Jaj, a vihar - Áprily Lajos

Jaj, a vihar - Áprily Lajos

Jaj, a vihar, hideg vihar,

barbár szelek vad öszi sodra.

Jaj, a szilaj zápor-roham

özönnel zúg a terraszodra.

Jaj, a homály, ablak-homály,

útját a csepp sietve rója.

Jaj, rácsos párkányodra hull

az ampelopsis kék bogyója.

Jaj, az avar, rakott avar

a földre hajtott rózsafákon.

Jaj, a rigók, a gyász-rigók

aludtvér-szín galagonyákon.

Jaj, az utam, ázott utam,

vörös fák szegik haloványan.

Jaj, az erdélyi tölgyesek

vörös haddal jönnek utánam.

Jaj, a tüzem, beteg tüzem,

most foszlik füstje lomha köddé.

Az erdön elveszett a nap,

jaj, nem kerül meg soha többé.