A verbális kommunikáció (a beszéd) jellegzetességei, a zsargon és a  metanyelv. Kérdezéstechnika.

A kommunikáció leggyakoribb formája a verbális kommunikáció, a beszéd. az emberi nyelv. Azt is tudni kell a nyelv tökéletes ismeretén kívül, hogy kinek, mit, hol, mikor és hogyan mondjuk.

A nyelvnek van egy i 525f52f gen érdekes vonatkozása: az ember a társadalmi kommunikációban nemcsak külső beszédet folytat, hanem önmagával belső beszédet is. Belső gondolatainkat is szavakba öntjük. A beszéd sajátos területe az un. csoportnyelv. Ez egy adott közösség, társas környezet nyelve, idegen szóval szleng, zsargon.

A csoportnyelv használatát több tényező is indokolja:

Ø      közös ismeretek,

Ø      a kommunikáció gyorsabbá tétele,

Ø      a belül lévők és a kívül állók megkülönböztetése,

Ø      a kívülállóknak a megértés korlátozása.

A zsargon használata során azonban azokban az üzenetekben, amelyek nem annak a körnek szólnak, amelyik azt sajátjaként használja, azzal a veszéllyel jár, hogy nem értik meg az üzenetet. Az emberek pontosan ismerik a különböző helyzetek követelményeit, a kapcsolat jellegét, saját maguk és partnerük státusát és azt, hogy mennyire elfogadható egy üzenet az adott körülmények között. Ha rosszul érzékeljük ezeket a követelményeket, ez a partnerben feszültséget okoz.

A metanyelvet azért használjuk, hogy kíméletesebbek legyünk. Hangsúlyozni tudjuk erényeinket, el tudjuk titkolni gyengeségeinket. A metanyelv mindenütt jelen van, fontos szerepet játszik a másik rejtett szándékainak kiismerésében.

Kérdezéstechnika:

Sikerünk jelentősen függ attól, hogy hatékony kérdéseket tudjunk feltenni, mert csak így tudunk árjuk megfelelő választ kapni. Mindenki kérdez, de csak kevesen tudnak jól kérdezni.

Konkrét dologra vonatkozó kérdést kétféleképpen lehet feltenni: zárt kérdés és nyitott kérdés. Zárt kérdés: azért fontos, mert rábírják a kérdezettet, hogy határozott tényt, állásfoglalást, véleményt mondjon.

Folyamatos alkalmazásuk unalmassá teszi a kommunikációt. Nyitott kérdés: hosszabb válaszadásra ösztönöznek, magyarázatokat és részletes ismertetést igényelnek.

Egy kérdés akkor igazán jó, ha a megkérdezett spontán módon és szívesen válaszol. Az optimális kérdés alapelvei:

A kérdés akkor jó, ha pozitív légkörben hangzik el.

A kérdést a kérdezettnek értenie kell.

azokat a kérdéseket, amelyek azt bizonyíthatják, hogy a kérdezett nem tud valamit, ne tegyük fel.

Aki kérdez, irányítja a beszélgetést.

Zárt kérdések: van, szokott, ki, mikor, hol, melyik.

Nyitott: hogyan, miért, milyen, elmondaná, kifejtené.

Mindkettő: mi.