Vezetői elméletek: a tulajdonságelmélet.

Az elmélet hívei szerint különböző személyes tulajdonságok, mint kritériumok alapján előre lehet jelezni, illetve meg lehet magyarázni a vezető eredményességét. A sikeres v 353j99d ezetőkkel folytatott vizsgálatok nem bizonyították be, hogy biztonsággal prognosztizálható lenne egy vezető jövőbeni sikeressége.

A fizikai tulajdonságok, a magasság, a testsúly, a fizikum és a személyes megjelenés, valamint az eredményesség között nincs összefüggés.

A személyiségjegyek és a siker: vizsgálatainál Ghiselli megállapítja, hogy azok a vezetők, akikben van lendület a független cselekvésre, akik magabiztosak: sikeresek a szervezeti célok elérésében.

Fiedler úgy találta, hogy a sikeres vezetők érzékenyebbek és figyelmesebbek, mint a sikertelenek.

Az intelligencia és a siker Stogdill szerint a vezetőképesség összefügg a vezető ítélőképességével. Bizonyos határok között az egyén intelligenciája alapján előre jelezhető a vezető eredményessége. Fontos, hogy az irányuló intelligencia szintje közel legyen a követőjéhez. Ha túl okos, vagy nem elég okos a vezető, elveszíti a követők becsületét.

Személyes tulajdonságok fontossága a sikeres vezetés szempontjából (Ghiselli):

Nagyon fontos: szakmai felkészültség, intelligencia, önmegvalósítás, önbizalom, határozottság,

Mérsékelten fontos: biztonságérzet hiánya (kockázatvállalás), vonzódás a munkásokhoz, kezdeményezőkészség, pénzbeli ösztönzés szükségének hiánya, érettség,

Alig fontos: nőiesség-férfiasság.

A tulajdonságok alapján való megközelítésnek vannak hátrányai.

A vezetés tulajdonság-elmélete nem vesz tudomást a beosztottakról, pedig azoknak nagy hatásuk van az eredményességre. Milyen vezetőket keressen tehát a szervezet. A vezető kiválasztásánál az egyik fontos elem a személyiségvizsgálat, de ez csak egyik eleme a választásnak.

Stogdill szerint a leggyakoribb tulajdonság: intelligencia, tudás, felelősségérzet, aktivitás.

Ritkábban szereplő: kezdeményezés, kitartás, önbizalom, új helyzetek iránti fogékonyság, kollektív érzés.

Argyle a munkateljesítményre való hatás szempontjából választotta ki a legfontosabb tulajdonságokat: intelligencia, alkotóképesség, aktivitás, ítélőképesség, motiváció és érdeklődés.

Handy összegzései szerint a legtöbbször kiemelt személyiségi jegyek az intelligencia, a kezdeményezőkészség, a magabiztosság.

A kezdeményezőkészség magába foglalja az önállóságot és találékonyságot, azt a képességet, hogy az egyén felismerje mikor kell cselekednie és tudjon is cselekedni. A magabiztosság: az önbizalom, a magas önértékelés és az igyekezet.

Papp-Perczel-Völgyesy a tulajdonságok halmazait képezték, így már képességekről van szó, tehát megteremtődik az összhang a tulajdonságok között:

Kapacitás (intelligencia, éberség, beszédkészség, eredetiség, ítélőképesség).

Teljesítmény (iskolázottság, tudás stb.).

Felelősség (megbízhatóság, kezdeményezés, kitartás, önbizalom, ambiciózusság).

Részvételre való törekvés (aktivitás, szociabilitás, kooperációkészség, humor).

Státus (szocio-ökonómiai helyzet, népszerűség).

E felosztásból látható, hogy a vezető magatartása nem kizárólag személyiség jegyeitől, hanem társadalmi környezetének hatásaitól is függ.