kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
Ülök a hosszú munka-sorban,
a gyepszélen követ török.
Mindegy, hogy virrad rám a reggel:
fény hull, vagy felleg-szó dörög. 414b11e
Pogány szerszám a kalapácsom,
kegyetlenül zúz és hasít.
Tüzet lobbant a szikla-köböl.
Erdélyi kö: komor dacit.
Kifúlt szívem zihálva rebben,
zsibbadtan hull alá a kéz.
Mire a csillagfény kivillan,
tüzem kigyúl. A prizma kész.
Lázamnak néha szük a katlan,
a bús sorból kiugranám.
De a napest a csúcs csodáit
olyan dúsan ragyogja rám.
S új kö-dombnál talál a reggel,
ütött ujjamból hull a vér.
De vert út lesz a prizma-köböl
és a fiam tetöre ér!
Találat: 1288