kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
Metszett üveg volt, karcsu és finom.
Meglöktem: csillámló kis romhalom.
A páros útkezdés emléke volt,
csendülésében múlt idö dalolt.
A pohárszék polcán kecsesen állt,
de névnapon aranynektárt kinált,
a Marosmente pompás óborát,
volt benne rizling és szürkebarát,
s amit adott a dús szölöjü táj:
leányka, furmint, csuda-muskotály.
Itták vidám kedvü professzorok,
zendült is egy-egy érzékeny torok,
s szürcsölt ebböl, ha volt édes borom,
fiatal ajku s kedvü asszonyom.
S ivott belöle jó Kuncz Aladár...
Meghatva nézlek, tört borospohár.
Találat: 1869