A szervezetek tagolódása, szervezeti formák.

A szervezetek tagolódását, vagyis az egy szervezeten belüli kisebb-nagyobb egységek létesítését lényegében az dönti el, hogy

Ø      mekkora egy adott munkafolyamat nagyságrendje,

Ø      időben hogyan kapcsolódik a vele egyidejűleg végbemenő többi munkafolyamathoz,

Ø      mennyire térnek el egymástól a munkafolyamatok technológiái és eszközrendszerük.

A szervezetek tagolódását a következő munkamegosztási módok határozzák meg:

a mennyiségi,

a minőségi,

az időbeni,

a vezetői-végrehajtói munkamegosztás.

Az első kettő a szervezeti struktúrákra, a harmadik a működésre, a negyedik a szervezet és működésének az összehangolására van hatással. A szervezeti kapcsolatok, jellegük és funkciójuk szerint a szervezet működésében más és más szerepet töltenek be. Ezek a kapcsolatok megjelenésük szerint lehetnek:

q       függelmi,

q       együttműködési,

q       funkcionális,

q       képviseleti.

Ezek a kapcsolatok egyben a szervezeten belüli információáramlás pályái is.

A gazdasági szervezetek a következő három forma valamelyikét építik ki:

Soros vagy lineáris: általában kis létszámú szervezetekben használják. A függelmi, funkcionális irányítást ugyanaz a személy látja el. Előnye: áttekinthetőség, a hatáskör és a felelősség pontos nyomon követésének és megállapításának a lehetősége. Hátránya: a szolgálati út meghosszabbodása, a szervezet és működésének rugalmatlansága.

Funkcionális: a gazdálkodó szervezete méretének növekedése kényszeríti ki. Szükségessé válik a vezetés függelmi és funkcionális kapcsolatainak megosztása több vezető között. A szervezet ebben az esetben funkciók szerint épül fel úgy, hogy a munkamegosztás szerint minden funkciót, más és más személy tölt be. A még nagyobb szervezetek kialakulásával, az egyes funkciókat már nem egyes személyek, hanem szervezeti egységek látják el, megnövekszik a vezetési lépcsők száma is. Előnye: a specializáció révén növeli a szakszerűséget, ezáltal a munkavégzés minőségi, termelékenységi jellemzőjét is. Hátránya: A függelmi kapcsolat lazulása, amit az idéz elő, hogy egy adott beosztott egyidejűleg és ugyanarra a feladatra több helyről és több személytől kaphat végrehajtandó utasítást. Ez a fegyelem és a felelősség lazulásához vezet.

Törzskari: általában nagyobb szervezetek vezetésére alkalmas, ahol a szervezet méretei miatt a vezetés feladatai bonyolultak, sokirányúak. Ez a forma lényegében a lineáris és a funkcionális szervezet kombinációja. A szervezeten belüli egységeknek egy felelős vezetője van, minden dolgozó ennek az egy vezetőnek van alárendelve. A szakmai részfeladatokat a törzskar végzi. Önálló intézkedési joguk nincsen, feladatuk a vezetőt tanácsokkal ellátni, a döntéshozatalt előkészíteni, rendelkezéseket, ellenőrzési feladatokat kidolgozni, elvégezni. Előnye: benne ötvöződik a függelmi kapcsolatok egyértelműsége által biztosított előny a szakszerűséggel és a különleges szaktudás kihasználásának a lehetőségei. Magában rejti azt a veszélyt, hogy a törzskar létszáma túlzottan megnövekszik, minden termelési-szolgáltatási profilmódosulás során.

Mátrix-szervezeti forma: a funkcionális szervezeti formát kombinálja a termékigazgatás szervezeti elvével. Előnye: a funkcionális szervezeteken áthaladó termék pályákat egységes irányítás fogja át. Így tartalmilag jobban összehangolódnak, lerövidülnek a folyamatok. Hátránya: az állandó konfliktusveszély.

Team-szervezeti forma: célfeladatok megoldására alkalmazzák. A feladat elvégzése után megszűnik.

Nincs olyan szervezeti forma, amely minden esetben ideális keretet biztosítana a működéshez. A szervezeti formáknak összhangban kell lennie a követelményekkel és lehetőségekkel.