Mi az integralt minőségiranyítasi rendszer, mi a szerepe és mely szabvanyok alkotjak a leggyakoribb elemeit a rendszernek?

Mi az integrált minőségirányítási rendszer, mi a szerepe és mely szabványok alkotják a leggyakoribb elemeit a rendszernek?

Az integrált irányítási rendszer létrehozását, bevezetését az a felismerés segítette, hogy a vállalati folyamatok irányításának különböző területein az egyes irányítási rendszerekben számos olyan közös elem található, amelyik valamennyi irányítási rendszerben szinte azonos értelmezéssel defíniálható és közös.

A minőségirányítást nem csak vállalatvezetői elhatározás, döntés, hanem pl. jogszabály is előírhatja.

Az integrált irányítási rendszerrel nyerhető előnyök:

- egységes és átláthatóbb dokumentációs rendszer, kevesebb adminisztráció,

- egyértelmű felelősségi és hatáskörök,

- folyamatközpontúság,

- csökkenek a párhuzamosságok, az átfedések, az ismétlődések,

- mérhető megtakarítások az átfogó és összehangolt intézkedések következtében,

- vállalati eredményesség, hatékonyság és rugalmasság növekedés,

- hatékony erőforrás felhasználás,

- csökkenő felülvizsgálati idő és költség,

- átfogó jogkövető tevékenység,

- az irányítási rendszerek közötti kölcsönhatás ösztönzi fejlődést,

- gyors és komplex reagáló képesség,

- potenciális piaci versenyelőny,

- az érdekelt felek elvárásainak jobb megfelelés.

Az integrált (vagy: összetett) rendszer két vagy több egyedi irányítási rendszerszabványból, normatív dokumentumokból álló egységes irányítási rendszert jelent.

Az integrált irányítási rendszert szemléletesen mutatja be az ábra:

Az integrált irányítási rendszerek kialakítását a termelő és szolgáltató szervezeteknél döntően az ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszerszabványra építik, különösen segítették ezt a szabvány új szemléletű alapgondolatai - ezek az un. minőségirányítási alapelvek:

- a vevőközpontúság,

- a vezetés,

- az emberek bevonása, (alkalmazottak elkötelezettsége),

- a folyamatok szerinti megközelítés,

- a rendszerszemlélet az irányításban,

- a folyamatos fejlesztés,

- a tényeken alapuló döntéshozatal,

- a kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal.

A szabványos integrált irányítási rendszer tehát a fentiekből és még a specifikus folyamatokra (gépkocsigyártás, hegesztés, vendéglátás, egészségügy, stb.) érvényes kiegészítő több irányítási, minőségbiztosítási szabványból álló és a vállalat tevékenységéhez igazodó - arra szabott - vállalatirányítási egységes, de összetett rendszer.

Az integrált irányítási rendszer felépítési elve és a fontosabb rendszerelemek

A szervezet irányítási rendszerének több, különböző részei integrálhatók az "általános, illetve átfogó keretet, tehát formát adó" minőségileg új integrált irányítási rendszerbe és ezzel az irányítás egységessé és önálló integrált irányítási rendszerré válik.

Az integrált irányítási rendszer a szervezet (vállalat) vezetésére és szabályozására szolgáló, egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló, a minőséget, környezetvédelmet, a munka, az információk biztonságát, a szakma-specifikus tevékenységek, a piaci, vevői követelmények teljesítését segítő irányításhoz és a vevői elégedettség eléréséhez szükséges irányítási rendszerelemek összessége, amely a komplex politika és célok megfogalmazásában is visszatükröződik.

Az egyes irányítási szabványok többnyire közös részeit célszerű együtt kezelni, így pl.:

- a megelőző tevékenységeket,

- a felelősséget,

- a kötelezettséget,

- a hatásköröket,

- a munkafolyamatokat,

- a munkahelyeket,

- a munka tárgyát, anyagát,

- a vizsgálatokat,

- a határértékeket,

- a felügyeletet,

- külső, belső kommunikációt,

- a képzést,

- az auditot,

- a dokumentációt,

- a szavatosságot,

- a jogszabályok kezelését,

- az ellenőrzést,

- a helyesbítő tevékenységet,

- a nem-megfelelőséget, az eltérést,

- folyamatos fejlesztést - PDCA- elv alkalmazását,

- a minőségköltségeket, stb.