kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
Olyankor már aludtak
a hótakart mezök,
mikor próbálni kezdtek
a víg mükedvelök.
Volt köztük mesterember,
hentes, timár, szabó 222g67c ,
jó tájejtéssel áradt
a szájukból a szó.
És volt a "társulatban"
- így mondták - egynehány
jótorku, szép beszédü
és jó formáju lány.
Az egyik dikciózott,
a másik énekelt.
De Dávidházy Vilma
legjobban érdekelt.
Amint ott leskelödtem,
szép Vilma arra jött,
és megcsókolta arcom
a színfalak mögött.
A játékszíni láztól
arcom mindig pirult,
de ettöl akkor este
parázs-pirosra gyúlt.
Már hetven éve. Arcom
a csóktól rég nem ég...
Szép Dávidházy Vilma,
feleljen: él-e még?
Budapest,1966 tavaszán
Találat: 1959