A kommunikáció folyamata, elemei, korlátai.

Az emberek közötti aktív kölcsönkapcsolat túlnyomó része üzenetek szabályozott és nem szabályozott cseréjéből áll. Ezt az üzletet, vagyis információcserét nevezzük kommunikációnak. A kommunikáció valamilyen üzenet és megértésének átvitele egy feladótól a címzetthez, a fogadóhoz. Ez azonban csak a kommunikáció egyik fele. Az üzenet fogadásához és me 636g63g gértéséhez ugyanis hozzátartozik az üzenet tartalmára történő reagálás is, vagyis a megértés visszajelzése cselekvéssel, válasz üzenet küldéssel.

Az üzenet elküldése önmagában még nem kommunikáció, mivel annak három lényeges eleme a fogadás, a megértés és a visszajelzés még hiányzik belőle. A kommunikáció kétirányú, kétoldalú folyamat. A kommunikáció elemei:

Fogalomalkotás, érzelem kialakulása: a küldőben megszületik egy gondolat, kialakul egy érzés, vagy e kettő keveréke, amit közölni akar.

Kódolás: a gondolat, érzés elküldhető formába öntése. A forma lehet beszéd, levél stb., vagyis verbális és nem verbális.

Csatorna: az üzenetet valamilyen csatornán küldjük el a címzetthez. A csatorna és az üzenet formája között szoros kapcsolat van.

A megérkezett üzenet: ha nem torzult vagy veszett el a csatornában, a címzett fogadja.

Dekódolás: a fogadó dekódolja, vagyis a saját számára értelmezhető formában jeleníti meg a tudatában a hozzáférhető üzenetet. Feltétel: a küldővel azonos gondolkodásmód.

A megértés: az üzenetküldés végcélja. Ha sikeres volt a dekódolás, a fogadó megértette az üzenetet, akkor valamilyen módon reagál arra. Ha cselekvésre szólították fel cselekszik, ha válaszra, válaszol.

A visszajelzés: ez teszi kétirányúvá a folyamatot. Meg lehet győződni, hogy a címzett megértette-e az üzenetet.

A hatékony kommunikáció tehát dinamikus, kétirányú folyamat. Az üzenetet küldő és fogadó között végbemenő folyamatban egyszerre van jelen az üzenetek küldése és fogadása, a megértés visszajelzése, a partner figyelemmel kísérése, e szerepek állandó cseréje. A sikeres kommunikációt azonban korlát és zaj akadályozza.

A kommunikáció korlátai: olyan mindennapi jelenségek, amelyek akadályozzák a megértést, időnként anélkül, hogy észrevennék. A zaj minden kommunikációs csatornában megtalálható. Lehet fizikai, amely elnyomja vagy torzítja azt. Az üzenet maga is korláttá válhat akkor, ha túl bonyolult, túl egyszerű, homályos. A korlátok azonban többnyire a fogadó oldaláról jelentkezik. Ezeket a tényezőket pszichikai zajoknak is szokták nevezni. Az elutasító fogadtatás oka lehet a személyes bizalom hiánya is. Emiatt a fogadó a kapott üzenetet eltorzítja, más értelmet ad neki. Az információ átvételének lényeges eleme az értékelés. Nagy szerepe lehet itt is az érzelmi töltésnek.

A fogadást gyakran szelektív figyelem jellemzi. Lényege, hogy igyekszünk az üzenetből kiválasztani mindazt, ami számunkra kedvező információt tartalmaz. Az információból tartalma szerint az emberek nemcsak azokat választják ki szívesebben, amelyekkel véleményük megegyezik, hanem azokat is, amelyek helyzetük, műveltségük, koruknak leginkább megfelel. Ez nagymértékben kihat az információs források közeget formális ismérvek alapján hajlamos értékelni (pl. prospektusok). Fontos tudni, hogy a hitelét vesztett közeget más, a fogadó számára fontos információkhoz nem lehet hatékonyan felhasználni.