön egy összegben való visszafizetését követeli meg.  Vizsgálatok bizonyítják, hogy a vállalati lakáskölcsönnel rendelkező dolgozók általában a legutolsó helyen kerülnek létszám-leépítésekkor az elbocsátandók listájára.

2. Természetbeni támogatás. A dolgozók lakáshoz juttatása területén a természetbeni támogatások következő formái alakultak ki.

• Szolgálati lakások. Kétségkívül a legjelentősebb támogatás az, ha a dolgozó kész lakást kap. A nyolcvanas évek elején közel 200 ezer volt az állami szervek, vállalatok kezelésében vagy tulajdonában lévő szolgálati bérlakások száma. Az 1990-es népszámlálás adatai szerint már csak 150 ezer ilyen típusú bérlemény volt, jelenleg ez a szám a százezret sem éri el. Az adatok jelzik, hogy nemcsak a szolgálati lakások építése esett vissza - 1977-ben a Magyarországon épült évi 90 ezer lakásból 19 ezer - 21 százaléknyi volt szolgálati lakás, addig az 1995-ban épült 15. 456-ből mindössze 31, azaz 0,2 százaléknyi - hanem a korábbi lakásoktól is igyekeztek megszabadulni a vállalatok. A legtöbb szolgálati lakással jelenleg is a Magyar Honvédség rendelkezik, őt követi a Belügyminisztérium. A legnagyobb magyar vállalat a MÁV 2002-ben 5.086 szolgálati lakás tulajdonosa volt. A vállalatok természetesen abban érdekeltek, hogy a számukra "értékes" munkatársak jussanak szolgálati lakáshoz, így jelentősen nagyobb az esélye a jól képzett szakembernek e támogatásba való bekerüléshez, mint a szakképzetlen vagy adminisztratív állományban dolgozó társaié. A nyolcvanas években, amikor a szolgálati lakások száma többszöröse volt a mainak, akkor tizenötször nagyobb volt a vezető beosztásban dolgozók esélye ilyen lakáshoz-jutáshoz, mint a segédmunkát végzőké.      
• A természetbeni támogatás formái függnek a munkáltató tevékenységi körétől, gépekkel való ellátottságától, lehetőségeitől is.  Idesorolhatóak az ingyenes lakástervezés, műszaki ellenőrzés biztosítása, az építkezés, felújítás lebonyolítása, kedvezményes építőanyaghoz való hozzájuttatás, gépek, felszerelések kölcsönzése, ingyenes vagy kedvezményes szállítási lehetőség biztosítása.

Ha a munkáltató támogatja dolgozója lakáshoz jutását, akkor a támogatás részletes szabályait szabályzatban kell rögzíteni, mely a kollektív szerződés szerves részét alkotja. Ebben rögzítenie kell a rendelkezésre álló pénzkeretet, a támogatáshoz jutás feltételeit, a támogatás mértékét és visszafizetésének szabályait, a támogatásban részesülő dolgozó jogait és kötelezettségeit.