|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
A döntés:
A tájékozódás, a probléma felismerés után a vezetőnek meg kell oldania a problémát, vagyis dönteni kell. A vezető konkrét szerepe és az általa választott módszer attól függ, hogy a megoldandó probléma milyen mértékben érinti a szervezet tevékenységét, céljait, struktúráját.
Az esetek többségében hogy a megoldás, a változtatás egyértelmű, ad öntés rutinszerű. Ilyen jellegű problémák megoldásához a vezető döntésére gyakran nincs szükség, a döntéseket rábízhatja munkatársaira.
A problémamegoldás azonban gyakran bonyolultabb, nem fejezhető ki egyetlen számszerűsíthető céllal, több célelemet kell figye 626g69g lembe venni, s csak a célelemek együttes optimumára lehet törekedni.
A gyakorlatban még a legegyszerűbb probléma megoldásában is szükség van a vezető személyére. A vezetői döntés egyik alapvető feltétele, hogy a döntéshozó legalább két változat közül választhasson.
A vezetői döntésnek mindig megvan a maga kockázata. Ha a döntés hatása ismert, csak a kockázattal kell számolnia a vezetőnek, de ha a hatás ismeretlen, a döntés bizonytalanságával is.
Az időben hozott döntés, még ha kockázatokkal, bizonytalanságokkal terhes is, sokkal jobb, mint az elkésett döntés. A drágán megalapozott döntés esetenként többe kerülhet, mint a döntés által elérhető eredmény.
Mivel a vezetői döntések során nem szüntethető meg a döntés kockázata és bizonytalansága, ezért fontos a döntés konvertálhatósága. Ennek jelentősége abban van, ha a végrehajtás során módosítani kell, akkor mekkora áldozattal jár az új döntés bevezetése.
A döntés megalapozottsága, végrehajthatósága és ennek eredményeként hatékonysága szemszögéből két követelménynek kell érvényesülni, vagyis a döntést mindig ott kell hozni, ahol:
a legrugalmasabb végrehajtást teszi lehetővé,
a legtöbb a biztosíték arra, hogy a szervezet egészét szolgálja.
E két szempont figyelembevételével célszerű kialakítani a döntések decentralizálásának és a döntési hatáskörök delegálásának a rendszerét is.
A decentralizálást igényli az a követelmény, hogy a felsőszintű vezetés inkábba távlati, stratégiai döntésekkel foglalkozzék, mint a mindennapi rutindöntésekkel.
A döntések, hatáskörök delegálása pedig attól függ, hogy a beosztott vezetők mennyire érettek, alkalmasak a döntésekre. A döntés decentralizálása megköveteli az információs, ösztönzési és ellenőrzési rendszer magas szintre emelését és a decentralizált döntési rendszerhez illesztését is.
A döntés másik igen fontos dilemmája a döntéshozók köre, vagyis hogy személyes vagy kollektív döntéshozatali rendszer érvényesüljön a szervezetben.
A felsőszintű vezetésben az egyszemélyi vezetői döntés mellet szól a kollektív döntés néhány hátránya. A megegyezéshez szükséges kompromisszumkeresés lassítja a döntéshozatalt. Az egyszemélyi döntésnek azonban még az alsóbb szintű vezetésben is csak a rutindöntések esetén és vészhelyzetekben van létjogosultsága.
A döntések előkészítésének általános folyamata:
A probléma megfogalmazása, amely a tájékozódáson alapul és a probléma felismerésből indul ki.
A probléma okainak feltárása, elemzése, újabb információk begyűjtése.
A döntési kritériumok meghatározása, ami a szervezeti céloktól függ.
A döntési változatok kimunkálása.
A döntési változatok hatásainak vizsgálata. megvalósulásuk esetén mi az eredmény.
A változatok hatásainak értékelése.
Előzetes egyeztetés a végrehajtókkal.
Döntés. Kiválasztják a legjobb változatot, ellenőrzik, hogy a döntés megoldja-e a problémát.
A tervezés lényegében az elképzelt jövő felvázolása, vezérfonal a cél eléréséhez szükséges cselekvéshez. A tervezés biztosítja, hogy a célok, a környezeti feltételek és a szervezet erőforrásai dinamikus egyensúlyban legyenek. A dinamikus egyensúly követelményeinek megfelelően a tervezés
folyamatos, állandóan megújuló, ismétlődő feladata a vezetőnek;
különböző időhorizontú célokat és feladatokat magába foglaló rendszer;
minden változatában a feltétel - cél - eszköz összhangját kell, hogy megteremtse.
A terveket a következőképpen lehet csoportosítani:
Ø szervezeti (vállalati) politika,
Ø stratégiai terv,
Ø távlati terv,
Ø rövidtávú terv,
Ø taktikai terv,
Ø akcióprogram.
Ezek a tervek összefüggő rendszert alkotnak.
A szervezeti (vállalati) politika a szervezet alapvető, de csak általánosságban megfogalmazott céljait tartalmazza, lényegében három területre vonatkoztatva:
a főbb szervezeti célok,
a műszaki-fejlesztési politika,
az egyéni és csoportcélokra vonatkozó elképzelés.
A szervezeti politika meghatározza az adott szervezet "image"-át. A vezető feladata, hogy a környezeti változásokat észlelve megfogalmazza, s végrehajtsa a korrekciót. A tervek többi fajtája a szervezeti politika megvalósulását szolgálja.
A stratégiai tervek elsősorban a szervezeti környezeti feltételeit, az azokban végbemenő változásokat veszik számításba. A stratégiai tervezés megkezdése előtt elkerülhetetlen a szervezetpolitikai célok rögzítése, s ezekből célok meghatározása. Ilyenek:
q az áltagos fogyasztói igények helyett, csak az igényes fogyasztói igényt kielégíteni,
q kritikus helyzetben túlélésre törekedni, vagy drasztikus váltással kiugrani a válságból,
q a meglévő fejlesztése helyett valami egészen mást, újat csinálni,
q a piacon verseny helyett együttműködésre váltani, stb.
A célok meghatározásakor a vezető nem feledkezhet meg arról, hogy a célrendszer egyik elemének megváltoztatása kihat a többire is. Csak a stratégiai célok meghatározása és a stratégia jellegének kialakítása után lehet és szabad megkezdeni a stratégiai terv elkészítését. Folyamata:
Helyzetfelmérés
a környezetre,
a szervezeti tevékenységre,
az emberi tényezőkre.
Az értékelés során a két alapvető összefüggés
a környezet és a szervezeti tevékenység,
a szervezeti tevékenység és az emberi tényezők
összhangját vagy diszharmóniáját szükséges elemezni.
Az előrejelzés, mely a bekövetkező változásokra épül.
A stratégiák kidolgozásra kerülnek. A vezető kreativitása, szemlélete fontos szerepet kap.
Az értékelés és a szervezeti célokkal való egybevetés.
Egyeztetés a végrehajtókkal.
Vezetés- és szervezetfejlesztési koncepció kialakítása.
A szervezeti egységek stratégiáinak kidolgozása.
A távlati tervek készítésének folyamata megegyezik a stratégiai tervezéssel. A rövidtávú terv ugyancsak mérlegszemléletű.
A taktikai tervezés lényege, hogy a rövidtávú, mérlegszemléletű, s ezért viszonylag merev tervbe beilleszti a feltételek módosulása miatt szükségessé váló korrekciókat. A tervezés és a végrehajtás három fő területét, a feltételeket, a célokat és a az eszközöket folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
Az akcióprogramok (projectek) a szervezeti tevékenység egy meghatározott területére, annak tervezési, kivitelezési, ellenőrzési programjának a megvalósítására készülnek.
Az akcióprogram tervezésében a vezetőnek a feladatai:
Egyértelműen meghatározni az akcióprogram célját.
Kijelölni a program végrehajtását, együttműködő szervezeteket.
Akcióprogram megtervezése.
Egyeztetni kell a program végrehajtásában résztvevők időbeni és tartalmi kapcsolódását.
Kijelölni a program döntési pontjait és a döntésre jogosultakat.
Megtervezni és kijelölni a program ellenőrzési pontjait.
Találat: 3481
