A motiváció folyamatelméletei, Skinner és Vroom elmélete. Alkalmazásuk a gyakorlatban.

A folyamatelméletek azt próbálják megmagyarázni, hogy milyen folyamatok útján, milyen energiát ad a motiváció, hogyan irányítható a viselkedés, hogy ta 252b12c rtjuk azt fenn, illetve mikor áll le. Arra koncentrálnak, hogyan történik, milyen módon megy végbe a motiváció.

Vroom elvárásos elmélete:

A motivációt olyan folyamatnak tekinti, amely az egyén választásait irányítja. Az egyének a munkában arra motiváltak, hogy válasszanak különféle viselkedések, illetve a munka különféle intenzitásai között. A választást az egyén végzi. A motiváció elvárásos elméletének négy alapvető tényezője: a választás, az elvárás, a preferencia és az instrumentalitás.

q       A választás azt jelenti, hogy az egyénnek szabadságában áll többféle viselkedési minta közül választani.

q       Az elvárás az a hit, hogy a részéről elhatározott viselkedés sikeres lesz-e vagy sem.

q       A preferencia az az érték, amelyet a személy erőfeszítéseinek különféle következményeihez kapcsol.

q       Az instrumentalitás szubjektív valószínűség, amit a személy a teljesítménykövetkezmény kapcsolathoz fűz. Ez az a valószínűség, mely szerint egy teljesítmény meghatározott értékű következményekhez vezet.

Skinner megerősítés elmélete:

Az elmélet a pozitív és negatív megerősítéseket vizsgálja az egyének motiválásában, vagy egy motivációs környezetben. A környezet és annak az emberre gyakorlot hatását vizsgálja. A viselkedést a környezet okozatának tekinti. A motivációnak ez az elmélete nem foglakozik a szükségletekkel.

Az elmélet abból a pszichológiai törvényszerűségből indul ki, mely szerint:

az olyan viselkedést, amely kellemes következményekkel jár, valószínűleg megismétlik;

az olyan viselkedést pedig, amelyik kellemetlen következményekkel jár, valószínűleg nem fogják megismételni.

A tevékeny befolyásolás két alapelvre épül:

Ø      a viselkedés megismétlődésének törvényszerűsége;

Ø      a megfelelően ütemezett jutalmakkal lehetséges az egyéni viselkedés befolyásolása.

A megerősítés lehet pozitív (jutalom), és lehet negatív (letolás). A megerősítés másik típusa a kioltás és a büntetés. A kioltás lényegében azt jelenti, hogy bármennyire is vágyakozik valaki a jutalomért, amíg le nem szokik a rossz tulajdonságáról, addig nem kapja meg. A pozitív megerősítés használatában a vezetők különféle ütemezést alkalmazhatnak: folyamatosat, időszakosat.