|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
Ha ritkul fenn a Csóványos hava
és kertetekben a mandulafa
felvette rózsaszínü köntösét,
forsythiátok csupa 646g68g sárga láng,
langyos széllel köszönt a nap reánk
és jószag száll a völgyben szerteszét,
lenn gurguláz a megduzzadt patak
s rigóink szívfájdítva szólanak:
várlak, Jenö. Induljunk, szólanék,
a hegy kökörcsinektöl lilakék,
a bükkökön már zsenge rügy fakadt,
jöjj, lássunk régi ízü tájakat.
Diáktréfákat mondanék neked,
dalolgatnánk, szavalnánk verseket,
fiatalságunk fütené a szót,
mint mikor együtt mondtuk Cyranót,
ha elkószáltunk mámoros-vigan
Kolozsvár édes éjszakáiban.
S ha hüs párákat fú a Duna-táj,
szigorúbban néz át a vén Naszály,
a hülö gyep kikericstöl lila,
felettük leng október fátyola,
de fényben állnak fenn a sárga fák
és fényben húznak fenn a vadlibák:
várlak, Jenö. Járnánk a réteken
s a finom színt magyaráznád nekem,
a Börzsönyét, mely ködlik messziröl.
Nagybányáról szólnál s Ferenczyröl,
s ahol hajlásban csendesül a szél,
kicsi székedre ülnél s festenél,
s egy-egy oromról, mely kéken kinö,
nagyobb hegyekre gondolnánk, Jenö.
Ahol pihensz, a sík homoksziget
nem Téged öriz, csak részeidet,
versemre nem figyelsz, nem festegetsz -
és nem jöhetsz, Jenö. Jaj, nem jöhetsz.
Találat: 2274
