Gyümölcsoltó - Áprily Lajos

Gyümölcsoltó - Áprily Lajos

Reményik Sándornak

A néma telken láttalak.

Bimbózott sürün már a kertünk.

A szíved mély vo 646d36g lt és sötét.

Minket kerestél. Nem feleltünk.

Tüz gyúlt a szomszéd fák alatt.

Szélben körülölelt a füstje.

Aztán kék szárnnyal szállt tovább

szagos füzekre, vízezüstre.

A mozduló erök között

sokáig álltál gyenge vállal.

Tudtad, hogy nincs több fegyvered

ütközni végzettel, halállal.

Aztán gondoltál messze, ránk.

Két csillapító, barna szemre.

Kolostor-csendre Váradon.

Egy kézre. Tán az én kezemre.

S indultál vissza. Vert a fény.

Csodálkoztál: a nap ragyoghat?

A lelkedben, mint drága súlyt,

hordoztad a szelíd halottat.