A túlsó partról - Áprily Lajos

A túlsó partról - Áprily Lajos

Visszajár-e, néma testvér, még a régi élvezet:

tüzet raktunk éjszakára künn az erdön, nagy tüzet.

Izmainkban élet égett, bátor lángu, szent öröm,

tudtuk, hogy az éj sötétje nem tör át a fénykörön.

Most bolyongunk és didergünk, néma testvér, s fájva fáj:

Nincsen tüz az alvilági rengetegben, csak homály,

múlt-emésztö vértelenség, vak homály.