A kommunikáció hatékonyságát meghatározó tényezők és az aktív hallgatás.

Milyen tényezők határozzák meg a kommunikáció hatékonyságát. Egy üzenet meggyőző erejét fokozni lehet anélkül, hogy torzításokhoz vagy hazugs 555b14f ágokhoz kellene folyamodni.

A hatékonyságot meghatározó tényezőnek három fontos csoportját kell figyelembe venni:

A kommunikáció forrása.

A kommunikáció természete.

A közlés befogadójának sajátosságai.

Vagyis: ki mondja, mit mond, hogyan mondja, kinek mondja.

Az üzenet igazságtartalma, szándéka elsősorban erkölcsi, etikai kérdés. A különböző módok közül melyik a leghatékonyabb:

Az értelemre ható vagy érzelmeket mozgósító meggyőződés. Minden ember a maga módján reagál az üzenet tartalmára és módjára. Személyközi kommunikációról a fogadónál vagy az értelmi vagy az érzelmi beállítódáshoz célszerű igazodni. Nagyobb létszámú csoportnál az értelemre és érzelemre egyaránt hatni kell.

Az élményszerű tapasztalatokra hivatkozás vagy statisztikai adatokkal egyértelműen bizonyított következtetések. Az élményszerű tapasztalat, éppen az életszerűségnél fogva nagyobb mértékben befolyásolja a kommunikáció hatékonyságát.

Az egyoldalú érvelés vagy a saját érvek kiegészítése az ellenérvek és azok cáfolatával.

A sorrend az érvek és ellenérvek bemutatásával.

A közlő, valamint a hallgatóság kiinduló álláspontja közötti eltérés nagysága és a meggyőződés hatékonysága közötti összefüggés.

A közlés befogadójának sajátosságai: Nem minden embert könnyű meggyőzni, vannak olyanok, akiket kifejezetten nehéz. Ezen túlmenően egy adott közlés az egyik emberre hatással van, míg a másikra nem.

A befolyásolhatóság egyik legfontosabb személyiségjellemzője, az önértékelés. Akinek magas az önértékelése, nagyra tartja a saját véleményét, nehéz befolyásolni. A szabadságvágy és autonómiára törekvés csökkenti az emberek befolyásolhatóságát. Ha előre jelezzük, hogy meg akarjuk őket győzni, kialakul egy ellenállás.

Aktív hallgatás: Az emberek amit hallanak abból 25%-ot jegyeznek meg. Ennek számos oka van:

A hallgatást passzív tevékenységnek fogjuk fel, lehetetlennek tartjuk a hosszabb koncentrálást.

Gondolatban gyakran elkalandozunk.

Nem hangolódunk rá előre a hallgatásra.

El vagyunk foglalva a válasszal, ezért inkább erre koncentrálunk.

A hallgató felfogása annyira különbözhet a beszélő felfogásától, hogy az információ teljesen más és helytelen értelmezést kap.

Az aktív hallgatás leggyakrabban a négyszemközti beszélgetéseken fordul elő, megfelelően alkalmazva kellő hatás érhető el:

ha azt mutatjuk az emberek számára, hogy készek vagyunk meghallgatni őket, ők is szívesebben hallgatnak,

erősíti a nyitottság bizalom légkörét,

segíti a kommunikátort a partnerre való ráhangolódásban,

segíti a partner ellenállásának leépítését,

felismeri az érzelmek fontosságát,

ösztönzi a kommunikációs folyamat folytatását és fejlesztését.

Alapszabály:

Minden ember szereti, ha meghallgatják.

A legtöbb embert jobban érdekli az amit ő mond, mint az, amit mások.

A legrövidebb út a másik megnyeréséhez, ha aktív hallgatókká válunk.

Két helyzet van, amikor nagyon fontos az aktív hallgatás:

Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy értjük amit a másik mondani akar.

Amikor a beszélő partnerünk egy fontos vagy érzelmi töltésű üzenetet küld számunkra.

Figyeljünk tudatosan. Ne csak a fülünkkel összpontosítsunk arra, amit a másik közölni akar. Ha érdeklődést mutatunk, ez arra indítja az embereket, hogy beszédesebbek legyenek. Ha nem kritizáljuk gondolataikat és érzéseiket, kellemesebben érzik magukat, többet árulnak el önmagukról, céljaikról.