A vezető hatalma, a hatalom típusai.

Vezetőnek lenni komplex tevékenység. Egyes szerzők szerint vezetni annyit jelent, mint menedzseri tevékenységet folytatni.

Davis szerint vezetni azt jelenti, hogy ráveszünk másokat, hogy lelkesen törekedje 555i82f nek elérni egy meghatározott célt. Ez az az emberi tényező, amely összetartja és a célok irányában motiválja a csoportokat. Az olyan menedzser-tevékenységek, mint a tervezés, szervezés vagy döntéshozás csipkerózsika-szerű álomban szenderegnek, amíg a vezetés be nem indítja a motivációt az emberekben és az adott célokra nem irányítja őket.

A vezetés meghatározó lényege, hogy olyan viszony, melyben egy egyén befolyásol másokat. Több vizsgálatot folytattak annak tisztázására, hogy mi az alapja ennek. Az egyik megközelítés French és Raven elmélete, amely ezt a befolyást a hatalom különféle megnyilvánulásaira vezeti vissza.

A hatalom típusai:

kényszerítő hatalom: a félelmen alapul. A beosztott úgy gondolja, hogy ha nem teljesíti a főnöke kívánságát, az büntetéshez vezet.

jutalmazó hatalom: a beosztott úgy véli, hogy a főnök kívánságainak teljesítése jutalmat eredményez.

jogi hatalom: ez a felettesnek a szervezeti hierarchiában betöltött pozíciójából fakad.

szakértői hatalom: az ilyen típusú hatalommal rendelkező személynek olyan különleges tudása, szakértelem van, amivel elnyeri az egyenrangúak és alárendeltek tiszteletét.

referencia hatalom: azon alapul, hogy a követő azonosul a vezetővel.

George Orwell szerint: "A hatalom: hatalom az emberek felett. A test, de elsősorban a lélek felett."

A vezető befolyásolási lehetősége természetesen nemcsak a hatalmából fakad, hozzájárul ehhez az a társadalmi egyezség is, amely szerint a közösségi tevékenységhez elengedhetetlen a vezetés, tehát a vezetőnek joga és kötelezettsége a vezetés, a beosztottnak pedig kötelezettsége a vezetőt követnie, ugyanakkor joga elhagyni azt a közösséget, amely vezetésének nem tudja, vagy nem akarja magát alárendelni.

A vezető lehetősége és joga a befolyásolásra a szervezettől ered. A befolyásolás azonban mindig feltételezi a kölcsönösséget. A vezetőnek is el kell fogadnia, hogy bizonyos mértékig a követők is befolyásolják. Ez a kölcsönösség a vezetői munka fontos szabályára hívja fel a figyelmet: a befolyásoláson osztozni lehet úgy, hogy ezáltal mindkét fél nyerjen.

A vezető nyeresége: jobb kölcsönös kapcsolatokat hoz létre, és nagyobb lesz az iránta érzett tisztelet.

A követő haszna: jobban megismeri a vezetőjének a szándékait.

A megfigyelések szerint minél nagyobb a kölcsönös befolyás mértéke az adott szervezeten belül, annál nagyobb az egész rendszer teljesítménye.