Oidipusz leanya - Áprily Lajos

Oidipusz leánya - Áprily Lajos

Én is téged szerettelek

"élet elötti életemben."

Élök között kerestelek:

sors-hordozó, nagy, barna szemben,

nemes szabásu homlokon,

tömör csengésü nöi altban.

Bolyongva szépség-ormokon

szavaidat sokszor szavaltam.

Találtam egy-egy sugarat,

de szétosztottam, szerteszórtam.

Teljességed tied maradt

s rám ragyogott a régi holtban.

Te adtál ember-ideált,

míg jártam útam számkivetve.

Kreón ma is halált kiált

gyülölni nem tudó szivekre.

Már estifény játszik velem,

meredek lejtön áll a lábam.

Tudom, hogy lelked meglelem

Persephoné bús udvarában.